Nem elrabolt kisgyermekekről van szó, akiket pincében tartanak fogva. Magyarországon, pontosabban Kelenföldön van egy társasház, aminek a pincéjébe van bejegyezve nem is egy, hanem három bölcsőde egyszerre. A mindennapjaikat itt tengetik a 3 évesnél kisebb gyermekek, ráadásul a törvénytelenül bejelentett több intézmény miatt háromszor annyian vannak a gyermekek, mint amennyi férőhely a valóságban van a bölcsődében.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Évek óta tartó konfliktus mérgezi a kelenföldi társasház mindennapjait, ahol a „Züm Züm Bölcsi” családi bölcsőde működik. A lakók szerint a gyerekeket a pincében helyezik el, az udvar egy részét jogtalanul kisajátították. Emellett a bölcsőde vezetője fenyegetésekkel próbálja érvényesíteni akaratát. A tulajdonos mindent tagad, állítja, hogy jogszerűen működnek, és inkább a lakók zaklatják őket. A vita jogi eljárásokhoz, rendőrségi kihívásokhoz és hatósági vizsgálatokhoz vezetett. Mindeközben a gyerekek ellátása is kérdésessé vált.
A helyi magánbölcsőde, a „Züm Züm Bölcsi” Családi Bölcsőde rendszeres összetűzésbe kerül a társasház, lakóival, amely nemegyszer abban csúcsosodott ki, hogy a rendőrségnek kellett a helyszínre vonulnia. A vita alapja a bölcsőde által a gyermekek veszélyeztetése (pincében tartás, nem megfelelő természetes fényű bevilágítás) valamint az, hogy kisajátította az udvar egy részét, és az utóbbi időben megpróbálta növelni és elkeríteni a kisajátított területet. A lakók és más, nevük elhallgatását kérő tanúk segítségével az Index megpróbált utánajárni, mi is történik valójában a kelenföldi intézményben.
Gyerekek a pincében
Az Indexhez eljutott működési engedélyek és módosító kérelmek alapján a bölcsődében 8×3, vagyis 24 gyermeket foglalkoztathatnának egyszerre. Viszont a társasház szerint jogszerűség szempontjából nyolc gyerekre sem adhatták volna meg az engedélyt. A Züm Züm Bölcsi mellett ugyanis a Brum Brum Napközbeni Gyermekfelügyelet és a BRUMI családi bölcsőde is ugyanazon a címen található. Így viszont már lehetséges hivatalosan, hogy kétszer-háromszor annyi gyermek is tartózkodhasson ugyanabban az ingatlanban, egyszerre, mint amennyit az alapterülete indokolna. Viszont ez több aggályt is felvet egy jogász szerint – aki mind a működési engedélyt, mind a Montessori rendszerben működő óvoda programját megvizsgálta.
“Hogyan jegyezhetnek be ugyanarra a címre két-három bölcsődét, napközit is?
A lakás nem elég nagy ahhoz (60 négyzetméter körül van mindkét szint), hogy a gyermekenként kötelező négyzetmétert biztosítsa, főleg nem csak az első szinten. Ugyanis: mivel az alagsor nem alagsor, hanem pince – mivel a padlózata 1,5 méterrel van a terepszint alatt és 0,7 métertől minden pincének számít –, így a hat év alatti gyermekeket nem is tarthatnák ott. De belső informátorunk szerint a tornaterem is ott van és az ebédlő is – ami pedig szintén önmagában szabálytalan, hiszen a pincében gyerekek tartózkodására szolgáló hely nem lehetne, csak a felnőtt dolgozók helyiségei.
A lakásban kellene lennie egy minimum háromszor 8, vagyis 24 négyzetméternél nagyobb helyiségnek. Szemtanúk és a lakók szerint – mivel mind a négy lakás ugyanolyan, „tükörképei egymásnak” – ilyen nincsen. A gyermekeknek előírás lenne, hogy a levegőn tartózkodjanak, viszont nem a közös, osztatlan telken, erre sehol nincs kikötés. A tulajdonos ezt nem így látja, a programban elkerített kertről ír, ám erre nincs engedélye.”
A lakók már jelezték a gyámügynek az esetet
Ám ez még csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a lakók már panasszal fordultak Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi Főosztálya felé, amelyben a fentebb említetteken kívül arról is tájékoztatták a hatóságot, hogy soha nem járultak hozzá ahhoz, hogy a társasházban családi bölcsőde működjön. Ugyanis súlyosan zavarja a társasház nyugalmát, hogy
- reggelente 12-14 család hozza a gyermekét az intézménybe;
- hogy a közös udvarból egy 57 négyzetméteres részt a bölcsőde tulajdonosai jogellenesen kisajátítottak és folyamatosan terjeszkednének.
Hiszen egy gyermekre a jogszabály szerint 10 négyzetméter kéne hogy jusson. De nem jut.
Emellett a panasz arra is kitér, hogy
- maximum egy helyiség felel meg a lakásban annak a kritériumnak, hogy 15 négyzetméternél nagyobb csoportszoba legyen. A másik az előszoba, fogadószoba szerepét tölti be –, amelyben a gyermekvédelmi szabályozás maximum hét gyermek egyidejű gondozását tenné lehetővé;
- hogy a pinceszint természetes bevilágítása a kis ablakok miatt nem felel meg a jogszabályoknak;
- végül a legfőbb, hogy tűzbiztonsági szempontból a gyermekek nem is tartózkodhatnának a pincében.
A jogszabály
Egészen pontosan: „Az 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 15. fejezet 38. § (1) szerint Bölcsődei rendeltetés, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a jellemzően 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátására szolgáló helyiség kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki. Az (5) bek. kimondja: A jellemzően 6 év alatti gyermekek napközbeni ellátására szolgáló rendeltetés esetében a lakó rendeltetésre vonatkozó általános tűzvédelmi követelményeket kell betartani, ha a) a gyermekek ellátására szolgáló helyiséget az alagsorban, földszinten, kijárati szinten helyezik el, valamint a gyermekek és a gyermekek felügyeletét, szükség szerinti mentését ellátó személyek aránya legfeljebb 5:1.” Azonban a Budapest Főváros Kormányhivatala Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Hatósági Főosztályának egy 2025. júliusi hivatalos tájékoztatása megerősíti, hogy „a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 38. § (1)-(2) bekezdése alapján a 3 év alatti gyermekek elhelyezésére szolgáló helyiséget kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten lehet kialakítani.”
Ennek oka, hogy a kisgyermekek mozgása még bizonytalan, vészhelyzet esetén kiszámíthatatlan, ezért egy felnőtt egyszerre legfeljebb két gyermeket tud vész esetén kimenekíteni.
A gyámügynél a labda
A gyámügy válasza egy hónappal a július közepén benyújtott panasz után érkezett meg. Arról tájékoztat a hivatal, hogy mivel túl összetett a panaszlevél, ezért annak kivizsgálása a szokásos 30 napnál tovább tart, maximum hat hónapot vesz igénybe. Így egyelőre nem történik semmi, és a lakók attól tartanak, hogy idén már nem is lesz fejlemény.
A rendőrség kihívása egy időben mindennapos jelenségnek számított – főleg késő tavasszal, kora nyáron. Több szemtanú is megerősítette, hogy a bölcsőde vezetője szinte minden nap kihívta a hatóságokat, hogy vitáját elrendezze a lakókkal. A rendőrség egy idő után utalt rá, hogy kezd elegük lenni abból, hogy olyan ügyek miatt riasztják őket, amely nem rendőrségi hatáskör. Ezután ezek a riasztások el is maradoztak.
Kamerák
A viszály középpontjában jelenleg az udvar és a bölcsőde vezetője által kihelyezett megfigyelőkamerák állnak. Az első okán birtokvédelmi eljárás volt folyamatban, a lakók pedig két hétre egy biztonsági őrt fogadtak fel az udvar védelmére. Ez az őr csak és kizárólag a lakások tulajdonosait és a közeli hozzátartozókat engedte hátra az udvarra – plusz, akiknek a közgyűlés engedélyt adott –, amelyről több nyomtatványt is kitettek, hogy a bölcsődébe érkező szülők is lássák, hogy a kertrészt nem használhatja a bölcsőde arra, hogy a gyermekeket oda vigyék levegőzni.
(A biztonsági őr elmondása szerint abban a két hétben, amíg ott volt, egyáltalán nem levegőztek a gyermekek, egyetlen percet sem.)
Ezeket a nyomtatványokat videófelvétel alapján a vezető azonnal letépte, kijelentette, hogy ő közfeladatot ellátó személy, és ismét tárcsázta a rendőrséget.
Ám a Szociális és Gyámügyi osztály kimondja, hogy a Züm Züm Bölcsi Családi Napközi Közhasznú Nonprofit Kft. nem állami fenntartó. Jogszabály alapján tehát nem lát el állami vagy helyi önkormányzati feladatot, sem egyéb jogszabályban meghatározott közfeladatot, tehát a vezetője sem minősül közfeladatot ellátó személynek. Ettől függetlenül a lakók szerint a területet elkerítő szalagot a bölcsőde tulajdonosai naponta leszakítják, hiába nem használhatják jogilag az udvart.
Hiába a békés út, a bölcsőde vezetője hajthatatlan
A lakók egyébként próbálták békésen is elrendezni az udvarról folyó viszályt, de a vezető „fenyegető e-maileket küldött” a társasház három tulajdonosának. Fenyegetés ide vagy oda, a lakóközösség megszavazta, hogy az udvart – mivel osztatlan közös tulajdon, – köteles a bölcsőde vezetője helyreállítani. Emellett megszavazták azt is, hogy a megfigyelőrendszer jogszerűségét vizsgálják meg a hatóságok.
Így mind a kamerákat le kellett volna szerelnie a bölcsőde tulajdonosának, mind a kertet vissza kellett volna állítania az eredeti állapotba, ám tudomásunk szerint ezek eddig nem történtek meg. A kameráról a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) ugyan megállapította, hogy nem rögzít adatot, így jogellenes adatkezelés nem történt abban az időpontban, amikor vizsgálták. Viszont kitértek arra, hogy ez bármikor változhat, ugyanis az eszköz felvételre műszakilag alkalmas.
Az udvarral sem sikerült egyről a kettőre jutni, ugyanis a bölcsőde tulajdonosa készíttetett egy vázrajzot az udvar felosztásáról. Azt szerette volna elérni a lakógyűlésen, hogy az alapján az 57 négyzetmétert használhassa, míg a maradék 212 négyzetmétert a többi lakó, arányosan. A lakóközösség ezt nem szavazta meg, hiszen osztatlan közös tulajdonról van szó, még mindig.
A bölcsőde vezetője egyébként nem zárkózik el a jogi lépésektől sem, birtokvédelmi eljárást indított a társasház ellen, hogy kizárólagos használati joga legyen az udvar azon részére, amit korábban is a gyerekek részére alakított ki és használt. Azonban az Újbudai Polgármesteri Hivatal Hatósági Igazgatóságának Igazgatási Osztálya elutasította a kérelmet, hiszen a benyújtó nem is tulajdonos, és a kizárólagos használati jogát sem tudta bizonyítani. Az adok-kapok pedig nem áll meg, a társasház kérelmet nyújtott be a Gyámügyi Főosztályra a működési engedélyek kivizsgálása miatt, és az sem kizárt, hogy később perre is mennek a bölcsi vezetőivel.
Alagsor vagy pince?
Az Index a Züm Züm Bölcsi tulajdonosát és vezetőjét is megkereste, melyben arra voltak kíváncsiak, hogy valóban a jogszabályoknak megfelelően működik-e a bölcsőde. Válaszukban egyből azzal kezdtek, hogy a cikkben megjelenteknek semmi valóságalapja nincsen, az osztatlan közös tulajdonból 32 százalék az ő tulajdonrészük az udvarból, és 2018-ban tettek kísérletet az udvarhasználat rendezésére, ám a tulajdonosok ettől elzárkóztak. Kiemelték, hogy több alkalommal is elnyerték a Családbarát Szolgáltatóhely legmagasabb fokozatát, amelyet alapos vizsgálat és audit előzött meg a Belügyminisztérium részéről.
Az intézmény vezetője javasolta, hogy a kérdezők nézzenek utána a társasház alapító okiratában az elmondottak valóságtartalmának. Az Index megtette, ám abból az derült ki, hogy a társasház Alapító Okirata nem támasztja alá a bölcsőde által hivatkozott külön tulajdoni részt. Az kizárólag csak a lakásra vonatkozik, az udvarra nem.
A bölcsőde vezetője megerősítette, hogy 23 gyermek lehet összesen három csoportban a bölcsődében, és ennél nincs is több, egy napon maximum hét. Kiemelte, hogy a lakásban nincsen pince, így „a gyermekek soha nincsenek a pincében”. A fenyegetésekre vonatkozó kérdésekre érdemben nem válaszoltak. Illetve arra sem kapott választ az Index szerkesztősége, hogy az udvar restaurációja és a kamerák leszerelése megtörtént-e.
Viszont, ha már az alapító okiratba is beletekinthettek, akkor megnézték, mi a helyzet a pincével. Az alábbiakat tudták meg: a lakás, amelyben a bölcsőde kialakításra került „a pince szinten és a földszinten található”. Ugyanis a külön tulajdonba kerülő tulajdonokban – amelynek az udvar nem része – nem szerepel alagsor, csak pince. (Borítóképünkön láthatóak a pince ablakai, amelyen keresztül szellőztetnék a csoportszobát, ebédlőt.)
Ezt nyújtja a budai magánbölcsőde: Leragasztott száj és “fejen koppintás” a nevelői eszköz
Negyedmilliárd forintos uniós támogatást kaptak, de soha nem épült belőle bölcsőde
(Index nyomán Szent Korona Rádió)