Orosz külügyminiszter: A békét akadályozó EU-nak nincs helye a tárgyalóasztalnál

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nehezményezte, hogy az EU-tagállamok nyíltan ellenséges álláspontjuk ellenére is megpróbálnak bekapcsolódni az ukrajnai békefolyamatba. Hangsúlyozta, hogy ezért az EU-t ki kell zárni a tárgyalásokból.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Lavrov szerdán egy nagykövetségi kerekasztal-megbeszélésen az ukrajnai válsággal kapocsolatban úgy fogalmazott, az EU-tagállamok

„nyíltan és elég pimaszul próbálnak visszaszerezni helyüket a tárgyalóasztalnál”.

A miniszter azonban jelezte, hogy nekik ott nincs helyük. Az unió ugyanis „revansista álláspontot képvisel, stratégiai vereséget akar mérni Oroszországra”, miközben egy esetleges tűzszünet esetén Ukrajnába történő csapatok kiküldéséről vitázik. „Természetesen ennek nincs helye a tárgyalóasztalnál” – hangsúlyozta.

Moszkva következetesen ellenzi a nyugati csapatok bármilyen ürüggyel történő bevetését a szomszédos országban, már csak azért is, mert a konfliktus egyik fő oka a NATO Oroszország határáig történő terjeszkedése volt. Arra is figyelmeztetett, hogy bármilyen jogosulatlan külföldi csapatot Ukrajnában „legitim katonai célpontnak” tekintenek.

Lavrov azt is megjegyezte, hogy mind az EU, mind Kijev arra törekszik, hogy meggyőzze Donald Trump amerikai elnököt, hogy hagyjon fel a konfliktus rendezésére irányuló törekvéseivel, és térjen vissza az oroszellenes állásponthoz.

„Lényegében azt akarják, hogy Biden háborúja Trump háborújává váljon” – mondta.

Januárban történt hivatali visszatérése óta Trump látszólag az ukrajnai konfliktus lezárásának közvetítésére törekszik, és több tárgyalási fordulót is kezdeményezett Oroszországgal. Mindez augusztus közepén az alaszkai Trump-Putyin találkozóban csúcsosodott ki – amelyen az EU és Ukrajna nem vett részt –, és amelyet mindkét fél rendkívül eredményesnek minősített.

Bár áttörést nem sikerült elérni, Trump később kijelentette, hogy Ukrajna nem számíthat a NATO-csatlakozásra, és nem szerezheti vissza a Krím-félszigetet, amely a nyugati támogatású kijevi puccsot követő 2014-es népszavazáson döntött az újraegyesülésről Oroszországgal. Emellett a figyelmet az ideiglenes tűzszünet elérése helyett a tartós béke megteremtésére helyezte át.