Kamu holokauszt-képekkel árasztják el a Meta felületeit a mesterséges intelligencia és fantáziájuk segítségével a pakisztániak, de inidaiak, vietnámiak, thaiföldiek és nigériaiak is. A holokamu történetgyártás egyszerű pénzszerzési módnak bizonyul…
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Amióta az elmúlt években elterjedtek a generatív mesterségesintelligencia-alkalmazások, elözönlötte a közösségi médiát az „AI slop”, vagyis az általában könnyen felismerhető vagy egyenesen rossz minőségű MI-szemét, aminek célja többnyire a figyelemfelkeltés és egy oldal vagy profil követőinek gyarapítása. A BBC News ezúttal meglepő oknyomozást folytatott a témában: a hírportál újságírói utánajártak annak, miért szaporodtak meg a Facebookon a kamu holokausztfotók.
A hamis holokausztfotók az utóbbi hónapokban nagyon népszerűek lettek, nemrég az AFP is felhívta erre a figyelmet. A koncentrációs táborban hegedülő, padló alatt rejtőző, egy kerítés két oldalán egymással találkozó és más helyzetekben ábrázolt zsidók sokszor jó minőségű generált képeken jelennek meg, első pillantásra gyakran észre sem venni, hogy a mesterséges intelligencia generálta őket. A képeket általában valamilyen kitalált történet is kíséri, angol nyelven.
A BBC lekövette több hamis fotó eredetét, és arra jutott, hogy Európán kívül készültek. Találtak forrást Indiában, Vietnámban, Thaiföldön és Nigériában is, de a legtöbbet Pakisztánban hozták létre, ahol egész hálózata alakult ki az online holokausztfotó-gyáraknak. Az érintett oldalak üzemeltetői pénzért csinálják az egészet, gyakorlatilag ez a megélhetésük: ha elég sűrűn és elég jó elérésű posztokat publikálnak, bekerülhetnek a Meta vagy más hasonló szolgáltatók tartalommonetizációs programjába. Nagy elérést pedig könnyebb érzelmeket kiváltó tartalommal elérni, és a történelemben bőven találni ilyen eseményeket, a holokauszt pedig különösen megfelel e célra. A BBC beszélt egy pakisztáni tartalomgyárossal, aki azt állította, hogy egy 300 ezer követős oldallal havi ezer dollárt simán keres, továbbá elárulta, hogy a nyugati országokból érkező kattintások nyolcszor annyit érnek, mint az ázsiaiak.
A jelenség ellen a Meta nem lép fel erélyesen, ezt a cég egyik szóvivője nyilvánvalóvá tette a BBC-nek. A kamu holokausztfotók terjesztése ugyanis önmagában nem ütközik a Facebook irányelveibe, csak abban az esetben tiltanak, ha valamilyen szabályszegés történik. Ilyen lehet az, ha az adott oldal működtetője elkövet valamilyen személyiséglopást a képekkel, megsérti a spamelésre vonatkozó szabályokat vagy esetleg az oldalak kereskedésére vonatkozó irányelveket. A manipulált holokausztfotók így vélhetően sokáig velünk maradnak még.
Holokausztra „érzékenyítik” a magyar pedagógusokat Izraelben
Donald Trump szerint október 7-e rosszabb volt, mint a holokauszt
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)
