Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Németország gazdasága stagnál, a nyugdíjkiadások rohamosan nőnek, a globális instabilitás egy újabb kockázatot jelent az ország fiataljai számára: a kötelező sorkatonai szolgálatot – írja a Bloomberg.
Egy szerdán a kormány elé kerülő törvénytervezet célja, hogy növelje a Bundeswehr toborzását Oroszország elrettentése és az európai szövetségesek védelme érdekében. A besorozás kezdetben önkéntes lenne, de a jogszabály olyan rendelkezést is tartalmaz, amely lehetővé teszi a sorkötelezettség visszaállítását, ha nem sikerül elegendő embert toborozni.
Annak ellenére, hogy a Bundeswehr Európa egyik legjobban fizetett hadereje, a tavalyi toborzási számok kevesebb mint felét tették ki a 2031-re kitűzött cél éves részarányának.
A lassú jelentkezések és a magas lemorzsolódási arány nyomást gyakorol Friedrich Merz kancellár kormányára, miközben az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló tárgyalások – amelyek végső soron szövetséges katonák részvételét is jelenthetik – még sürgetőbbé teszik a helyzetet.
Erősen megosztott a német társadalom
Míg Németország partnerei üdvözlik az újrafegyverkezést, a kérdés erősen megosztja a német társadalmat. A támogatók szerint az országnak fel kell készülnie önmaga és a liberális világrend védelmére. Ez ugyan szembemegy a második világháború utáni pacifista hagyományokkal, de a legnagyobb akadály azok ellenállása, akiknek ténylegesen kockáztatniuk kellene az életüket.
A német fiatalok alig mutatnak érdeklődést egy olyan társadalmi és politikai rendszer védelme iránt, amely számukra nem működik.
Az idősebb generációk jólétéhez képest elérhetetlennek tűnő jövő miatt a 25 év alattiak még a társadalom egészénél is jobban polarizáltak – az utóbbi választásokon elsősorban a szélsőjobb vagy a szélsőbal ellenzéki pártjaira szavaztak.
Az összes EU-tagállam közül, ahol nem volt sorkötelezettség, Németország szüntette meg utolsóként, 2011-ben. Azóta a Bundeswehr rossz felszereltségéről, költségtúllépéseiről és szélsőjobboldali botrányairól vált ismertté – mindez különösen megnehezíti a fordulatot.
A Bundeswehr bőkezű, de így sem népszerű
A német hadsereg valóban bőkezű feltételeket kínál: az újonnan belépők fizetése az új törvény értelmében harmadával, havi több mint 2300 euróra emelkedik. Még a növelés előtt is a nettó bér gyakran több mint kétszerese volt annak, amit a fiatalok szakképzésben kereshettek volna. Ennek ellenére a Bundeswehr továbbra sem népszerű.
- Bár a toborzás idén várhatóan 50 százalékkal 15 ezer önkéntesre nő,
- a cél 40 ezer fő,
- ami csak a fizetésemelések miatt havi 24 millió euró többletkiadást jelentene.
Kötelező sorkatonai szolgálat: a német fiatalok nem védenék meg hazájukat
A szkepticizmus továbbra is magas.
- A Forsa augusztusi felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 16 százaléka mondta, hogy biztosan megvédené Németországot egy támadás esetén.
- Nemzetközi összehasonlításban a németek a legkevésbé hajlandók harcolni a hazájukért, a Gallup 2024-es felmérése szerint.
Az új törvény, amely januárban lépne hatályba a parlament jóváhagyása után, előírná, hogy a 18 éves fiúk egészségi állapotukról, képességeikről és szolgálati hajlandóságukról töltsenek ki egy kérdőívet. A cél, hogy kapcsolatba kerüljenek a Bundeswehrrel, és megfontolják a csatlakozást.
2027 júliusától kötelező orvosi vizsgálat is része lesz a folyamatnak.
A tervezet egy olyan kitételt is tartalmaz, amely lehetővé tenné a sorkötelezettség bevezetését, ha a toborzási célokat nem teljesítik.
Mind a támogatók, mind az ellenzők egyetértenek abban, hogy a 75 százalékkal 460 ezer fősre növelni kívánt hadsereghez vezető toborzási célok elérése valószínűtlen. De a katonai megerősítés pártolói szerint Németország nem engedheti meg magának a halogatást.
Gazdasági következmények
A sorkötelezettség a német gazdaság számára is drága kompromisszum lenne.
Az Ifo Intézet számításai szerint 70 milliárd euróba kerülne, ha mindenki számára kötelezővé tennék a katonai szolgálatot, főként amiatt, hogy a fiatalok később lépnének be a munkaerőpiacra.
A Bundeswehr különféle marketingstratégiákkal próbálja növelni az érdeklődést:
- webes sorozatot készítettek a katonák mindennapjairól,
- megjelentek a világ legnagyobb fitneszvásárán Kölnben,
- sőt pékségben osztogatott szatyrokon is hirdettek.
Ezek az erőfeszítések azonban nem elégségesek ahhoz, hogy legyőzzék a német társadalom mély megosztottságát. A pandémia, a migráció, a recesszió és az egyenlőtlenség válságaival terhelt országban megrendült a demokrácia iránti elkötelezettség.
(Világ Gazdaság nyomán Szent Korona Rádió)