Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelentette a keleti országrész helikopteres légtérvédelmének megduplázását, valamint az elektronikus zavaróeszközök számának növelését. Emellett listáztak 60 kritikus energetikai infrastrukturális pontot, amely kiemelt védelmet kap péntektől.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére létrejött egyeztető törzs ülése után tartott sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy megduplázták a keleti országrészbe telepített helikopteres légtérvédelmi képességet, és 60 kritikus energetikai végpont kerül katonai megerősítés alá. A miniszter szerint az intézkedések célja a magyar energetikai infrastruktúrát érő esetleges légi vagy szárazföldi támadások megelőzése, miközben az energiaellátás folyamatos marad.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy az egyeztető törzs értekezletén meghallgatta Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint a Belügyminisztérium jelentését az intézkedések végrehajtásáról, és döntéseket is hoztak.
A honvédelmi miniszter bejelentette:
„Megdupláztuk azt a helikopteres képességet, amit korábban telepítettünk a keleti országrészbe. Ha lassan és alacsonyan repülő eszközök lépnek be a légtérbe, amelyek annyira lassúak, hogy a Gripenek nem tudják elhárítani, akkor ezeket a helikopterek hárítják el.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte azt is, hogy nagyobb számban osztottak szét elektronikus zavaróeszközöket.
Az Energiaügyi Minisztérium javaslata alapján összeállítottak a kritikus energetikai végpontok közül egy 20-as listát. A katonai rendészet közreműködésével felderítést hajtottak végre, hogy a már települt erőkkel egyeztetve a katonai felvonulást lehetővé tegyék, ami pénteken megtörténik, a katonai erők megjelennek a 20 végponton.
Meghatároztak további 40 kritikus végpontot is, amelyek megelőző céllal szintén katonai megerősítésre kerülnek.
A miniszter hangsúlyozta, a 60 végpontnál több olyan infrastruktúra van, amelyeknek szükséges a védelme, így haladnak tovább. A sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy értesítették a NATO-t az intézkedésekről, folyamatos és baráti a kapcsolat.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf odaszúrt az ellenzéknek, amikor arra emlékeztette „az időnként okoskodó ellenzéki szakértőket”, hogy nem volt és nem is lesz szükség a NATO 4. cikkelyének aktiválására, mert Magyarország képes az említett kritikus energetikai végpontokat a saját erejéből megelőző módon ellátni katonai védelemmel.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az egyik korábbi drónincidensre emlékeztetett, amely megsértette az ország légterét:
„Az intézkedések célja, hogy megelőzzük, szükség esetén elhárítsuk a magyarországi energetikai infrastruktúrát érő légi és szárazföldi támadásokat, így biztosítva a magyar gazdaság és közlekedés alapvető eszközeit, valamint a magyar emberek biztonságát.”
Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte, az energiaellátás folyamatos lesz. A tárcavezető megalapozottnak nevezte az intézkedéseket, majd hozzátette: „Magyarország egy zsarolóállam olajblokádja alatt áll Szlovákiával együtt.” A kormány információi szerint sem műszaki, sem technikai körülmények nem indokolják a Barátság kőolajvezeték elzárását, ráadásul Ukrajnának jogi kötelezettsége is a vezeték megnyitása, és Magyarország nem enged a zsarolásnak.
Ugyanakkor azt a tényt mély hallgatás övezi a kormány részéről, hogy miután Szlovákia már nem csupán a dízelexportot, hanem az áramkivitelt is leállította Ukrajna felé, Magyarország egy az egyben átvállalta a kieső mennyiséget, így hozzávetőlegesen háromszorakkora mennyiséget exportálva Ukrajna felé, mint előtte. Ez a magyar kormány gyávaságáról tesz tanúbizonyságot.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
