A divatipar régóta igyekszik lerombolni a valódi nőiesség ideálját, helyette szétsminkelt, agyonplasztikázott, sablon-kinézetű nőket állítanak a kamera elé. Sőt, ez még a jobbik eset, hiszen ezen iparág is eltolódott a woke-propaganda irányába, így immáron transzneműekben, négerekben és túlsúlyosokban látják a modern “női” ideált. Most pedig elértünk addig, hogy nem létező, AI által generált modellek kerülnek címlapra.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Egy mediterrán hangulatú környezetben szőke nő támaszkodik a tengerkék falnak cikcakkos maxiruhában, egy másikon virágos minioverálban ül egy csésze kávé mellett. A brit Vogue augusztusi számában látható kétoldalas Guess-hirdetésben szereplő nőben nincs semmi különös: bőrhibáktól mentes, tökéletesen átlagos, szimmetrikus arcú szépség. Csak a hirdetés egyik sarkában lehet elolvasni az apró betűs feliratot, hogy a modellt mesterséges intelligencia segítségével hozták létre. Ez volt az első alkalom, hogy MI által generált modellt ábrázoló hirdetés szerepelt egy magazinban.
Azon túl, hogy újabb eszközzel sikerül megtéveszteni a naiv fogyasztókat, a Guess-reklám azt a kérdést is felveti: etikus-e tovább fokozni a divatvilág steril szépségideálját, ami eddig is éppen elég irreális volt? A BBC idézte például Sinead Bovell egykori modellt, aki öt éve Modell vagyok, és tudom, hogy a mesterséges intelligencia végül el fogja venni a munkámat címmel írt cikket. Bovell most azt nyilatkozta: az MI tartalmak mentálisan is jelentős károkat okozhatnak, mivel a lányok már most is egyre korábban végeztetnek magukon plasztikai műtéteket annak érdekében, hogy úgy nézzenek ki, mint a filterekkel ellátott fotókon.
Mostantól pedig ténylegesen olyan nőket láthatnak majd, akik teljes egészében mesterségesek.
Az MI-modellt megalkotó ügynökség alapítói nem értenek egyet a felvetéssel. Ők úgy gondolják, a Guess-kampány nőalakja nem tűnik elérhetetlennek, inkább „elég reális”, és amúgy is, a legtöbb reklámban olyan szupermodelleket szerepeltetnek, akik tökéletesnek látszanak. Amit most ők alkottak, az sem sokban különbözik tőlük.
Az AI-modellek sem olcsók
A Guess-hirdetés virtuális modelljét a brit Seraphinne Vallora ügynökség készítette. A céget két 25 éves nő, Valentina Gonzalez és Andreea Petrescu londoni építészhallgatók alapították, akik a BBC-nek most azt mondták, a Guess egyik tulajdonosa, Paul Marciano kereste meg őket az Instagramon azzal, hogy a márka nyári kampányának részeként készítsenek számukra egy AI-modellt. Először tíz modellvázlatot mutattak meg Marcianónak, aki kiválasztott közülük egy barnát és egy szőkét, akiket aztán továbbfejlesztettek.
Gonzalez és Petrescu bevallásuk szerint egy piaci rést felfedezve hozták létre AI központú design- és marketingügynökségüket, ahol mesterséges intelligencia felhasználásával állítanak elő fotorealisztikus képeket és videókampányokat. A legfontosabb szolgáltatásukat az AI-modellek, azaz a „nem létező, mesterséges nők” létrehozása jelenti.
A fiatal tulajdonosok szerint viszont tévhit, hogy a mesterséges intelligencia képgenerálása egyszerű feladat lenne, valójában nagyon is összetett folyamatról van szó. A cégükben öt alkalmazott dolgozik az AI-modelleken, akik az ötlet megszületésétől a kész termékig akár egy hónapon át is foglalkozhatnak egy modellel. Az alkotásnak ezért ők is megkérik az árát: egy mesterséges modellért akár milliós összeget is elkérhetnek angol fontban (vagyis több százmilliót forintban).
Legalább nem néger, csúnya vagy “nem bináris” modelleket generálnak
A Vogue College tavaly öt pontban szedte össze, a mesterséges intelligencia várhatóan hogyan befolyásolja majd a divatipart. A cikk elsőként a fenntarthatósággal kapcsolatos pozitív hatásokat említette, a mesterséges intelligencia ugyanis pontosabb adatokat szolgáltathat a közismerten környezetszennyező ágazatról. Másrészt az online kereskedelemben nagy előnyt jelenthet a kiterjesztett valóság alkalmazása, mivel a vásárlók virtuálisan fel tudják próbálni a ruhákat vásárlás előtt. Emellett a divatmárkák a nagy mennyiségű adat és kép elemzésével könnyebben felismerik majd a trendeket, valamint pontosabban megjósolják a vásárlói preferenciákat is. Végül a generatív mesterséges intelligencia izgalmasabb kommunikációs és művészeti kifejezési eszközöket hoz létre – ezek közé tartozhat a virtuális modellek elterjedése is.
A Vogue Italia már 2023 májusában az amerikai szupermodellről, Bella Hadidról közölt olyan címlapfotót, amelynek alapját egy valós fotó adta, amit aztán egy mesterségesintelligencia-művész a DALL-E képgenerátor segítségével alakított át. A módszerrel hamarosan a magyar magazinok is kísérletezni kezdtek, pár hónap múlva a Marie Claire digitális lapszámának címlapján jelent meg Csobot Adél énekesnő MI-verziója. Csobotról először szintén valódi stúdiófotókat készítettek, majd bedobták azokat a Midjourney-be, és végül a szerkesztőség azt az MI-képváltozatot választotta, amit szerintük „akár ők is fotózhattak volna”. 2024 júniusában a portugál Vogue címlapjára már egy teljes egészében MI által generált címlapfotó került.
Persze a marketingpiac is rácsatlakozott az új technológiára, a Dove egy tavalyi reklámkampányában viszont éppen a mesterséges intelligenciában rejlő sablonosságra akart rávilágítani, amikor egy képgenerátort arra kért, hozza létre „a világ legszebb nőjét”. Az eredmény:
egymástól gyakorlatilag megkülönböztethetetlen fiatal, vékony, szőke hajú, kék szemű nők
sora lett. Nagyjából olyan karakterek, mint amilyen a Guess MI-modellje.
Ez persze már nem tetszik a modern divatiparnak. Visszalépésnek tartják a Guess-hirdetés idealizált nőalakját.
A modern, velejéig baloldali ideológiákat képviselő iparág csalódott
A BBC is emlékeztet, hogy a 2010-es években az iparág számos “előrelépést” tett a “sokszínűbb és befogadóbb” divat felé – értsd: “érzékenyítettek” például a migránsok és az LMBTQP-személyek irányába. A Victoria’s Secret kifutóján sétálhatott végig “Valentina” Sampaio, az első nyíltan transznemű modell; megismerhette a világ az első hidzsábot viselő modellt, Halima Adent, és több márka alkalmazott plus size modelleket is (csak hogy ne felejtsük ki a sorból az igénytelenséget, hiszen sokszor abban rejlik a túlsúlyosság). Tehát az elmúlt évtizedekben egy valami volt a cél: a hagyományos, európai női szépség lerombolása. A modernek tehát rendkívül csalódottak az AI eredményein, úgy látszik, még “érzékenyíteni” kell a rendszert, hogy az ne a valódi nőiességet, hanem annak ellenkezőjét reklámozza.
AI modellek a jövő? A H&M lecseréli hús-vér modelljeit a mesterséges intelligencia kreálta robotokra
Rengetegen gondolják valódinak az AI által létrehozott “finn modellt”
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)