Szimbolikus határozat a Ciszjordánia területét „Izrael földjének elválaszthatatlan részének” nevezi. Ezzel a zsidó terrorállam ismét semmibe veszi a nemzetközi egyezményeket és saját földjének tartja a szuverén Palesztina földjét.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Kneszet szerdán elfogadott egy nem kötelező erejű indítványt a Ciszjordánia annektálása mellett, amely szimbolikusan egyesítette az egyébként viszályos kormánykoalíciót.
A 71-13 arányban elfogadott határozat kimondja, hogy a Ciszjordánia „Izrael földjének elválaszthatatlan része, a zsidó nép történelmi, kulturális és szellemi hazája”, és hogy „Izraelnek természetes, történelmi és törvényes joga van Izrael földjének minden területére”.
A határozat felszólította a kormányt, hogy „alkalmazza Izrael szuverenitását, törvényeit, ítélkezési jogát és közigazgatását mindenféle zsidó településre Júdeában, Szamáriában és a Jordán-völgyben”, ahogy a kormány Ciszjordániát nevezi. A határozatot Simcha Rothman, a vallásos cionizmus képviselője, Dan Illouz, a Likud képviselője és Oded Forer, az ellenzéki Yisrael Beytenu képviselője terjesztette elő.
Izrael a hatnapos háborúban, 1967-ben foglalta el Jordániától a Ciszjordániát, és a területen jelenleg több mint 500 000 meszálló, izraeli telepes él, a több millió palesztin mellett. A nemzetközi közösség nagy része szerint Izrael illegálisan foglalja el a területet, és a telepeket a nemzetközi jog megsértésének tekinti, amit Izrael vitat.
„Ez a mi földünk. Ez az otthonunk. Izrael földje az izraeli népé” – mondta Amir Ohana, a Kneszet elnöke a szavazás után. „1967-ben nem a megszállás kezdődött, hanem véget ért, és hazánk visszakerült jogos tulajdonosaihoz. Mi vagyunk ennek a földnek az eredeti, első lakói. A zsidók nem lehetnek „megszállók” egy olyan földön, amelyet 3000 éve Júdeának hívnak.”
A Ciszjordánia, illetve az ott található izraeli telepek annektálása a cionisták régóta dédelgetett vágya. 2019-ben, a választások előtt, Netanjahu megígérte, hogy annektálja a Jordán-völgyet, a terület keleti részén. De ez az ígéret és hasonló törekvések háttérbe szorultak a hosszan elhúzódó politikai válság miatt, amelynek során egymást követték az eredménytelenül végződő választások. A kormány azóta nem törekedett kötelező érvényű annektálási törvények megalkotására, bár tavaly hasonló arányban szavazott a palesztin állam létrehozása ellen.
A szerdai szavazás néhány nappal azelőtt történt, hogy a törvényhozók közel három hónapos szünetre vonulnak, és a koalíció politikai túléléséért küzd. Ugyanezen a napon a Likud képviselői megszavazták kollégájuk, Yuli Edelstein leváltását a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöki posztjáról, és helyére Boaz Bismuthot, Benjamin Netanjahu miniszterelnök hűséges támogatóját nevezték ki, aki várhatóan előmozdítja az ultraortodoxok katonai szolgálatra való bevonását szabályozó törvényt.
Az ultraortodox pártok, amelyek a besorozási törvény miatt kiléptek a koalícióból, mégis csatlakoztak a Likudhoz és más pártokhoz, és megszavazták az annexiós határozatot. Az ellenzéki Yisrael Beiteinu is igennel szavazott.
Az arab pártok és a baloldali demokraták szavaztak ellene. A legnagyobb ellenzéki pártok, a Yesh Atid és a Blue and White nem szavaztak a határozatról.
„Júdea és Szamária annektálása egyértelmű veszélyt jelent Izrael állam és a cionista vállalkozás jövőjére” – írta Gilad Kariv demokrata képviselő az X-en, és a határozatot „füstfelhőnek” nevezte, amelynek célja „a [Gázában a Hamász által fogva tartott] túszok elhagyása és egy kitérő törvény előmozdítása”.
A Palesztin Hatóság elnökének helyettese, Husszein as-Sejk az annektálási szavazást „veszélyes eszkalációnak” nevezte, amely „aláássa a béke, a stabilitás és a kétállami megoldás kilátásait”.
Sejk a szavazást „a palesztin nép jogainak közvetlen megsértésének” is nevezte, akik látszólag nem kapnának egyenlő jogokat izraeli telepes szomszédaikkal szemben abban az esetben, ha Jeruzsálem annektálná a Ciszjordániát.
A magas rangú palesztin tisztviselő felszólította a nemzetközi közösséget, hogy avatkozzon be az izraeli jogszegések visszavonása érdekében, és azt mondta, hogy az országoknak válaszul el kellene ismerniük a palesztin államot.
Összehangolt támadássorozat folyik a ciszjordániai keresztények ellen
(The Times of Israel nyomán Szent Korona Rádió)