A Magyar Jelen szerkesztősége most napvilágra hozta az Amnesty International Magyarország valódi arcát, és megmutatjuk, hogyan kapcsolódik össze minden szál: a jogvédő tevékenységgel álcázott cég valójában egy brutális bűnhálózatot üzemeltethet. A Magyar Jelen korábbi cikkében beszámolt arról, hogy az Amnesty International Magyarországhoz kötődő Vig Mór ügyvéd – aki egyébként az Amnesty-igazgató, Vig Dávid testvére – börtönviselt, alvilági verőembereket bízhatott meg, hogy viperával megverjék feleségének volt élettársát. A praxisától azóta már eltiltott ügyvéd arról lett híres, hogy a keze rengeteg kétes tevékenységben benne van. Most kiderült azt is, hogy egy komoly pénzmosásra, csalásra és egyéb bűncselekményekre szakosodott céghálózat is állhat mögötte, amely információk szerint más ügyekben sem veti meg a nyers erőszak alkalmazását.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az idei Pride-ot egyébként az Amnesty International Magyarország képviseletében dr. Vig Dávid jelentette be, aminek tiltó határozatát a Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden tette közzé a police.hu oldalon.
A bűnhálózat felépítése
Tavaly óta ismeretes, hogy a számlagyáros Vig Mór exügyvéd összefüggésben állhatott az olasz ‘Ndrangheta maffiaszervezettel is. A bűnözőcsoport pénzmosással kapcsolatos ügyleteinek magyarországi szálán merült fel a Veritas Menedzsment Kft. neve, aminek tulajdonosa 2019-ben a Vig Mór által vezetett GattobInc Zrt. lett. A tudomásunkra jutott információk alapján elég alapos a gyanúja annak is, hogy Magyarországon is működik egy „érinthetetlen” bűnszövetkezet, aminek köze van az Amnesty-igazgató testvéréhez. A bűnhálózat élén egy bizonyos Sz. Tamás állhat, aki korábban számos „legális” nagyvállalat élén állt.
A gyanú szerint a láncolat rengeteg (több tucat, de akár száz) vállalkozást hozott létre, aminek az élére strómanokat állítanak – olyan vezetőket, akiket egy háttérember irányít, az ő nevében járnak el, mert nem akarja vagy nem tudja a nyilvánosságot vállalni. Ezek valósnak álcázott látszattevékenységeket folytatnak, de igazából keresztbeszámláznak – ezáltal könnyen végezhetnek költségvetési csalást, pénzmosást és egyéb bűncselekményeket. A rablásokból, kábítószer-kereskedelemből, bűnözésből származó tisztára mosott jövedelem teheti lehetővé a szervezet működésének és fenntartásának finanszírozását.
A cégek között sok az úgynevezett „dobós cég”, amit egy rövid időre használnak csak valamilyen jogi vagy pénzügyi cél elérésére, majd eldobják – felszámolják vagy töröltetik – őket. Jellemző, hogy az ilyen vállalkozások az adóbevallásokat nem nyújtják be, manipulálják azokat, hamis adatokat közölnek. Ezt a módszert használják arra, hogy a céghálózatban szereplő, általuk vagy strómanok által üzemeltetett vállalatokat eltüntessék. Vélhetően közrejátszhat ebben a „cégtemetőben” Vig Mór is, ugyanis a hozzá került cégek egy jelentős része felszámolás vagy kényszertörlés alá került valamilyen elmaradás miatt – ilyen cég például a Királyhágó-Immo Kft.
A bűnhálózati rendszerben milliárdos nagyságrendű bevétellel rendelkező cégek is érintettek, amelyek áfacsalásra és különféle bűnözői körök ügyleteinek pénzmosására specializálódtak.
Az egyik ilyen bűnözői kör a Magyar Jelen korábbi cikkében is említett „kötözős rablóbanda” – esetükben a kábítószer-kereskedelemből és rablásokból származó bevétel igényel tisztítást. Továbbá összefüggésben lehet a szervezet a pályázati pénzek és állami források megcsapolásában jártas körökkel, amelyek többek között a tatabányai és pécsi nagy értékű építőipari és pályázati csalásokban vettek részt.
Mitől olyan érinthetetlenek?
A bűnhálózat mögött feltehetően egy jól organizált és felkészült ügyvédekből , ügyvédi irodákból és szervezetekből álló csapat áll, amely a háttérből segít. Szükség esetén – például ha a bűnözői kört letartóztatják – ők üzemeltetik tovább a teljes rendszert. A kapcsolatrendszerük szerteágazó: ismerik a hivatali vezetőket és az eljáró hatóságokat. Amennyiben valamelyik hatóság kutakodni kezd, elárasztják őket beadványokkal és jogi fellebbezésekkel, amit nem tudnak belátható időn belül feldolgozni. Ezután rejtélyes módon szépen sorban elhalnak az ügyek a nyomozó hatóság vagy az ügyészség „hanyag munkája” miatt.
2023. április 17-én elsőfokú bírósági tárgyalás indult a bűnbandával szemben, azonban az említett módszereknek köszönhetően több elkövetővel szemben a bizonyítottság hiányos maradt – így sokan nem, vagy csak enyhébb minősítésben ülnek a vádlottak padján.
Vigék további érintettsége
Nem megerősített információink szerint a bűnszervezet jogi ügyleteiben és jogi védelmében kapcsolatait felhasználva érintett lehet Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója, valamint a hasonló jogvédő civil szervezetek köré felépült ügyvédi hálózat.
A korábbi közleményünkben írtunk arról is, hogy Vig Mór verőlegényeket küldhetett felesége, K. Lilla volt élettársának megfélemlítésére, hogy mondjon le a gyermekéről. Az édesapát egy óvoda előtt verték össze viperával, nem messze a lakásától. A támadó a „kötözős rablóbanda” kulcsfigurája, de a sofőr, aki segített neki elviharozni onnan, szintén börtönviselt.
Több tanú és a sértett is be tudta azonosítani a bántalmazót, az ügyészség mégis azt a határozatot hozta, hogy nem bizonyítható a bűnösségük. Az már csak hab a tortán, hogy az elsőfokú bíróság a polgári gyermekelhelyezési perben az anyának ítélte a gyermeket. Mindezt annak ellenére, hogy a megalapozott gyanú szerint a jelenlegi férje megbízásából történhetett a támadás, ő maga pedig többször is akadályozhatta az apával való kapcsolattartást, és vélhetően arra is tanította a kisfiút, hogy hazudjon a pedagógusoknak arról, hogy ki megy érte.
2020 végén, egy nagyobb letartóztatási hullámot követően több dobós cég is megalapult, amik végül nem végeztek semmilyen aktivitást, nem adtak le bevallást, és felszámolás alá kerültek.
Ezen vállalkozások egy részének K. Lilla (Vig Mór felesége) volt a tulajdonosa és vezetője, elnevezésük alapján szerepelt közöttük: borászat, futárcég, lízingcég. A bejegyzett tevékenységek listája azonban mindegyiknél ugyanaz – tehát például a futárcégnél is szerepelt a szőlőbor termesztése.
A többit vélhetően más strómanok vezetik, és a Vig-família tulajdonában levő valamelyik „cégtemetőbe” jegyezték be őket – de valós tevékenységet ezek sem folytattak. Valamilyen oknál fogva ezeket a vállalatokat december végén hozták létre, többet december 29-én. Ez már csak azért is különös, mert így mindegyikhez el kellett készíteniük a beszámolójukat a 2020-as gazdasági évre vonatkozóan is. Ha január elejéig várnak, akkor kevesebb az adminisztrációs teher, de úgy tűnik, valamiért nagyon sürgősen meg kellett alapítani ezeket a cégeket. Ugyanabba az ingatlanba egyébként más tulajdonosokkal több más cég is be van/volt jelentve, aminek korábbi kötődése volt Vig Mórhoz.
Hogyan működik egy ilyen bűnhálózat?
Ha a bűnszervezet el akar érni egy bizonyos célt valakinél – például peres eljárás esetén az ellenoldali félnél, vagy ha céget akarnak megszerezni, akkor a tulajdonosnál –, ez esetben megjelenik az ügyvédi háttérből egy jogi képviselő, aki vázolja számára, hogy mit várnak tőle pontosan. Lehet ez akár egy feljelentés visszavonása, visszalépés a pertől, a cég eladása vagy bármi hasonló. Ha ezzel nem sikerül a kívánt eredményt produkálni, akkor fordulnak a „nem konvencionális”, erőszakos módszerekhez.
Utóbbi esetben megbízzák a bűnözőket és verőembereket – akik sok esetben cigányok vagy olyanok, akik már ültek börtönben –, hogy lépjenek színre. Emellett jól kiképzik őket, hogy bizonyos (jogi) szituációkban mi a teendő, mit kell mondani. A bérencek megjelennek a célpontnál – megfigyelnek, fenyegetőznek, zsarolnak, vagy akár fizikai erőszakot is alkalmaznak. Ha esetleg valami mégis balul sülne el, és megjelennének a hatóságok, akkor az ügyvédi háttér súg telefonon – de előfordulhat az is, hogy a zaklató, bántalmazó felek hívják a rendőrséget egy előre betanult forgatókönyv szerinti történettel. Ha bármilyen további probléma felmerül, vagy a sértett a hatóságokhoz fordul, akkor a hálózat által biztosított jogi képviselet intézkedik. Az áldozatokat teljesen ellehetetlenítik, pereket indítványoznak velük szemben, hiteltelenné teszik őket, a bűnözőket pedig kimossák az aktuális ügyből.
Több ügy is folyamatban van, de a beadványok, panaszok, fellebbezések, belső vizsgálatok ellenére a hatóságok alig tesznek valamit. Sokan fel sem mernek szólalni a bűnözőcsoport tagjai ellen, mert félnek a megtorlástól. A leírt tevékenységsorozat részben ismerős lehet, ugyanis a korábban bemutatott gyermekelhelyezési perben is ilyen eszközöket alkalmaztak.
Vig Mór leplezetlen luxuséletmódja
A praxisától eltiltott Vig Mór exügyvéd és felesége nem rejtették véka alá a hirtelen meggazdagodásuk jeleit: nagy értékű ingatlanok, tengerparti nyaralások, gyakori luxusutazások, luxusjacht, több drága gépjármű, értékes órák és ékszerek stb.
A fedősztori szerint természetesen a fényűző életmód annak volt köszönhető, hogy ő egy „sikeres ügyvéd és befektető”. Azonban láthatjuk, hogy a nagystílű jövedelemre kétes ügyletekből is szert tehettek, valamint az sem kizárt, hogy a számlagyáros ügyvéd jogi munkát végezhetett a testvére, Vig Dávid által vezetett Amnesty International Magyarország számára, amiért túlszámlázhatott.
Az Amnesty korábban sem volt tiszta
Az Amnesty International Magyarországot e-mailben kérdeztük arról, hogy a jogvédő csapatuk foglalkozott-e a bűnhálózat jogi ügyeivel, jogi képviseletével. Arról is érdeklődtünk, hogy Vig Mór milyen munkát végzett a szervezet számára, és ezért milyen kompenzációt kapott. Továbbá arra is kíváncsiak voltunk, hogy ügyvédjeik segédkeztek-e bármilyen formában Vig Mór kétes ügyleteiben. Megkeresésünkre azonban nem érkezett válasz.
Az Amnesty egyébként korábban sem volt tiszta: néhány éve például előfordultak tömeges felmondások, ahol a volt munkatársak panaszt emeltek a szervezetben tapasztalt körülményekre. Felhívták a figyelmet az ott tapasztalt munkahelyi zaklatásra, bántalmazásra, kifogásolták a túlhajszolást, valamint a munka és magánélet közötti egyensúly hiányát, továbbá felszólaltak az igazságtalan és átláthatatlan bérezési rendszerrel szemben is. Állításuk szerint az aggályaikat többször is jelezték a vezetőségnek, de érdemben nem foglalkoztak velük. Az Amnesty természetesen „kivizsgálta” az említett problémákat, és az ilyenkor jól megszokott zsargonnal fogalmazva „nem találtak rá bizonyítékot”, hogy az őket ért vádak megalapozottak lennének.
Így pénzeli az EU a Magyarországon tevékenykedő balliberális és LMBTQP-ügynökszervezeteket
Szélsőbaloldali propaganda- és ügynökszervezetek aktivistáit pénzeli és alkalmazza a Tisza Párt
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)