A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az abortuszról és életvédelemről tartottak beszélgetést számos meghívott előadóval. A felkért egyházi személyek, orvosok és jogászok tabuk nélkül beszéltek a megfogant magzatok élete megmentésének fontosságáról.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Genezis Kiválósági Diákműhelye és Ereky István Közjogi Kutatóközpontja katedrabeszélgetést szervezett május 12-én Budapesten, Döntések az élet elején: az abortuszról az élet oldaláról nézve címmel.
A megnyitóban Tahyné Kovács Ágnes docens, a Genezis diákműhely vezetője elmondta: a magzati életet alkotmányunk védi, azonban az abortusz mára nem pusztán életvédelmi kérdés, hanem az egyre kifinomultabb technológiák újabb etikai és jogi problémákhoz is vezetnek, mint például az organoid intelligencia fejlesztése.
A beszélgetést Zakariás Kinga, a PPKE egyetemi docense, az emberi méltósághoz való jog kurzus vezetője moderálta. A program elején az előadókkal az orvosi, biológiai alapokat idézték fel.
Rojkovich Bernadett főorvos, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke rámutatott, hogy az orvostudomány szerint az emberi élet a megtermékenyítéssel kezdődik.
Az élet minden kritériumát teljesíti a megtermékenyített petesejt.
Bár az élet elindulásához szükséges összetevőket a tudomány mára részletesen azonosította, azok „egybeöntése” még nem eredményez életet. Ahhoz a teremtés különlegessége kell. Az élet kegyelem.
Győri Júlia szülész, nőgyógyász szakorvosjelölt kiemelte, hogy a művi abortusz (az abortusz szó önmagában vetélést jelent) abban különbözik a sebészeti beavatkozásoktól, hogy ezen eljárásban
nem gyógyítás, hanem az élet elvétele
valósul meg. Rámutatott az eljárás lelkileg megterhelő voltára. Az orvosok eltérően, de általában negatívan viszonyulnak a beavatkozásokhoz, és ha lehet, elkerülik.
Nyéky Kálmán bioetikus, a PPKE tudományos munkatársa, az andocsi bazilika plébánosa kiemelte annak jelentőségét, hogy
a meghalt magzatoknak már lelke van,
akik már Istennél vannak. Ez a velük való találkozás és kiengesztelődés lehetőségét veti fel. Szent II. János Pál pápa a bocsánatkérés fontosságát hangsúlyozta; Ferenc pápa minden papnak megadta a jogot, hogy feloldozást adjanak e bűnnel kapcsolatban. Nyéky Kálmán a vigasztalás és az irgalom oldaláról közelítette meg a kérdést.
Komáromi László, a PPKE Jogi Karának dékánja, több jogászi, etikai kurzus oktatója hangsúlyozta: a nemi erkölcs rendjéről szóló keresztény tanítás alapja az, hogy Isten
férfinak és nőnek teremtette az embert.
A házasságban férfi és nő között olyan, a teljes személyt átfogó egység jön létre, amely megfelel Isten belső természetének, az ő szeretetének. A házasság Istennek az ő népe, az Egyház, az emberiség iránti szeretetének képe. A keresztény házasság ezenkívül szentség, látható jel, amely közvetíti a kegyelmet. A férfi és nő közötti teljes testi közösségből a természet rendjében élet fakadhat. Ha ez a házasságban, a házasfelek életre szóló testi-lelki egységében valósul meg, akkor a gyermek jó eséllyel szerető, gondoskodó közösségbe érkezik, amely gondoskodik róla. Ha azonban házasságon kívül történik, akkor fönnáll a veszélye, hogy a szülők olyan teherként élik meg, amelytől szabadulni igyekeznek. Így érthető meg a szexualitás erkölcsi rendjének sérülése és az abortuszok közötti összefüggés.
Schanda Balázs, a PPKE Jogi Kara Alkotmányjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, alkotmánybíró az Alkotmánybíróság gyakorlatát összefoglalva említést tett az abortuszhatározathoz fűzött párhuzamos indokolásokról, kiemelve Lábady Tamás érvelését, aki a természetjogi álláspontból indult ki.
Az Alaptörvény az „ember” mellett használja a „magzat” fogalmat is, emiatt a magzati életet csupán az objektív életvédelem illeti meg, nem a szubjektív élethez való jog.
Komáromi László bemutatta a világban ismert szabályozási koncepciókat, kiemelve, hogy nem feltétlenül lehet ebből a szempontból egy-egy országot meghatározónak tekinteni, de történetileg találhatunk példát arra, hogy némely szabályozásnak később máshol is hatása volt. Az 1950-es évekbeli megengedő szovjet szabályozás például hatást gyakorolt a volt „keleti blokk” országaiban, vagy az Egyesült Királyság 1967-es liberalizáló törvénye (Abortion Act) több helyen az angolszász világban. A jelenlegi szabályozási összkép viszonylag sokszínű, még a határidős modell (megengedett az abortusz a magzat bizonyos koráig) és az indikációs modell (bizonyos törvényi indokokból megengedett az abortusz) is gyakran kombináltan jelenik meg.
A nyugat-európai országok jó része igen megengedő.
Schanda Balázs reflektálva a hazai kommunista szabályozásra említette, hogy az 1956-os liberalizáció messze az előtt történt, mielőtt fogamzásgátló szerek jelentek volna meg a piacon. Ennek társadalmi hatásai, az egyéni és generációs sérülések viszont még velünk élnek, azokra a kellő reflexió még nem történt meg.
A vita az indikációk és az adminisztráció felé fordult, melynek kapcsán Rojkovich Bernadett ismertette a magyar szabályozásban megjelenő terhességmegszakítási okokat. Példákkal alátámasztva többször hangsúlyozta, hogy
„személyes hősiesség” kell az élet melletti döntés meghozatalához,
amely egyénenként és élethelyzetenként eltérő. 97 százalékos arányban súlyos válsághelyzet okán kérik az anyák a terhesség megszakítását. Ehhez viszont hozzáfűznénk, hogy számos esetben csupán kifogásokat gyártanak a “kényelmetlen helyzet” megoldására, és szó sincs valódi “válsághelyzetről”.
Győri Júlia a művi abortusz bemutatásában a szükséges tájékoztatás kapcsán hangsúlyozta, hogy az ultrahangos szívhangvizsgálat az anyákból erős érzelmeket vált ki, segítve az élet melletti döntést.
A jelen lévő jogászok, joghallgatók, védőnők, orvosok kérdéseire válaszoltak az előadók.
A katedrabeszélgetést Gerencsér Balázs docens, az Ereky István Közjogi Kutatóközpont igazgatója zárta, aki kiemelte a több tudományterületet egyszerre felvonultató beszélgetések hasznát.
Több mint egymillióan legalizálnák a magzatgyilkosságot az uniós országokban
(Magyar Kurír nyomán Szent Korona Rádió)