Vasárnap Európa több országában is választásokat tartottak, de ami a magyarok számára a legjelentősebb az a román helyzet. A választás nyertese a liberális Nicusor Dan lett, így valószínűleg ő lesz Románia új elnöke. Azonban Lengyelországra és Portugáliára is érdemes vetni egy pillantást.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Románia: Nem nyert a soviniszta Simion
Nicușor Dan, a függetlenként induló globalista bukaresti polgármester megnyerte a romániai elnökválasztást George Simionnal, a soviniszta Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltjével szemben. A szavazókörök adatai szerint Nicușor Dan 53,82, Simion pedig 46,18 százalékon áll. Több mint 862 ezer szavazat Dan előnye, miközben a 11 641 866 leadott szavazatból már csak 337 ezer megszámlálása van hátra.
A szavazókörökből távozók megkérdezésével készült két exit poll ehhez hasonló eredményt vetített előre, de azokban nem szerepelt a diaszpóra több mint 1,6 millió voksa, az összes szavazat 14 százaléka. A külföldön élő románok körében Simion nyert az első fordulóban, de aztán a külföldi szavazókörök 66 százalékának feldolgozása mellett Simion csak 1 százalékkal vezetett ezekben is, így fordításra nem volt esélye.
A részvétel kezdettől magasan alakult, végül 64,72 százalékig jutott az arány este 9-re, ez 11,6 millió szavazót jelent. A tétet jelezte, hogy 1996 óta ez volt a legmagasabb részvételi arány az elnökválasztások második fordulójában.
Hargita megyében elsöprő győzelmet aratott Nicusor Dan, a független jelölt a szavazatok 90,13 százalékát szerezte meg, 141 215 voksot. Az AUR jelöltje mindössze a választópolgárok 9,87 százalékát tudta meggyőzni, rá 15 472-en ütötték a pecsétet. Bár Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Orbán Viktor tihanyi beszéde, amelyben arról beszélt, hogy egyetért Simionnal, zavart okozott az erdélyi magyarok között, az adatok szerint a magyar szavazók elsöprő többsége ellene voksolt, ahogy azt az RMDSZ kérte is.
Kelemen Hunor: A magyarok érezték ennek a választásnak a súlyát, veszélyeit és lehetőségeit
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is sajtótájékoztatót tartott az exit pollok közzététele után, amin a Telex tudósítói is jelen voltak. „Egyértelműen látszik, hogy a magyar vidékeken magas volt a részvétel, ez azt mutatja, hogy a magyar emberek felelősen viselkedtek” – fogalmazott a pártvezető, aki szerint a magas részvétel nagy legitimitást ad majd a következő államelnöknek.
Mint Kelemen mondta: ezek azt mutatják, hogy Nicușor Dan nyerte a választást, de az RMDSZ-elnök szerint ezzel óvatosan kell bánni: úgy látja, „nehéz időn, megosztott társadalmon, nehéz kampányon” vannak túl, és jó lenne „holnap reggel igazán örülni”. Kelemen szerint a magyarok „érezték ennek a választásnak a súlyát, veszélyeit és lehetőségeit”, ezért megköszönte nekik, hogy elmentek szavazni. Kelemen úgy fogalmazott: azért, hogy „biztonságban legyen a közösségünk”.
„Szívből gratulálok Nicușor Dannak! A magyarok nagyon nagy számban szavazták meg Románia új elnökét, határon innen és túl. Örvendek az eredménynek, és nagyon büszke vagyok a közösségünkre! Ismét bebizonyítottuk: a nehéz időkben összefogunk, számíthatunk egymásra” – írta aztán később, Dan behozhatatlan előnyénél a közösségi oldalán.
Lengyelország:
Ahogyan arra a választások előtti közvélemény-kutatások alapján már számítani lehetett, a TV24 számára az Ipsos által készített exit poll (vagyis a választás napján készített közvélemény-kutatás) szerint
a balliberális Rafał Trzaskowski (30,8 százalék) nyerte ezt a fordulót, de nem sokkal van mögötte lemaradva a konzervatív Karol Nawrocki (29,1 százalék).
A részvételi arány a TV24-es exit poll szerint 66,8 százalék. A választáson 11 férfi és egy női jelöltre lehetett szavazni, a hivatalban lévő elnök, Andrzej Duda viszont nem indulhatott, mert már kitöltötte a lengyel alkotmány által engedélyezett kétszer ötéves ciklust.
Lengyelországot 2023 vége óta a Donald Tusk vezette szélsőliberális koalíciós kormány irányítja, az ő jelöltjük a globalista Rafal Trzaskowski varsói polgármester, aki minden évben megpróbálja megakadályozni a Függetlenségi menetet.
A legnagyobb ellenzéki erő a Jog és Igazságosság (PiS), ők legutóbb 2015 és 2023 között voltak hatalmon. A PiS Trzaskowski legfőbb ellenfelét, a függetlenként induló Karol Nawrocki történészt támogatja. Nawrocki konzervatív, vagyis nem jönne ki jól Tusk szélsőliberális kormányával.
Portugália:
A Luis Montenegro eddigi miniszterelnök vezette konzervatív pártkoalíció, a Demokratikus Szövetség (AD) nyerte a portugál parlamenti választást, Montenegro az előzetes eredmények szerint megerősödött, ám így sem tudta megszerezni a többséget: az előző, 2024-es választásokon elért 29 százalékhoz képest most 35,2 százalékon áll a voksok 90 százalékának megszámolása után.
A voksolás igazi nyertese azonban nem az AD, hanem a Chega, amely a második legtöbb szavazatot érhette el, és 23,4 százalékon áll. A populista párt Orbán Viktor szövetségese, ők voltak az elsők, akik tavaly bejelentkeztek a Patrióták Európáért frakcióba. A párt vezetője, André Ventura most azt ígérte, stabilitásért küzdenek majd.
A Chega szinte holtversenyben áll a balközép Szocialista Párttal (PS), amely 2024-ig csaknem tíz éven át adta az ország kormányát, többségét az António Costa kormányfő lemondása után tavaly kiírt előrehozott választáson veszítette el, a most elért 23 százalék az előző évihez képest is 5 százalékponttal rosszabb eredmény.
Az előrehozott választást az után írták ki, hogy márciusban váratlanul megbuktatták Luís Montenegro miniszterelnök kisebbségi kormányát az általa kért bizalmatlansági szavazáson. A szavazást Montenegre családi vállalkozásával kapcsolatos, átláthatatlannak ítélt ügyletek váltották ki. Az ellenzék azért kérdőjelezte meg a miniszterelnök a feddhetetlenségét, mivel továbbra is rendszeresen kapott pénzt egy általa alapított és a felesége nevére íratott tanácsadó cégtől. A miniszterelnök tagadta, hogy etikai vétséget követett el.
Véget ért a román választások első fordulója, a magyarellenes AUR jelöltje nyert
(Telex, 24.hu, HVG, 444 nyomán Szent Korona Rádió)