Úgy gondolta az igazságügyi miniszter, hogy jó vicc pont a Föld napján benyújtani egy környezetromboló tervezetet. A pofátlan törvénymódosítási kérelem ellen tiltakoznak a természetvédő szervezetek.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Április 22-én, a Föld napján nyújtotta be az igazságügyi miniszter azt a példátlanul összetett törvényjavaslatot, ami környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását is tartalmazza. Ezzel pedig tovább gyengítené hazánk természeti kincseinek megóvását. A törvényjavaslat többek között ellehetetlenítene fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakoznak a törvényjavaslat ellen, írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A Föld napján, a környezetvédelem legfontosabb világnapján nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a 258 paragrafusból álló salátatörvény-javaslatot, amely több ponton is gyengítené a természeti környezetünk védelmét biztosító jogszabályokat.
A példátlan összetettségű törvényjavaslat a veszélyhelyzet várható megszűnésével összefüggésben került a döntéshozók asztalára. Célja, hogy a háborús veszélyhelyzet kapcsán kiadott ideiglenes rendeleteket véglegesítse, vagyis egy jelentős részét átültesse a normál jogrendünkbe.
A törvényjavaslat a legkülönbözőbb jogszabályok módosítását tartalmazza. Nem kíméli sem a környezetünk általános védelmét, sem a védett területeinket érintő jogszabályokat. Ellenben bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben. Különösen aggályos, hogy a törvényjavaslat olyan módosításokat is tartalmaz, melyek a veszélyhelyzet idején sem szerepeltek a hazai jogszabályokban.
Tűzifarendelet újratöltve
Bár a szóban forgó törvényjavaslat indokolása igen szűkszavú, a természetvédők úgy vélik, az egyik cél az, hogy törvénybe foglalják a hírhedt „tűzifarendelet” egyes, tarvágást megkönnyítő rendelkezéseit. A veszélyhelyzeti rendelet egyes intézkedéseit annak ellenére emelnék át a normál jogrendbe, hogy azok 2022-ben óriási társadalmi tiltakozást váltottak ki.
A felháborodás hatására a kormány három éve még visszavonulót fújt, az agrárminiszter pedig 5/2022. (VIII. 16.) AM utasításában korlátozta a tűzifarendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené – így végleg zöld utat kaphat a tarvágás.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy az erdők természeti és gazdasági jelentősége mellett egyre komolyabb társadalmi figyelem irányul a fenntartható erdőgazdálkodásra. Megítélésünk szerint a tervezett módosítások olyan megoldásokat tesznek lehetővé az erdők gazdasági hasznosítása terén, melyek nem csupán a természeti állapot leromlásának veszélyét hordozzák magukban, de jelentős társadalmi elégedetlenséget válthatnak ki, mind a szabályozás, mind az erdőgazdálkodók vonatkozásában
– hívta fel a figyelmet Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
Természetes erdeink és természetvédelmi területeink veszélyben
A természetvédők korábban is tiltakoztak a 2009-ben széles körű szakmai konszenzus mentén megalkotott erdőtörvény csorbítása ellen. 2013-ban és 2017-ben is határozott politikai törekvések irányultak arra, hogy a vágásos erdőgazdálkodás korlátait fellazítsák.
Ma már alig találunk háborítatlan, természetes erdőket hazánkban. A megmaradt néhány, értékes erdőfoltot pedig minden eszközzel kötelességünk lenne megóvni a környezetünk és saját magunk védelmében. Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik. Még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek.
Teljes mértékben ellenezzük, hogy ezzel a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait
– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
A salátatörvényben szereplő javaslatok mindezen felül több más aggályos rendelkezést is tartalmaznak
Többek között megszűnne a természetvédelmi hatóság jogköre annak eldöntésére, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket. Szintén fontos problémát jelentene, ha a Parlament megszavazná az erdők védelmét biztosító, a fakitermeléseket is kontrolláló bejelentési eljárás határidejét csökkentő törvénymódosítást.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány ezért a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakoztak a törvénymódosítások ellen.
Az ország egyik legértékesebb erdejében tarra vágtak három hektárt
Kivágták a világ leghíresebb platánfáját, most a bíróság előtt állnak
(Sokszínűvidék nyomán Szent Korona Rádió)