Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Már legalább 244 ausztriai gazdaság érintett a kéknyelv-betegségben, aminek a BTV–3 típusa először 2023-ban jelent meg Belgiumban, Hollandiában és Németországban. Az osztrák Heute szerint a juhok a leginkább érintettek, a fertőzések negyede halálos kimenetelű. A szarvasmarhák erős fájdalmakat szenvednek el a kéknyelv-betegség miatt, a tehenek kevesebb tejet adnak, ami Európa-szerte felveri a tejtermékek árait.
A vírus ellen csak a védőoltás segít, az Európai Unióban már három vakcinát is jóváhagytak, melyek iránt robbanásszerű kereslet várható a kontinensen.
Azok, akik gyorsan cselekednek, megvédhetik az állataikat és megelőzhetik a nagyobb károkat. 80 százalékos oltási arány a cél, de ettől még nagyon messze vagyunk
– árulta el Christian Zainzinger gyógyszergyári állatjóléti szakértő. A ragadós száj- és körömfájás vírushoz hasonlóan a kéknyelv-betegség sem jelent fertőzésveszélyt az emberekre.
A Nébih tájékoztatása alapján a vírust a törpeszúnyogok hordozzák, állatról állatra nem terjed. Előfordulása a melegebb és nedvesebb időszakokban gyakoribb, a tartós hideg és a fagy gátolja a terjedést. Magyarországon 2014-ben jelent meg a járvány: Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Tolna vármegyékben regisztráltak kék nyelv okozta fertőzést.
A betegség tünetei:
- láz,
- vérzés és fekélyesedés a száj és orr nyálkahártyán,
- fokozott nyálzás, orrfolyás és kötőhártya-gyulladás,
- duzzadt száj és nyelv,
- sántaság, mivel a lábvégek vizenyőssé válhatnak és kifekélyesednek,
- bágyadtság és lesoványodás,
- hasmenés, hányás és tüdőgyulladás,
- a nyelv kékes elszíneződése vérkeringési zavarok miatt,
- a vemhes állatok elvetélhetnek.
Azon túl, hogy a vírus nem veszélyes az emberre, az esetlegesen fertőzött állatokból származó hús és egyéb élelmiszerek sem jelentenek kockázatot a Nébih szerint.
Két és fél év mire helyreállhat egy gazdaság
A négy fertőzött telepen eliminált 8300 ezer egyed nagyjából 6,5 milliárd forintba kerülő pótlása forrásaink szerint nem lesz egyszerű feladat. Már csak azért sem, mert a tápszeren üszővé, vagyis növendék tehénné nevelt borjú csak 20 hónapos kora után vemhesíthető. Ekkorra éri el ugyanis az ivarérettség mellett azt a testtömeget és biológiai fejlettséget, amikor az inszeminálásnak nevezett mesterséges módszerrel megtermékenyíthető. „Elsőre általában nem fognak meg, az ivarzási ciklushoz igazodó következő próbálkozást 9 hónap vemhesség követi, az első eladható tej csak az ellést követő hónap végére fejhető” – mondja a Qubitnek a már idézett gazda.
A tejre szelektált, Magyarországon elsősorban holstein-fríz, vagy a holstein-frízzel keresztezett magyar tarka fajta (úgynevezett F1) egyedek nehezen ellenek, gyakran van szükség speciális állatorvosi segítségre, sokszor a drága (jelenleg 150 ezer forint körüli összegbe kerülő) császármetszéses beavatkozásra.
A szarvasmarhatelepek szakmai vezetői azért ragaszkodnak a saját tenyésztéshez, mert a tejtermelést nem csak a laktáció időtartama és intenzitása határozza meg, hanem egyebek mellett a tőgy morfológiája és a fejhetőség, vagyis az állatok etológiai alapú együttműködése is. „Ezek a tulajdonságok öröklődnek, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyenek az egyedre szabott takarmányozáson kívül az év minden napján folyamatos gondoskodást igénylő tehenek” – mondja a kiskunsági tejgazdaság tulajdonosa.
Agrárközgazdasági kalkulációk szerint az eddig leölt tehenek éves szinten 70-75 millió liter tejet termeltek, aminek piaci értéke eléri a 15-16 milliárd forintot.
Mindent bedönthet a ragadós száj- és körömfájás? – Szakmai podcast a betegség veszélyeiről
(Index, 444 nyomán Szent Korona Rádió)