Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Ez a tény önmagában is sokatmondó. Mégis: miközben Amerikában tömegek tüntettek Netanjahu látogatása ellen, Magyarországon síri csend. Nincsenek tiltakozások, nincsenek felháborodott publicisztikák. A politikai elit, a közvélemény, a jogászok és az emberi jogi aktivisták is hallgatnak. Cinkos módon, beleegyezően. A világon nincs még egy ilyen ország.
A magyar „független” sajtó pedig szokásához híven, maszatol. Még az izraeli sajtó is egyértelműbben fogalmaz, amikor erről a látogatásról ír. A Times of Israel például azzal a felháborodással kezdi tudósítását, hogy Netanjahu ismét külföldön tölti a sábátot népes kíséretével és biztonsági csapatával, az izraeli adófizetők költségén. Azt is világossá teszik: a látogatás célja Trump etnikai tisztogatáson alapuló „béketervének” előmozdítása – vagyis annak megvitatása, hogyan támogathatná Magyarország a gázai lakosság teljes kitelepítését. A terv szerint az Egyesült Államok vezetné az újjáépítési projektet, ami Gázát mediterrán üdülőhellyé alakítaná.
Ehhez képest a HVG, a Magyar Narancs és a Telex mindezt úgy keretezi: Netanjahu „szokásához híven” a vendéglátó országban várja ki a péntek délutántól szombat estig tartó szombatot. A liberális magyar média, ami hónapok óta következetesen relativizálja Izrael háborús bűneit, most azt tartja legfontosabbnak kiemelni, hogy a vendég „a zsidó vallási hagyományokat betartva” tölti nálunk a sábátot – mintha ez valami megható emberi gesztus volna. Miközben a Haaretz újságírói és több izraeli ellenzéki szereplő rendszeresen cinikus, szekuláris hatalomtechnikusnak tartják Netanjahut, aki köztudottan ateista, nem tartja a sábátot, és a saját hazájában sem él kóser módon.
A magyar médiumok nemcsak azt hallgatják el, hogy Netanjahu Trumpon kívül más államfőt nem látogatott még meg a népirtás kezdete és az ICC elfogatóparancsa óta – de még a tárgyalások valódi témáját is elkenik. Egyedül az Index ír róla érdemben – ott viszont dicsekvésként tálalják, hogy Magyarország immár milyen „fontos szereplő” lett a világpolitika színpadán. Ugyanez a cikk említi meg büszkén, hogy mintegy 250 izraeli tulajdonú vállalat működik Magyarországon, több mint négyezer embernek adva munkát, és hogy szóba jöhet majd az az energetikai együttműködés is, aminek keretében Izraeltől vásárolnánk földgázt (a csúnya, megszálló, háborúzó Oroszország helyett, ugyebár).
És természetesen ők is hozzáteszik, tisztelettudóan: „az izraeli kormányfő azért vasárnapig marad, mert szokásához híven a vendéglátó országban tölti a szombat délutánig tartó sábátot.” Teljesen komolyan: mintha ez volna a legfontosabb szempont. Nem a népirtás. Nem a kitelepítési tervek. Nem a nemzetközi jog megsértése. Hanem ez az április 5-ei sábesz.
Nem tudom, másnak mindez mit jelent, de számomra ez a cinizmus, ez a hallgatás és a rezzenéstelen beletörődés a magyar társadalom egyik legsötétebb erkölcsi pillanata. Egy történelmi kudarc, ami megerősíti: ezt a szimpla tesztet most civil társadalmilag nem tudtuk teljesíteni. Mindenki tudja jól, hogy aki most hallgat, az nem „semleges”, és nem pusztán Netanjahu látogatását normalizálja. Hanem Gáza teljes lebombázását, kitelepítését, az emberek tömeges lemészárlását, a víz és gyógyszer nélkül hagyott gyerekek kiéheztetését, korunk legkegyetlenebb, legnagyobb szabású és leginkább dokumentált népirtását.
A magyar társadalom vagy Orbántól vagy egy hozzá hasonlóan mindenhatóként kezelt ellenzéki vezetőtől vár mindent, mintha nekünk nem lenne személyes felelősségünk. Nem az a kérdés most, hogy Orbán mit tesz. A kérdés az: mi mit nem teszünk.
(A képeken: amerikaiak tüntetnek Netanjahu washingtoni látogatása idején tavaly júliusban)
A szerzőről és az összekeveredett ideológiákról
Elképesztő jelenség, de erről is muszáj szólnunk: az úgynevezett „jobboldaliak” hallgatnak leginkább. Kimosta az agyukat a Fidesz gépezete az „iszlámozással” egyfelől, másik oldalról pedig a filoszemitizmussal, a zsidók imádatával. Így leghangosabban a balliberálisok tiltakoznak, például a gázai népirtásról is ők beszélnek idehaza leginkább, de Nyugat-Európában is. Itthon még a nemzeti radikálisnak mondott oldal néhány prominense is felszólal Izrael politikájával szemben, Magyarország gyarmatosítása ellen, mint az eredeti politikai felosztás szereplői. De aztán ennyi… A téma tabunak számít. Köszönjük Fidesz!
Van itt minden…
A fenti bejegyzést is egy buzilobbista és cigányvédő írta, lásd a képünkön. Szerkesztőségünkben is vitát váltott ki, hogy lehet-e ilyen ember gondolait közzétenni, akivel valószínűleg semmilyen más témában nem értünk egyet. Arra jutottunk, hogy az igazságot ebben a témában kimondta, és Netanjahu és Izrael megítélésében most egyetértünk.
Hihetetlen, de úgy tűnik, hogy a palesztinokkal szembeni igazságtalanság, és a palesztin nép kiirtásának ügye a valódi, eredeti „szélsőjobboldalt” (mint mi) és csak a liberálisok ingerküszöbét éri el. A kóserkonzervatívokat nem lehet összezavarni holmi emberi jogokkal…
(Szent Korona Rádió)
A dísz-köztársasági elnök Auschwitzba invitálja a magyarokat
Bosnyákok mutatták fel a palesztin zászló szabadságát a Kazinczy utcai zsinagógánál
