Elemzés: Mi okozhatta a kézigránát-balesetet?

A kormánytisztviselő kézigránát-balesetével kapcsolatosan, a nyilvános információk alapján egyetlen egy verzió lehetséges csak. Olvasónk gondolatai alább.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is 

Szeretném leszögezni, hogy az írásom a fenti rövid hírrészleten alapul. Éppen ezért mindenkit arra kérek, hogy gondolkodjon el az általam leírtakon, de egyelőre ne vonjon le végső következtetést az esettel kapcsolatban.  

„(…) a fiatal nő egyik oldalon a csukló, a másik oldalon az alkar elvesztésével járó többszörös repeszsérülést szenvedett, valamint lágyrész- és arcsérülést. (…) a másik sérült – a kiképző katona – többszörös lágyrészsérülést és csonttörést szenvedett (…)”. 

https://szentkoronaradio.com/blog/2025/03/22/fiatal-kormanytisztviselo-kezeben-robbant-kezigranat-az-ujdorogdi-gyakorloteren/ 

https://kuruc.info/r/2/285753/ 

A tojásgránát működése  

A világ számos hadserege használ olyan gömb vagy tojás alakú kézigránátot, amit az alakja miatt tojásgránátnak, baseball-gránátnak vagy ananászgránátnak neveznek. A kézigránát oldalán van egy rugós biztosítókar, amit kanálnak neveznek. Alaphelyzetben a kanál azért nem tud lepattanni a kézigránátról, mert azt egy gyűrűs biztosítószeg, esetleg még egy biztosítókapocs (szállításbiztosító) is a kézigránát testéhez rögzíti. 

 Ha a dobó elég erősen tartja markában a kézigránátot a rajta lévő kanállal, miközben a másik kezével kihúzza a biztosítószeget, a kézigránát nem fog robbanni. Amint azonban a dobó eldobja a kézigránátot, akkor szorítás hiányában a kanál lepattan a kézigránát testéről. Ekkor a kézigránátban lévő gyutacs néhány másodperces, kézigránát-típustól függően 3-5 másodperces késleltetéssel begyújtja a kézigránát robbanóanyag-töltetét, ami elműködik (i.e. felrobban). 

Fontos hangsúlyozni, hogy a folyamat nem csak akkor indul el, ha a kanál teljesen lepattan, hanem már akkor is, ha a kanál bizonyos dőlésszögben eltávolodik a kézigránát testétől. Kézigránát-típustól függ, hogy mekkora az a bizonyos dőlésszög. Ez a folyamat megállíthatatlan, tehát a dobó hiába nyomja vissza utólag a kanalat a kézigránát testére, a kézigránát a késleltetési idő után mindenképpen fel fog robbanni. 

Éppen ezért az amerikai hadsereg szabályzata figyelmezteti a katonákat, hogy milyen veszéllyel jár, ha „fejik a gránátot” (milking the grenade). A kifejezés a fejéskor használt mozdulatsorra utal: a fejő megszorítja, majd ellazítja, majd megszorítja a tőgy bimbóit. 

Az amerikai szabályzat ezt írja (saját fordításom): 

 FIGYELMEZTETÉS 

Ha a biztosítókarra [kanálra] gyakorolt nyomást enyhítik azután, hogy a biztosítókapcsot [szállításbiztosítót] és a biztosítószeget eltávolították, lehetséges, hogy az ütőszeg el tud fordulni és meg tudja ütni a csappantyút, miközben a dobó még mindig tartja a gránátot. Ezt úgy nevezik, hogy a gránát „fejése”. A dobókat arra kell utasítani, hogy folyamatosan elegendő nyomást gyakoroljanak a biztosítókarra azért, hogy az ütőszeg ne tudjon elfordulni. 

(WARNING
If pressure on the safety lever is relaxed after the safety clip and safety pin have been removed, it is possible that the striker can rotate and strike the primer while the thrower is still holding the grenade. This is called “milking” the grenade. Throwers must be instructed to maintain enough pressure on the safety lever so the striker cannot rotate. ) 

A dobás végrehajtása 

A dobó megfogja a kézigránátot úgy, hogy a kanalat a kézigránát testéhez szorítja. A Magyar Honvédségben azt tanítják, hogy a kanál a dobó marka felé, ne pedig az ujjai felé legyen. 

Ezután a dobó a másik kezével kihúzza a biztosítószeget, vagy ha az nem megy, akkor a biztosítószeget egy helyben tartva, a kézigránátot lehúzza a biztosítószegről. Fontos, hogy ezután a dobónak nem görcsösen, de azért erősen kell tartani a kézigránátot, valamint nem szabad fogást váltania. Ha a dobó ezeket a szabályokat megszegi, akkor azt kockáztatja, hogy a kanál eltávolodik a kézigránáttól és a megállíthatatlan folyamat elindul. 

Amikor a dobó a kihúzott biztosítószegű kézigránátot eldobja, az eldobás pillanatában a rugó lepattintja a kanalat, tehát elindul a fent már leírt folyamat. 

Mi történhetett? 

Felvázolok néhány lehetőséget, valamint azok valószínűségét. 

1. feltételezés: műszaki hiba okozta robbanás még dobás előtt 

 A dobó megfelelően tartotta a kézigránátot, azonban az műszaki hiba miatt, még a dobó kezében felrobbant. 

 Műszaki hiba előfordulhat, de kicsi az esélye. 

2. feltételezés: műszaki hiba okozta robbanás ütődés hatására 

 A dobó véletlenül elejtette a kibiztosított kézigránátot, ami műszaki hiba miatt, az ütődés hatására felrobbant. 

Műszaki hiba előfordulhat, de kicsi az esélye. Egy jól megtervezett és megalkotott kézigránát nem robban fel attól, ha másfél-két méter magasból (testmagasságból) a földhöz ütődik. 

Ezenkívül ebben az esetben, ha a kézigránát a földön robbant volna, a dobó és a kiképző sérülései a lábfejükön és lábszárukon is lettek volna, nem csak a kezükön és lágyrészükön.  

3. feltételezés: lassú reagálás kibiztosított, majd véletlenül elejtett kézigránátra 

A dobó kihúzta a kézigránátból a biztosítószeget, majd véletlenül elejtette a kézigránátot, tehát a folyamat elindult. 

Ezt azért nem tartom valószínűnek, mert amint a kiképző észrevette volna a dobó hibáját, azonnal a másik irányba és a földre rántotta volna mindkettőjüket. 

Ha túl későn reagáltak volna és még álltak volna, amikor a kézigránát a földön gurulva robbant, akkor a sérüléseik a lábfejükön és lábszárukon is lennének, nem csak a kezükön és lágyrészükön. 

Ha pedig a kiképzőnek sikerült volna mindkettejüket a földre rántania még a robbanás előtt, akkor a földön guruló és robbanó kézigránát a talpukon okozott volna sérüléseket, nem a kezükön és lágyrészükön. 

4. feltételezés: műszaki hiba okozta robbanás közvetlenül a dobás után 

A kézigránát műszaki hiba miatt, közvetlenül az eldobás után, a kanál lepattanásával azonnal felrobbant ahelyett, hogy néhány másodpercnyi késleltetés után robbant volna fel. 

 Ezt azért nem tartom valószínűnek, mert ekkor a dobó csak a kézigránátot dobó kezét vesztette volna el, hiszen az volt közel a robbanáshoz, míg a másik keze a teste átellenes oldalán épen maradt volna. 

5. feltételezés: a dobó „fejte” a gránátot, így a kanál túlságosan eltávolodott 

A dobó kihúzta a biztosítószeget, hogy végrehajtsa a dobást, de nem tudta elég erősen szorítani a kanalat a kézigránát testére, vagy idegességében engedett a szorításon (i.e. fejte a gránátot), így a kanál bizonyos dőlésszögben eltávolodott a kézigránát testétől és a folyamat elindult. Eközben a kiképző a dobó mellett állt. Amikor a késleltetési idő lejárt, a kézigránát a dobó kezében felrobbant. 

Ezt tartom a legvalószínűbbnek, hiszen a dobónak mindkét keze leszakadt, tehát mindkét keze a kézigránát közvetlen közelében volt a robbanáskor. A robbanás oldalirányú terjedése lágyrész-sérülést, valószínűleg hasi sérülést, felfelé terjedése pedig arcsérülést okozott neki. 

A robbanás oldalirányú terjedése az ott álló kiképzőt is érte, valószínűleg a hasát, ezért van neki is lágyrész-sérülése. 

(Hidra – Szent Korona Rádió) 

Fiatal kormánytisztviselő kezében robbant kézigránát az újdörögdi gyakorlótéren