Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület figyelmeztet: veszélyesen kevés már a méh. Rendkívül óvatosan és figyelmesen kell eljárni a méhészeknek, hogy megmenthessék a kolóniákat, ezáltal a Földet. A Kaliforniai Egyetem elő is állt egy újítással: szerintük a technika ördöge mindent megold, ezért hőérzékelőkkel avatkoznának bele a méhek és a természet dolgába.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Tömeges méhpusztulás
Mostanra több helyen jelentősen megcsappant a méhcsaládok száma – nyilatkozta a veol.hu oldalnak Tóth Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Veszprém vármegyei szaktanácsadója szerint évi tíz százalékos veszteséggel mindig kell számolniuk a méhészeknek, azonban vannak olyan évek, amikor ez a szám sokkal magasabb.
“A méhatka és az azzal összefüggő nosema betegség okozza most a méhek pusztulását. A kár felmérése még folyamatban van, az azonban elmondható már, hogy nagy a baj. Sok tényezős a probléma. A pusztítás mértéke függhet az alkalmazott készítmények hatékonyságától, mellékhatásaitól, a méh sűrűségtől, a méhész szakértelmétől. A nosema betegség jelzi, hogy valami nincs rendben a méhcsaládoknál. Hogy tavaly ősszel milyen volt a védelem már az befolyásolja a családok mai állapotát.
Ha valaki akkor nem mérte fel megfelelően, hogy az aszály miatt a virágpor források mennyire szűkültek be, a kitelelés eredményességét kockáztatta. A telelésre ugyanis gyengén tudtak felkészülni a méhek, többek között a nagy őszi vihar miatt is, amikor a rossz időben visszaesett a fiasítás. A méhcsaládok nem tudtak kirepülni, gyűjteni.
Az enyhe tél miatt a fiasítás decemberben is folyamatban volt. Jól tette, aki a januári hideg napokon beavatkozott, pótolta az élelmet. A méhek fűteni ugyanis csak betárolt élelemmel tudnak, kiegészítést kellett adagolni nekik. Aki ügyes volt, már ősszel is adott ilyet a méheinek. Tehát a helyzet már tavaly elkezdődött, de volt, aki nem ismerte fel a felkészülés szükségességét. A nosema leküzdésére nincs hatékony gyógyszer, az atkával együtt sok bajt okoz. Rendbe lehet hozni a problémát, de valóban nagy a baj a méhészeknél” – mondta Tóth Péter.
Tényleg a forradalmi technika lenne a megoldás a méhpusztulás ellen?
Új, alacsony költségű hőérzékelők segíthetik a méhészeket a kaptárak védelmében, megelőzve a tömeges pusztulást. Legalábbis a kutatók szerint.
A globális méhpopuláció évtizedek óta folyamatos csökkenést mutat, amelynek hátterében a növekvő növényvédőszer-használat, az élőhelyek eltűnése és az éghajlatváltozás áll. Amerikai kutatók szerint egy új technológiai fejlesztés áttörést hozhat a méhészetben.
A Kaliforniai Egyetem (University of California, Riverside – UCR) számítástechnikai kutatócsoportja kifejlesztett egy új érzékelőrendszert, amely forradalmasíthatja a kereskedelmi méhészetet, csökkentheti a kolóniaveszteségeket és mérsékelheti a munkával járó költségeket.
Korai figyelmeztetés a méhészeknek
A kutatók által létrehozott Electronic Bee-Veterinary (EBV) egy előrejelző modellekre épülő hőérzékelő rendszer. Ez a technológia képes megjósolni, mikor éri el a kaptár hőmérséklete a kritikus szintet, így a méhészek időben beavatkozhatnak. Az EBV figyeli a hőmérsékleti ingadozásokat, és korai figyelmeztetést küld, ha a kolónia hőháztartása veszélybe kerül például extrém időjárási körülmények, táplálékhiány, betegségek vagy növényvédőszer-mérgezés miatt.
„A méhek természetes beporzóként kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémában és az élelmiszer-termelésben. A kaptárak hőmérsékletének szabályozása alapvető fontosságú a kolónia egészségének megőrzésében. A hőmérsékleti eltérések előrejelzése lehetővé teszi a méhészek számára, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek a kolóniák összeomlásának elkerülése érdekében”
– írják a kutatók.
A tudomány szerint egyszerű, de hatékony ez a mérési rendszer
A rendszer egy úgynevezett „egészségi tényezőt” (health factor) használ, amely a méhcsalád állapotát egy nullától egyig terjedő skálán jeleníti meg. Ha az érték csökken, az azt jelzi, hogy a kolónia veszélyben van.
A kutatás vezetője, Shamima Hossain, a UCR számítástechnikai doktorandusza szerint:
„A hőmérsékleti adatokat egy olyan faktorrá alakítjuk, amely megmutatja a méhek erősségét. Az egyszerűség miatt a beavatkozás gyorsabb lehet.”
Boris Baer, a UCR entomológusa úgy véli, hogy az EBV forradalmi változást hozhat a méhészetben. „Az emberek régóta álmodoznak egy ilyen rendszerről, de eddig nem sikerült teljesen integrálni a kaptárak működésébe.”
A méhek több mint 80 különböző növényfajt poroznak be. Azonban a környezeti tényezők miatt a méhállomány folyamatos csökkenést mutat: az elmúlt egy évben az USA-ban több mint 55%-os kaptárveszteséget regisztráltak.
Olcsó és könnyen elérhető technológia, de vajon hasznos?
Jelenleg a méhészek manuálisan ellenőrzik a kaptárakat. Az EBV előre jelezheti a problémákat, akár több nappal a katasztrófa előtt.
Hyoseung Kim, a UCR elektrotechnikai és számítógép-mérnöki professzora kiemelte: „A kereskedelmi forgalomban lévő szenzorok túl drágák. Mi egy olyan rendszert akartunk létrehozni, amely kevesebb mint 50 dollárba kerül kaptáronként.”
A kutatók következő célja az EBV továbbfejlesztése egy automatizált klímaszabályozó rendszerrel, amely a méhészek beavatkozása nélkül is képes lesz szabályozni a kaptár hőmérsékletét.
„Jelenleg csak figyelmeztetéseket tudunk küldeni. A következő lépés egy olyan rendszer fejlesztése, amely automatikusan melegíti vagy hűti a kaptárat, amikor szükséges.”
– mondta Hossain.
Mit mond az egyszeri ember?
Egy nevét elhallgató méhésztől megkérdeztük mit gondol a fentebb említett technikáról. Nem nyilatkozott pozitívan, nem fűzött érdemi reményeket belé. Kijelentette, hogy nem hisz a gépek segítségében, ugyanis egy (szak)embernél senki nem tudja pontosabban megmondani, mikor milyen beavatkozásra van szüksége egy élőlénynek. Ezenkívül 100 %-osan soha nem bízhatunk a technikában, főleg nem a gépekben. Bármikor meghibásodhatnak, arról nem is beszélve, hogy amennyi állítólagos hasznuk van, annyi hátránnyal is rendelkeznek a legtöbbször.
Az pedig megint más kérdés, hogy mi szükség van arra, hogy már az állatvilágba is ennyire beleolvadjon a technokrácia? Tényleg szükség van erre? Újabb lépés affelé, hogy az ember hasznavehetetlen legyen?
Ahelyett, hogy újabb és újabb technikai és gépi újításokat vonnánk be a természetbe, inkább a környezetet kellene helyreállítani, amit az emberiség rontott el az eszetlen és megállíthatatlan technikai fejlődéssel.
A természetmentés felé tett egyik fontos lépés a környezetszennyezők büntetése, amelyről nemrég döntött úgy az Energiaügyi Minisztérium, hogy megsokszorozi. Akár negyvenszer magasabb összegű pénzbírságot is kaphat a környezetkárosító.
A másik fontos lépés, hogy az állatok és növények természetes élőhelyét helyreállítsuk. Magyarország nagyot lépett ez ügyben, ugyanis bioszféra rezervátumot hoznak létre a Pilisi Parkerdőben.
GMO uralta művilág – a glifozáttal teli gyomirtók miatt évtizedek óta nő a koraszülöttek aránya
Egyedülálló természetmentés hazánkban – bioszféra rezervátumot hoznak létre a Pilisi Parkerdőben
Akár negyvenszer magasabb összegű bírságot is kaphatnak a környezetszennyezők ezentúl
(veol.hu és agroinform.hu nyomán Szent Korona Rádió)