Egy új vizsgálat alapján a kínai nagy fal a véltnél jóval régebbi lehet – írja az IFLScience. A kutatók a struktúra legősibb szakaszait őrző Santung tartományban olyan romokat találtak, amelyek arról árulkodnak, hogy a fal egyes részei a vártnál 300 évvel korábbiak.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Santungi Tartományi Örökségvédelmi és Régészeti Intézet munkatársai Guangli falu közelében folytattak ásatást multidiszciplináris megközelítéssel. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az újonnan felfedezett szakasz a Nyugati Csou-dinasztia (i. e. 1046–771) és a tavasz és ősz korszakának (i. e. 770–476) korai periódusára datálható.
Liu Cseng, a Kínai Kulturális Emlékek Társaságának tagja szerint az eredmények jelentős áttörést jelentenek a nagy fal megismerésében.
Noha a kínai nagy falat gyakran egyetlen, hosszú építményként képzeljük el, a rendszer valójában különböző korú falak és erődítmények 20 ezer kilométer hosszú sorozata. A rendszer 2000 éven át folyamatosan fejlődött, hogy védelmet nyújtson a császári Kína számára az északi, nomád törzsekkel szemben.
A fal legikonikusabb részei a legújabb jelentős bővítés idejére datálhatóak, ezek a Ming-dinasztia (1368–1644) korában keletkeztek. Ekkor jöttek létre a tornyokkal ellátott, fotókról jól ismert téglafalak és festői erődítmények.
A nagy fal egyes szakaszai nádból és fából épültek, de vannak döngölt földből és sziklából emelt részek is. Sajnos az évszázadok során a természetes folyamatok, valamint az emberi tevékenység hatására a struktúra számos része elpusztult.
Noha a kínai nagy falat régóta intenzíven vizsgálják a szakemberek, a mostani felfedezés is igazolja, hogy mind a mai napig képes meglepetést okozni.
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Megtalálták az első fáraósírt Tutanhamon nyughelyének felfedezése óta
A Kárpát-medence legrégebbi rovásírás leletére bukkantak Csákberényben