Az utóbbi 5-6 évben kritikussá vált az óvodapedagógus-hiány Magyarországon (előtte se volt rózsás a helyzet). Eleinte erről a kormány próbált nem tudomást venni, majd látszatintézkedésekkel csitította a kedélyeket. Nem hogy megoldódott volna, még rosszabb lett a helyzet napjainkra. Mutatjuk számokban és óvónők véleménye alapján a helyzetet.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
2021-ben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület lesújtó felmérést tett közzé. A felmérés nem reprezentatív, de nagyon is tanulságos.
Hiány és pótlás 2021-ben
A felmérés szerint az intézmények közel kétharmadában 2021-ben rengeteg betöltetlen óvodapedagógus álláshely volt, ráadásul többségében nem is csak egy, hanem 2-3 pedagógus hiányzott. De bőven előfordult olyan összevont intézmény is, ahonnan több mint 6 pedagógus hiányzott.
Ugyanekkor a kihasználtság még igen magasnak számított, a létszámadatok több mint kétezer óvodai csoportról érkeztek, ebből 1279-ben 20-25-en, 600-ban 25-30-an voltak a gyerekek.
A hiányzó óvónőket leggyakrabban pedagógiai asszisztensek bevonásával és a meglévő óvónők túlórájával oldják meg, de a helyzet miatt csoportokat is összevonnak, és olyan is van, hogy nyugdíjas pedagógusokat, dajkákat alkalmaznak. Ez nem csak 2021-ben volt így, hanem jelenleg is ugyanez a helyzet!
Vannak olyan óvodák, ahol az óvodapedagógus-hiány megoldására közmunkások bevonását alkalmazták. Erre a kormány egyébként 2020-ban teremtett lehetőséget egy már akkor nagy port kavart rendelettel.
„A legnagyobb gond az óvónőhiány, melyet nem nyugdíjas óvodapedagógusokkal pótolnak, hanem dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel. Ezek a kollégák nem erre a feladatra lettek alkalmazva. Mekkora felelősséget tesznek a vállukra? Ki a felelős, ha baj lesz? Emellett egy dajka végezze el a munkaköri feladatait is? Mikor? Egy fizetésért több munkakör ellátása? Hol van a világhírű magyar óvodapedagógia, a zenei nevelésről már nem is beszélve? […] Jelenleg van olyan csoport az intézményben, ahol 4 órában nyugdíjas óvónő van, utána dajka vagy ped. assz. A nyugdíjas óvónőt is csak 4 órában alkalmazzák, aki természetesen nem hagyja ott a csoportot, mert a hivatástudata nem engedi”
– írja például az egyik válaszadó a véleménykifejtős részben.
Az anonim beszámolókból siralmas helyzet rajzolódik ki, aminek egy része a szakma hiányzó megbecsültségéről, a másik a tarthatatlan bérekről szól. 2021-ben ez a két fő indok volt, ami miatt tömegesen hagyták el a pályát. Erre felfigyelt a kormány és úgy gondolta megadja a bérkiegészítés lehetőségét az önkormányzatoknak.
Bérkiegészítés az önkormányzatok részéről, de ez sem elég
A fővárosban magasabbak a bérek, mint vidéken. Ez tény, ettől hangos a média. Viszont egy óvodapedagógus közalkalmazottnak számít, magyarán ugyanannyi a bére Budapesten is, mint egy Fejér-megyei 1000 fős kistelepülésen. Ráadásul a fővárosban a megélhetés is többe kerül, így ugyanannyi fizetésből kell egy pesti óvónőnek lakást fenntartania, mint egy vidékinek. Ha ebből a szemszögből nézzük, akkor azt kell mondjuk, még vidéken talán „könnyebb” egy pedagógus megélhetése.
Erre a problémára az önkormányzatok próbálnak kisebb megoldásokat találni, ilyen a 2022 óta működő bérkiegészítés. Ezt önkormányzata válogatja, hogy milyen formában és milyen összegben teszi meg, de a szűkös anyagi keretek miatt csak pár tízezer, néhol pár ezer forintos kiegészítésről beszélünk. Van olyan település ahol egyáltalán nem tud a helyi önkormányzat erre összeget elkülöníteni.
2022-ben sem volt rózsásabb a helyzet
Az Eduline felmérése szerint csoda, ha minden csoportra jut egy óvónő, előfordul, hogy közmunkás vigyáz a gyerekekre. Ráadásul tíz éve nem jelentkeztek olyan kevesen óvodapedagógus szakra, mint 2022-ben. Nem véletlenül: a pályakezdők fizetése tizennégy éven át egy fillérrel sem emelkedik az életpályamodell alapján. Bruttó 310 ezer forint körüli összegből pedig – mondja Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke – lehetetlen megélni.
„Ez a hivatás folyamatosan veszít a fényéből, és nem a gyerekek vagy a szülők miatt, hanem azért, mert akkora a teher az óvodapedagógusokon.”
Az óvodapedagógus-hiány miatt nagyon sok helyen egyszerűen nem tudnak csoportonként két óvodapedagógust biztosítani. Jó esetben egy ember van a csoporttal reggeltől délutánig, az összes felelősség, adminisztráció és a kompetenciák fejlesztése mind arra az egy óvónőre hárul. Nagyon sok helyen még annyi óvodapedagógus sincs, ahány csoport van az óvodában. Ilyenkor pedagógiai asszisztens, dajka vagy – több helyről hallottam ilyet – közmunkás vigyáz a gyerekekre. Ők végzettség nélkül nem tudnak a csoportokban foglalkozásokat tartani, mert szakmailag nem értenek hozzá, emiatt egyre inkább gyermekmegőrzővé silányul az óvoda. Ez felháborító és aggasztó – adta tájékoztatásul Verba Attiláné.
Az óvodában olyan értelmi, érzelmi, testi és szociális képességeket kellene fejlesztenünk, amelyekkel a gyerekek az iskolában meg tudják állni a helyüket. Ha ezek elmaradnak, akkor az iskolában sok kudarc fogja érni őket. Nagy munka hárul ránk, mert sokszor a családoktól is át kell vállalnunk ezt a „terhet”, mert a jelenlegi nehéz helyzetben van, aki több munkahelyen is dolgozik vagy túlórát vállal, ezért a kisgyerekekre minimális idejük jut. Ez hosszú távon hatalmas rombolást tud végezni. Emellett a tanulási vagy magatartás zavarral küzdő gyereket is integráljuk a csoportokba, velük egészen más ütemben, más módon kell foglalkozni – folytatja az elnök.
Ráadásul több óvodában szakképesítéssel nem rendelkezők is dolgoznak. Ez országosan jellemző, és egyre gyakoribb.
Látszatintézkedés a kormány részéről
2023-ban bombát robbantott a témában a Fidesz, amikor is az óvodai szakemberek képzését módosító rendeletet meghozta. Ez annyit tesz, hogy öt- és kétéves “óvodai nevelő” képzést indítana a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban.
„Úgy gondoljuk, hogy ez a hazai óvodapedagógus-képzésben elért BA szintű képzés elsorvadásához vezet”
– fogalmazott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
Kiemelik, hogy a leendő középfokú képzés a szakképzési ágazati irányításhoz tartozna és nem a köznevelési intézményekért is felelős Belügyminisztériumhoz. A két szint mellett kétféle irányítást is tartalmaz a felvázolt terv. A kormányzat megoldást próbál adni a köznevelési intézmények mellett az óvodákban is mutatkozó nagyfokú pedagógushiányra. Erre a helyzetre egy átfogó, megnyugtató megoldást kell találni. Az óvodapedagógus-képzés színvonalának csökkentése nem eredményezi az ágazat problémáinak megoldását, hanem még tovább súlyosbítja az eddigi helyzetet – állapítják meg ugyanakkor.
„Elutasítunk minden olyan kezdeményezést, mely az óvodai nevelő képzés színvonalának csökkenését eredményezi, az egyre nagyobb kihívások elé állított pedagógusképzés vonatkozásában”
– hangsúlyozzák. Hozzátéve: felkérik a kormányt, hogy a módosításokat előzze meg szakmai és érdekvédelmi egyeztetés.
2024-re teljes káosz, Csepelen egyszerre 6 óvoda is bezárhat
Megjelent az önkormányzat hivatalos honlapján az óvodai átalakítás terve. Azt azzal indokolják, hogy Csepelen több száz, hamarosan csaknem ezer gyerekkel jár kevesebb óvodába, mint tíz éve. Ezért a már félig üresen működő óvodákba átvennének más, félig üresen működő óvodákat. Borbély Lénárd polgármester a javaslat többlépcsős egyeztetését kezdeményezte, külön tárgyalna a szakmai és a szülői közösségek képviselőivel, hogy valamennyi fél bevonásával szülessen döntés a fontos kérdésben.
Csepelen jelenleg 21 tagintézményben 2515 óvodai férőhelyen biztosítják a gyerekek ellátását. A statisztikák szerint 2014-ben 2487, jelenleg 1816-an járnak óvodába, de a szám folyamatosan csökken, 2027-re valószínűleg 1698 óvodáskorú gyermek lesz a kerületben. Tíz éve 224 óvodapedagógus dolgozott a kerületben, ma már csak 184.
Az önkormányzat elismeri, hogy sokaknak nehéz lesz érzelmileg feldolgozni, hogy máshová, más környezetbe kerül óvodájuk, de az óvodai nevelés szakmai hatékonyságát megőriznék. A csepeli óvodákba jelenleg 187 sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerek jár, az ő ellátásuk is hatékonyabb lesz. Jövőre a kormány 21 százalékos béremelést tervez az óvodapedagógusok körében.
Hogyan lehetne csökkenteni az óvodapedagógus-hiány problémáját?
Először is rendezni kellene a béreket és csökkenteni az adminisztrációs terheket. Ez a materiális része, amit jelenleg úgy próbálnak megoldani, hogy az iskolákban elterjedt KRÉTA rendszert bevezették az óvodákban is. Digitálisan kell vezetni a gyermekek hiányzását és egyre bővül az ezen a felületen dokumentálni szükséges adminisztratív feladatok sora.
Kérdés, vajon ez segítség a pedagógusoknak, vagy még egy plusz feladat, amit meg kell tanulni, plusz felület, ahol vezetni kell az amúgy is temérdek adminisztrációs anyagot.
A szellemi segítség természetesen az lenne, ha jóval több megbecsülés érkezne az óvónők felé, akik gyakorlatilag (fel)nevelik gyermekeinket, a jövő nemzedékét tanítják, sokszor a szülők helyett is, akik áthárítják a feladatot és a felelősséget, mert maguk nem képesek rá és nem is akarják…
Sajnos a szomorú magyar valóság az, hogy hiába ígéri meg a kormány, hogy megemeli évről évre a pedagógus béreket, hiába tartja be. Attól még az elmúlt 10 év kritikus helyzete miatt kiégtek az óvónők, több ezren hagyták el a szakmát, belefáradtak, belefásultak és bizony a főiskolán frissen végzett diplomások száma is évről évre csökken. Aztán hogy a lediplomázott hallgatók közül hányan dolgoznak valóban ebben a szakmában, szintén írhatnánk egy kis regényt.
Elég csak megemlíteni, hogy 6 évvel ezelőtt a PTE-KPVK óvodapedagógus szakán végzett 33 hallgatója közül azóta is NÉGYEN dolgoznak ebben a hivatásban…
A maradék törvényi védelemtől is megfosztották a pedagógusokat
(Eduline, 24.hu nyomán Szent Korona Rádió)