A Kúria elutasította a törvényjavaslatot, mely szerint szenteste legyen munkaszüneti nappá nyilvánítva. Az egyik ellenzéki párt népszavazásra bocsájtaná a kérdést, de a Kúria ezt is elutasította. Ennyit a “keresztény, nemzeti” kormányunkról…
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Balassa Péter Jobbikos politikus 2024. november 10-én újra benyújtotta az Országgyűlésnek a „Szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról” című javaslatát.
A politikus szerint „a magyar társadalom régóta várja, hogy – hét európai államhoz hasonlóan – hazánkban is munkaszüneti nap legyen december 24-e.
“Mi sem mutatja jobban ennek fontosságát, minthogy minden évben, amikor munkanapra esik 24-e, akkor le kell dolgozni egy szombati napon.”
Balassa Péter a javaslat indoklásában kitért arra is, hogy
„nem új keletű ezen javaslat: a Jobbik már 10 éve kezdeményezte, azonban a kormány sosem támogatta a jelen szabályozás megváltoztatását. 2022 óta hat alkalommal szavazta le a kormánypárti többség, ami jól mutatja, hogy már az élelmiszerláncok is család barátabbak a valóságban, mint a magát ezzel a jelzővel illető Fidesz-kormány”.
Népszavazásra bocsájtaná a politikus a kérdést.
A Kúria elutasította
Meghozta a döntését a Kúria arról, hogy lehet-e népszavazás december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról.
Bár a Nemzeti Választási Bizottság korábban már hitelesítette a Jobbik kezdeményezését, hogy népszavazást indítsanak december 24., vagyis szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításáról, utóbb egy magánszemély megtámadta a Kúrián a döntést, így az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága elé került a javaslat.
A Jobbik most közölte a döntés eredményét miszerint a Kúria megtagadta a népszavazás kiírását– írja a Portfólió.
Az ellenzéki párt azonban kitart a népszavazás mellett, és közölték, hogy ebben az évben is kezdeményezni fogják a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánítását. A Kúria február 6-án közzétett határozata szerint:
„A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt »Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?« kérdés hitelesítését megtagadja.”
Döntésüket azzal indokolták, hogy az NVB által hitelesített kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában, illetve az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, mivel a kérdésben való népszavazás törvénysértő állapotot eredményezhetne, egyértelműen következne belőle az Alaptörvény módosítása, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, így az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján nem volt hitelesíthető. Hivatkozásuk szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is sérti a Határozat, az indokolás hiányossága miatt – idézi a Kúria határozata.
Lengyelországban már munkaszüneti nap
Ahogy mi is beszámoltunk róla, november végén a szejmben, majd december elején a szenátusban is megszavazott törvénymódosítás minden munkavállaló, ezen belül a boltok dolgozói számára is munkaszüneti nappá nyilvánítja december 24-ét Lengyelországban.
Lengyelországban a bolti alkalmazottak számára eddig délután 14 óráig munkanap volt szenteste napja, míg a közalkalmazottak esetében formálisan munkanap. A hivatali idő azonban a munkahelyi felettesek döntése alapján – a bevett hagyomány szerint – rövidebb lehetett, a kora délutáni órákig tartott.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)