Alekszander Dugin szerint az „új Jaltát” – utalva a II. világháború utáni időszakot meghatározó kulcsfontosságú tárgyalásra – az olyan nagy civilizációs hatalmak, mint Oroszország, a Nyugat, Kína és India közötti kulcsfontosságú tárgyalások fogják jellemezni, amelyek végső soron egy többpólusú, a nyugati dominancián túli világrend megteremtéséhez vezetnek.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. február 4-én kezdődött a szövetséges hatalmak jaltai konferenciája, amely a “náci” Németország legyőzését követő világrendet alakította. Ez a vereség már elkerülhetetlen volt, és a győztes táborok – a szovjet blokk és a nyugati liberális-kapitalista világ – vezetői lefektették a háború utáni, hitleri Németország utáni világrend alapjait.
Ezt a rendet (már, ha lehet rendnek nevezni ezt a végtelenül sötét időszakot – a szerk.) az jellemezte, hogy csak két tábor, két blokk létezett, két szembenálló (de mélységeiben korántsem ellentétes – a szerk.) ideológiával, amelyek felosztották a világot, és befolyási szférákat jelöltek ki egymásnak. Ez a modell nagyjából a Varsói Szerződés felbomlásáig és végül magának a Szovjetuniónak az összeomlásáig fennmaradt. Ezzel az összeomlással a jaltai rendszer ténylegesen megszűnt, és utat engedett az egypólusú világnak.
Így nem meglepő, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) – lényegében egy titkos és felforgató szervezet – jelentős szerepet játszott a posztszovjet orosz államiság formálásában. Befolyásolta a Jelcin-korszak alkotmányát, az új adó- és földtörvénykönyvet és más strukturális változásokat. Ez az egypólusú világrend diadalát jelentette, mivel Jalta teljes mértékben leomlott.
Most kilátásba helyezték Putyin és Trump találkozóját. Valóban, ez két nagy politikai személyiség, két vezető, akik két civilizációs államot képviselnek. De a találkozójuk, ahogyan most áll, még nem lesz az „új Jalta”, amely meghatározza a következő világrend paramétereit, amely csak többpólusú lehet. Ahhoz, hogy valódi tárgyalásokra jussunk az emberiség sorsáról, két kulcsfontosságú feltételnek kell teljesülnie. Először is, Putyin és Trump önmagában nem elegendő. Másodszor, ahhoz, hogy Oroszország teljes mértékben részt vehessen a globális architektúra átalakításában, el kell érnie egy döntő mérföldkövet: a globalizmus feletti győzelmet Ukrajnában. Ahogyan Sztálin győzelmet aratott Hitler felett a Nagy Honvédő Háborúban, úgy Putyinnak is győzelmet kell aratnia Ukrajnában.
Igen, e cél felé haladunk, és el fogjuk érni. De csak az ukrajnai győzelem után kerülhet sor igazán jelentős tárgyalásokra Oroszország és a nyugati civilizáció között. Azonban még ezek a tárgyalások sem fogják véglegesíteni a globális architektúrát, mivel a többpólusú világhoz más civilizációs államok részvételére is szükség van. Legalább Kínát és Indiát be kell vonni, ami minimum négyoldalú tárgyalásokhoz vezet.
Ezen túlmenően Európa egyre inkább eltávolodik az Egyesült Államoktól, és egy különálló geopolitikai modellt alakít ki. Így Európa egy újabb potenciális résztvevővé válik. Figyelembe kell vennünk az iszlám világot is, a maga milliárdnyi hívőjével, valamint Afrikát és Latin-Amerikát. Ezek három további civilizációs szereplőt jelentenek, amelyek perspektíváit nem lehet figyelmen kívül hagyni az új globális struktúrában.
Az új világrend azonban már formálódik az Egyesült Államokban zajló polgárháború közepette, Trump támogatói és a „mély állam”, a fanatikus globalista elit között, magában Amerikában. Beszédes, hogy a demokraták tüntetéseket szerveztek a Trump és Musk által bezárt USAID támogatására, felismerve, hogy az ügynökség olyan dokumentumokat őriz, amelyek potenciálisan a Demokrata Párt vezetőségének nagy részét és a Republikánus Párt egyes részeit is terhelő dokumentumokat tartalmaznak.
Ezért van az, hogy Amerika jelenleg egy polgárháborús konfliktusban van. Trumpnak meg kell nyernie ezt a konfliktust, és el kell kezdenie felépíteni az ő amerikai modelljét. Hasonlóképpen Oroszországnak is győzelmet kell aratnia az ukrajnai háborújában, legyőzve a globalistákat és bábjaikat a csatatéren. Kínának, Indiának, Afrikának és Latin-Amerikának is bizonyítania kell az új kihívásokkal szemben. Az iszlám világot a maga részéről jelenleg a „Nagy-Izrael” projekt kihívása teszi próbára.
Ezért, hogy megismételjem, még nem vagyunk egy új Jalta világában, ahol két tábor lényegében már győzedelmeskedett egy harmadik felett, és készülnek meghatározni a világtörténelem következő ciklusát. Egyelőre még mindig a konfliktus közepén vagyunk, és talán még egy nagyszabású háború küszöbén is állunk. Csak akkor lehet majd igazán sorsdöntő találkozókról beszélni a nagyhatalmak nagy vezetői között, hogy egy új világrend struktúráját kialakítsák, amikor ezek a háborúk véget érnek, és a győztesek és a legyőzöttek ismertek lesznek.
A szuverenitás erősítéséért – Dugin elemzése az orosz-iráni szövetségről
(Arktos nyomán Szent Korona Rádió)