Mi a különbség a Budapesten egy balett-táncosra leszakadt ház és az újvidéki leomlott vasútállomás ügye között? Egy építészmérnök oknyomozó riportot készített a két esetről, melyben feltárta a szakmabeli hibákat, emberi mulasztásokat. Továbbá felhívja a figyelmünket arra, hogy míg hazánkban 2,5 év után sincsenek felelősök a több családot megnyomorító, nehéz helyzetbe hozó eset kapcsán, addig az újvidéki tragédia után pár nappal már vádat emeltek 13 ember ellen.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Rezsnyák Péter építészmérnök a SzakiEllenőr nevezetű Youtube csatornáján tett közzé egy videót, amiben összehasonlítja a 2,5 éve Budapesten összeomlott ház esetét az újvidéki leomlott vasútállomás tragédiájával.
2022-ben Budapesten a Jókai utcában leszakadt egy épületrész, ami az Operettszínház balerináját, Tóth Nikolettet maga alá temette. A táncoslány túlélte, de maradandó sérülést szenvedett, így már soha nem fog tudni visszatérni a tánchoz. Emellett számos másik családnak okozott kárt az eset, akik a lakásokban laktak vagy épp az autójukra omlott az épület.
A szakember a videójában az összeomlott épület fényképeit mutatva ecseteli, hogy az épület nem betonból épült, hanem acélvasszerkezetből.
A fő különbség a kettő között, hogy míg a tégla, habarcs, beton alapvetően nyomóerőket tud felvenni, addig az acél húzóerőt. Akkoriban még vasbeton szerkezeteket nem készítettek, viszont a téglaszerkezeteket a komoly erőhatások ellen úgy biztosították, hogy a megfelelő helyre laposacélokat építettek be, és azokat megfelelően rögzítették, így történt ez ennél az épületnél is.
A szakember felhívja a figyelmünket arra, hogy az összeomlott vasszerkezetek között rengeteg a rozsdás darab. Pontosan ez adja a kulcsát a tragédiának.
Mitől lett rozsdás az acélszerkezet?
Ez annak tudható be, hogy leégett róla a festék, méghozzá azért tudott leégni, mert nem sokkal az omlás előtt egy tűzeset volt az épületben. A tűz oltása során temérdek vízzel is meglocsolták a szerkezeteket, az erőjáték is átrendeződhetett. Magyarul a tűzeset idején ezeknek az acéloknak egy része már szabadon volt, tehát kibontották, megbontották a szerkezeteket. Ezért ezek az acélok már nem tudták betölteni azt a szerepet, amit korábban betöltöttek. Tehát ezek az acélszerkezetek nem voltak már kellőképpen beágyazva a téglafalazatokba. Innentől kezdve nem tudták betölteni azt a szerepet, hogy a falat merevítsék, és valami odáig vezetett, hogy megindult ez a kártyavár szerű omlás. Lehet, hogy valamit megemeltek, daruztak, vagy éppen kibontottak még egy nyílást.
Mi lesz a kárvallottakkal?
Van egy nagyon súlyos kárvallottja ennek az eseménynek. Az a művésznő, aki kártérítést nem kapott azóta se.
„hogy létezik az, hogy az építkezés tovább zajlik, (azóta már értékesítik a lakásokat), és még vádemelés sem történt??”
– teszi fel a kérdést a szakember.
„Itt vannak felelősök, van felelős műszaki vezető, akit a kivitelezőnek kell kiállítania. Van műszaki ellenőr, aki az egész projektet kellene hogy felügyelje, és például a lakók érdekeit képviselje. Én attól tartok, hogy itt ők is nagyon komoly károkat kellett hogy elszenvedjenek, ennek ellenére igazi felelősök nincsenek, mindenki szabadlábon van, és még mindig csak toporog az ügy egy helyben.”
Rezsnyák Péter azzal folytatja mondandóját, hogy szakmai szemszögből is jó lenne látni a tanulságokat. Egyrészt azért, hogy okuljunk belőle, másrészt akinek kára volt, azt kártalanítsák.
„Őszintén kíváncsi lennék, hogy az autótulajdonosokkal mi a helyzet, hogy ők kaptak-e kártérítést. Nem vetném össze a súlyos egészségkárosodást az autókkal, de a biztosítók hozzáállására kíváncsi lennék, hogy ez a 2,5 év mire volt elég. Aktatologatásra? Netán arra, hogy valóban kártérítést kapjanak? És nagyon jó lenne látni azt, hogy igen, a valódi felelősöket utolérik, és elszámoltatják.”
Újvidéki tragédia: a leomlott vasútállomás története
Ezután áttér a 2024. novemberében leszakadt újvidéki vasútállomás esetére. Ott a vasútállomás főépülete omlott le, méghozzá úgy, hogy 15 ember halálát okozta, akiket maga alá temetett.
Egy nagyon könnyű, karcsú szerkezetet mutat a szakember a videóban, ami hosszú évtizedek óta állt ott, azonban másodpercek alatt összeomlott. Hogyan történhetett ez?
A videóban megmutatja Rezsnyák Péter, hogy az előtetőt milyen módon rögzítették és tartották a vékony acélpászmák. Viszont az is látható, hogy miután kiszakadtak ezek az oszlopként álló acélpászmák, az előtető egy része teljesen stabilan áll.
Mit jelent ez?
Egy tetőn lévő drón bemutatja, hogy az acélpászmáknak ahol a vége van, azt egyszerűen egy őrült levágta! Korábbi felújítási munkák során a tető szigetelését is újították. Ekkor útban volt ezeknek az oszlopoknak a végződése, ahol meg volt fogatva az acélpászma. Így elvágták a munkások, és utána már csak idő kérdése volt, hogy mikor szakad le.
Miben más az újvidéki eset?
13 embert letartóztattak, gyakorlatilag néhány napon belül, ahogy a katasztrófa megtörtént! Erről az esetről pedig alig 1 hónap után pontos információkat is adtak, hogy mi okozhatta a bajt. Szemben a magyarországi esettel, ahol mind a mai napig nem magyarázták el hivatalosan, hogy mi történt. Nem tudjuk azt sem, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy aki egy ilyen hatalmas egészségkárosodást szenved el, gyakorlatilag semmilyen kártérítést nem kap!
„A morbid az egészben az, hogy a lakásokat azóta árusítják, azonban a vállalkozó, aki ezt a hibát elkövette, nem nyújtott semmiféle kártérítést a megsérült művésznőnek. Érdemben nem is kereste meg őt.”
– zárja a videót az építészmérnök.
Hogy lehetséges mindez? Minden tiszteletünk Tóth Nikolett táncosnőé, aki mondhatni teljes egészében talpra tudott állni ebből a megrázkódtatásból. Reméljük, hogy az illetékesek lelkiismerete felébred, és elgondolkoznak azon, hogyan kell helyretenni ezt az egész ügyet. Akinek pedig kártérítés jár, az meg fogja kapni.
Leszakadt az újvidéki vasútállomás homlokzata, 13 áldozata van a balesetnek
(SzakiEllenőr nyomán Szent Korona Rádió)