Az Oregoni Egyetem kutatói jutottak arra a következtetésre, hogy a magzati és újszülött kori paramétereket befolyásolják az adott év génmódosított növényei illetve a glifozát mennyisége. Növeli a koraszülöttek, a fertőző betegségekkel, illetve fejlődési zavarral rendelkezők arányát!
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az Egyesült Államok legjelentősebb növénytermesztő régióiban élők harmada veszélyesen sok gyomirtónak van kitéve a mindennapokban. Ezt derítette ki korábban egy 15 ezer amerikait bevonó átfogó kutatás. A PNAS folyóiratban publikált új tanulmány szerint a legelterjedtebb készítmények hatóanyaga miatt az 1990 utáni évtizedekben az agrárállamokban az átlagosnál korábban és alacsonyabb születési súllyal jöttek a világra a csecsemők. Náluk ezért később is magas maradt a fertőző betegségek, illetve a megkésett fejlődést kísérő tanulási zavarok kialakulásának kockázata. Az Oregoni Egyetem ökológiai közgazdászai azt állítják, hogy mindez szövetségi szinten évente több mint 1 milliárd dollárral növeli az egészségügyi és oktatási kiadásokat.
Az eredményeik alátámasztják a hatóanyag magas környezeti expozíciója és a várandóság rövidebb időtartama közötti, az elmúlt évek klinikai esettanulmányaiban leírt közvetlen kapcsolatot. Márpedig az alacsony születési súly bizonyítottan növeli a diabétesz, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
GMO-zónák
Az Oregoni Egyetem kutatói azokban az agrárrégiókban vizsgálták a „gyenge szerves sav” ökotoxikológiai hatásait, ahol az elmúlt évtizedekben a legtöbb ilyen hatóanyagú készítmény fogyott. Vagyis ahol az 1990-es évek eleje óta termesztik a cég GMO-növényeit, a transzgenikus eljárással glifozátrezisztensé módosított kukorica-, gyapot- és szójafajtákat.
A kutatók több mint 10 millió, 1990 és 2013 között a régiókban született amerikai adatait elemeztek. Arra jutottak, hogy a magzati és újszülött kori paramétereket alapvetően befolyásolja a születési hely adott évi GMO-termesztési intenzitása és a környékbeli monokultúrákra kipermetezett glifozát mennyisége. Ez mostanra az évi 127 ezer tonnát is meghaladja az országban. Az adatok alapján egyértelműnek látszik, hogy a gyomirtó hatással van a várandóság időtartamára. Emellett a csecsemők születéskori testtömegére és ezáltal a vidéki népesség fizikai és mentális egészségére is.
Kiderült az is, hogy a negatív tendenciák azután jelentkeztek, hogy a kilencvenes évek közepén szabad utat kapott a GMO-k szabadföldi köztermesztése az USA-ban. 2005-re a glifozát rezisztens kukorica-, szója- és gyapotfajták által dominált megyékben az átlagosan 1,5 nappal korábbra született csecsemők átlagosan 30 grammal voltak kisebbek a hagyományosan nemesített fajtákat termesztő agrárvidékek szülötteinél. A mostani eredmények egybevágnak azokkal a még 2023-ban publikált vizsgálatokkal, amelyek Brazília mezőgazdasági területein mutattak ki. Ott a glifozát alkalmazási aránya kétszer olyan magas, mint az Egyesült Államokban. Kimutatták, hogy növekszik a csecsemőhalandóság és a gyermekkori rákos megbetegedés, írja Science.
Ha bizonyítottan rákkeltő a glifozát gyomirtó, miért engedik használni?
A világszerte szántóföldi és kertészeti kultúrákban használt vegyületet 2015-ben az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” kategóriába sorolta. Ennek ellenére az Environmental Sciences Europe folyóiratban közölt tanulmány szerint a laboratóriumokban a legutóbbi évekig javarészt csak a hatóanyagnak való közvetlen kitettség következményeit vizsgálták.
Pedig 2017-ben az amerikai igazságszolgáltatás által összeállított jelentés azt tanúsítja, hogy a vállalat 1999-től biztosan tudott a glifozát mutagén és toxikus hatásairól. Az amerikai cég ennek ellenére „ócska tudománynak” minősítette az IARC szakvéleményét. Ezzel párhuzamosan a gyomirtó rákkeltő hatását megkérdőjelező peres eljárások ezrei indultak az Egyesült Államokban.
2019-ben aztán a Kaliforniai Egyetem és a Washingtoni Egyetem kutatói korábbi esettanulmányokat alapján arra jutottak, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma (az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés) kialakulásának esélye a munkájuk során glifozát hatóanyagú szerekkel dolgozó embereknél.
A 2017 óta Európában azt is kimutatták, hogy a gyomirtó jelentősen károsítja a méhek bélflóráját. Hatással van az immunrendszerükre, így szerepet játszhat a tömeges méhpusztulásokban. Az Európai Unió által megrendelt átfogó agrár-környezetvédelmi kutatás feltárta, hogy a kontinens termőtalajainak 45 százaléka glifozáttal vagy annak bomlástermékeivel szennyezett.
Minden élőlényre káros a gyomirtó
A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a glifozát tartalmú szerek nem szándékolt mellékhatásai mindenhol ott vannak. A talajlakó mikroorganizmusoktól a gyűrűsférgeken, rovarokon és puhatestűeken át a kétéltűeket, hüllőket, madarakat és emlősöket is magában foglaló gerincesekig a teljes faunát érintik. Az élettani hatások egyik kiváltó mechanizmusa az oxidatív stressz, ami negatív hatással van a biokémiai paraméterekre.
A DNS-károsodások mellett a glifozát és bomlástermékei hosszabb távú fiziológiai, viselkedési és ökológiai zavarokat indukálnak. A kutatások ritkán veszik figyelembe azt a mezőgazdasági gyakorlatot, hogy a gyomirtókat egy tenyészidőszak alatt két-három alkalommal is alkalmazzák. Márpedig az ugyanazon a területen használt más növényvédő- és agrokémiai szerekkel kölcsönhatásban a glifozátok fokozottan befolyásolják az adott ökoszisztémák egészséges működését. A gyomirtókban kimutatott szennyeződések további környezeti és élelmiszerbiztonsági kockázatokat jelentenek. Ezek a hatások még kritikusabbak, mivel a glifozátok világszerte széles körben elterjedtek. Illetve kölcsönhatásban vannak más szennyező anyagokkal és környezeti stresszorokkal.
Nagy mennyiségű, ukrán eredetű, génmódosított vetőmagot foglalt le a NÉBIH
(qubit.hu nyomán Szent Korona Rádió)