Egy friss kutatás rámutatott, hogy a Facebook és a YouTube mesterséges intelligenciával hoz milliónyi korlátozó döntést, amelyek átláthatatlanok és gyakran indokolatlanok. Ez a digitális cenzúra. A felhasználók sokszor csak utólag veszik észre, hogy bejegyzéseik el sem jutnak másokhoz, vagy éppen végleg eltűnnek. A panaszokat is algoritmusok kezelik, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az igazságos elbírálást. A globális cenzúragépezet egyre jobban bebetonozza a véleménykontrollt, és már a magyarokat is tömegesen sújtja.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A kutatás a Facebook és a YouTube gyakorlatát és szabályzatait elemezve azt vizsgálta, hogyan korlátozzák a nagy platformszolgáltatók a felhasználókat – részletezik, a cenzúra vizsgálatát. A szerző, Ződi Zsolt rávilágít, hogy az online platformok havi szinten több millió szankcionáló döntést hoznak mesterséges intelligencia segítségével,
amelyeknek aztán általában a felülvizsgálatát sem valós emberek végzik.
A tanulmány szerint az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) értelmében ma már minden online óriásplatformnak számot kell adnia a moderációs döntéseiről. Ennek nyomán kiderült, hogy naponta százezres nagyságrendű, havi szinten pedig több millió korlátozó döntést hoznak, jellemzően mesterséges intelligencia segítségével. Ezzel a cenzúra már a beállított tömeges és automata protokollok szerint történhet.
Se magyarázat, se indoklás
A döntésekre a felhasználók általában nem kapnak érdemi magyarázatot vagy indoklást, emiatt a korlátozó algoritmusok működése átláthatatlan marad számukra.
Az érintetteknek ugyan rendre lehetőségük van kifogásolni a platformszolgáltatók lépéseit. Sérelmükről azonban szintén mesterséges intelligencia határoz, amelytől nehezen várható, hogy felülbírálja az eredeti döntést. Az érdemi panaszkezelés, illetve a korlátozott tartalmak vagy fiókok helyreállítása így ma már egyre ritkább – fűzték hozzá.
Megnehezíti a felhasználók eligazodását a platformok szabályzatainak rendezetlensége is. Ezeket a szolgáltatók nem foglalják egyetlen, jól átlátható dokumentumba. A kisebb részterületeket érintő szabályzataik pedig sokszor logikátlanul csoportosítják az egyes szabálysértéseket.
Gyakoriak a rendkívül tágan értelmezhető megfogalmazások is. A YouTube például az általános szerződési feltételeiben lefekteti, hogy nemcsak a kifejezetten jogellenes vagy szabályzatellenes tartalmakat távolíthatja el, hanem bármit, ami „kárt okozhat” a platformnak.
A szolgáltatók legnagyobbrészt a spamként azonosított tartalmakat, illetve a hamisnak vélt fiókokat moderálják. Azonban százezres nagyságrendben hoznak korlátozó döntéseket két, a szólásszabadságot érdemben érintő kategóriában, a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció fogalomkörében is.
Így jártak a magyarok
A tanulmány vizsgálta az érintett platformszolgáltatók magyar felhasználókkal szembeni korlátozó gyakorlatát is, külön vizsgálva a tiltásokat és az árnyéktiltásokat. Előbbi esetekben a szolgáltató értesítést küld a moderációról. Utóbbiakban azonban a felhasználó tudta nélkül alkalmaz korlátozást, például nem jeleníti meg egy-egy bejegyzését más felhasználók hírfolyamában.
Az óriásplatformok nem közölnek országokra lebontott adatokat a moderálási gyakorlatukról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem reprezentatív kérdőíves felmérése szerint azonban a 2024-ben megkérdezett magyar lakosság csaknem 15 százaléka – a teljes népességre vetítve nagyjából félmillió ember – tapasztalta már, hogy a szolgáltató törölte vagy korlátozta valamilyen tartalmát. Esetleg tiltotta a fiókját, ami ötszázalékos emelkedést jelent a korábbi évek eredményeihez képest.
Az érintett felhasználók felét ráadásul már többször is elérte korlátozó intézkedés. Negyedüknek pedig volt, hogy a fiókját is felfüggesztette a szolgáltató. Harmaduk kifejezetten kérte már korlátozó intézkedés feloldását, de 2024-ben a korlátozott tartalmak csupán egytizedét állította helyre a platform.
A 2020-ban publikált felmérésben ez az arány jóval nagyobb volt. A szolgáltató ekkor még a felfüggesztett tartalmak mintegy egyötödét helyreállította. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy a platformszolgáltatók már a panaszok kezelését is egyre inkább mesterséges intelligenciákra bízzák – írták.
A tanulmány rámutatott, hogy áldásos lenne, ha a jövőben a felhasználók valóban érdemi magyarázatot kaphatnának a platformoktól, amennyiben korlátozás éri őket.
Kiemelte azt is, hogy a digitalizált világban ma már megkerülhetetlen óriásplatformoknak a jelenleginél jóval szélesebb körben kellene biztosítaniuk az emberi ügyintézőhöz fordulás lehetőségét. Ehhez pedig nagyságrendekkel több munkatársat kellene alkalmazniuk.
Németh Gábor Sándor, az NMHH online platformok főosztályának jogi szakértője videón is beszél a témáról.
Még a szervezeteket sem tudta helyesen megnevezni kiszivárgott tiltólistáján a Facebook
