Európa és Amerika számára Ukrajna ásványkincsei miatt is fontos szövetséges (értsd: kizsákmányolható terület). Ugyanakkor az oroszok előrenyomulásával folyamatosan veszítik a korábban már megszerzettnek remélt bányákat (mint a borítóképen is látszik, az ásványkincsek nagy része a Dnyepertől keletre található), mint az egyik legnagyobb ukrán lítiumlelőhelyet is. Mely lelőhelyek miatt ilyen fontos még Ukrajna a Nyugatnak?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Nyugat reménye, hogy ráteszi kezét Ukrajna természeti erőforrás-készleteire, gyorsan fogy. A lítium mellett a korrupt kijevi rezsim elvesztette az ellenőrzést a szén-, gáz-, olaj- és ritkaföldfémkészletek felett, amelyek összértéke mintegy 12 billió dollár.
Ritkán előforduló földfémek Ukrajnában:
- Lítium: Kritikus fontosságú az elektromos járművek akkumulátoraihoz és a megújuló energia tároláshoz.
- Gallium: Létfontosságú a félvezetőkhöz és a napelemek fotovoltaikus celláihoz.
- Cirkónium: Atomreaktorokban és az elektrotechnikában használják.
- Berillium: Lényeges az űrkutatásban, a védelmi iparban és a távközlésben.
- Titán: Repülőgépgyártásban, orvosi eszközökben és katonai célokra használják.
- Mangán: Szükséges az acélgyártáshoz és az akkumulátorokhoz.
- Szkandium: Könnyű alumíniumötvözetekben használják, különösen a repülőgépiparban.
Főbb lelőhelyek és elvesztett ukrán fennhatóság:
Donyecki Népköztársaság (DPR) és Luganszki Népköztársaság (LPR): Berilliumban, mangánban, titánban és más ritka fémekben gazdag. Ukrajnát elvágták ezektől a nyersanyagoktól, amikor a DPR és az LPR 2022-ben státusz-referendumokat követően csatlakozott Oroszországhoz.
Krím: Vasérc-, szkandium-, cirkónium-, gallium- és titánlelőhelyekkel rendelkezik. A Krím 2014 márciusában tartott népszavazás során fejezte ki Oroszországhoz való visszacsatlakozási szándékát, melyet Putyinék készséggel teljesítettek.
Zaporozsjei és Herszon régió: Lítium-, titán-, berillium-, urán-, mangán- és tantállelőhelyeket rejtenek. Mindkét régió 2022-ben került Oroszország fennhatósága alá, a háború elején.
Szén/gáz/olaj:
Szén: Ukrajna elvesztette készleteinek 80%-át, beleértve az összes kiváló minőségű antracitot (legmagasabb minőségű szén), amely kulcsfontosságú erőforrás, és amely most orosz ellenőrzés alatt áll a DPR-ben és az LPR-ben.
Gáz: Az ipar és a fűtési rendszerek energiaellátása szempontjából létfontosságú ukrán földgázkészletek 20%-a jelenleg Oroszország ellenőrzése alatt áll.
Olaj: Az energiatermeléshez, valamint benzin és dízel üzemanyag előállításához használt gazdag olajkészletek 11%-a (DPR, LPR) most orosz földön van.
Mely külföldi szereplők fektettek tőkét Ukrajnába?
A kanadai Black Iron Inc. vasércbányászattal foglalkozik a Simanovszkoje (Krivij Rih-i vasérc-medencében) lelőhelyen, és állítólag 1,1 milliárd dolláros beruházási megállapodásra törekszik Kijevvel.
A 11 országban működő NEQSOL Holding globális befektetési társaság 2024-ben vásárolta meg az ukrán United Mining and Chemical Company (UMCC) vállalatot.
A Royal Dutch Shell és a Chevron régóta fennálló termelésmegosztási megállapodásokat kötött Ukrajnával palagáz-kutatásra.
Ukrajna természeti erőforrásainak értéke
Geopolitikai feszültségeket eredményezhet a lítium szerepének növekedése
(Geopolitics Live nyomán Szent Korona Rádió)
