A Global Firepower (GFP) idén is kiadta a listát, ami meghatározza, hogy melyek a világ legerősebb hadseregei, számokban kifejezhető mutatók alapján. De mennyire lehet pontos a becslés, ha csak a mennyiségi számokat nézzük, a minőséget nem? Erre a kérdésre keresi a választ a Kuruc.info szerzője.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Portfólió cikke szerint a lista leglátványosabb változása, hogy Kína felzárkózott teljesen Oroszországhoz, az orosz szárazföldi harcjármű-állomány alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.
A 10 legerősebb ország
Idén is frissítette a világ országait katonai erő szerint rangsoroló Global Firepower a GFP Indexét. A top 10-ben két érdekesebb változás történt:
Kína teljesen felzárkózott Oroszországhoz, gyakorlatilag holtversenyben vannak a második helyért 0.0788-as értékeléssel.
A változás oka főleg az ukrajnai háború veszteségeivel Magyarázható: a GFP összegzése szerint az orosz harckocsiállomány például kb. harmadára csökkent a háború évei alatt. Emellett az élvonalban Franciaország átvette Japán 7. helyét, amely így most a 8. helyre csúszott vissza.
A világ 10 legütőképesebb katonai erővel rendelkező országa a GFP szerint a következő:
- Egyesült Államok
- Oroszország
- Kína
- India
- Dél-Korea
- Egyesült Királyság
- Franciaország
- Japán
- Törökország
- Olaszország
Hol van Magyarország?
Magyarország hadereje a GFP értékelése szerint 55. helyre esett vissza ütőképesség szempontjából, Angola és az Egyesült Arab Emírségek közé.
A régiónkban Csehország és Románia erősebb a lista készítői szerint.
Érdemes megjegyezni, hogy a GFP értékelése szerint a Magyar Honvédség a szerb és osztrák haderőknél is ütőképesebb.
Fontos leszögezni, hogy a GFP listája a haderőfejlesztési program vívmányait csak a beszerzett számosság tekintetében tükrözi, az új technikai eszközök technológiai színvonalát nem veszik latba a szerkesztők.
Kritikák és óvatosságok
A GFP listáját semmiképpen nem szabad komoly szakmai anyagként kezelni, hiszen egy csomó olyan tényezőt nem vesz figyelembe, amely háborúdöntő lehet, ilyen például a technológiai színvonal, a haderő személyi állományának képzettsége, a parancsnoki lánc szervezettsége, de nem foglalkozik például a stratégiai fegyverekkel sem.
A GFP listáján egy rozsdás kínai Kalasnyikovokkal felszerelt közép-afrikai milícia egyenértékű egy amerikai Delta Force-alakulattal, egy rozoga T-55-ös egyenértékű egy szupermodern Leopard 2A8-assal – a valóságban ez értelemszerűen egyáltalán nincs így. Nem taglalja a GFP a haditechnikai eszközök összfegyvernemi alkalmazásának hatékonyságát sem.
A GFP listájának lényege, hogy számokban kifejezhető dolgokat (pl. tankok száma, katonák száma, ország területe) hasonlítson össze, nem az, hogy megmutassa, hogy mi lesz, ha egyik és másik, listán szereplő ország háborúba megy egymással. Vegyünk egy könnyen érthető példát: a listán a haderővel nem rendelkező Izland előkelőbb helyet foglal el (135.) mint a kvázi folyamatos háborús készültségben lévő, külföldi erők által támogatott Koszovó (141.)
Így tehát a GFP értékelése nem több, mint egyszerű érdekesség, játék a számokkal, adatokkal, ennek tudatában érdemes szemlézni a frissen közzétett Firepower-indexet is.
(Kuruc.info nyomán Szent Korona Rádió)