Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Egyre több a betöltetlen háziorvosi praxis Magyarországon. Jelenleg már 833 praxis áll üresen, míg tavaly ez a szám 675 volt. Ha a Covid előtti évet vesszük, még markánsabb a különbség, 2019 januárjában mindössze 373 hosszú idő óta betöltetlen praxisról volt szó. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) alapító-elnöke a problémát többrétűnek nevezte, aminek megfelelően a helyzet kezelésére többféle javaslat látott napvilágot. Az egyik, hogy a 2023-ban történt törvénymódosításnak megfelelően a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga 2024-től az önkormányzatoktól átkerült az Országos Kórházi Főigazgatósághoz.
Békássy Szabolcs hozzátette: ez a szakma által is támogatott intézkedés volt, mivel a magyarországi körzetstruktúra nem változott az ezredforduló óta, miközben 700-800 ezerrel kevesebben vagyunk. Az országon belüli demográfiai mozgásokat sem követte le, Budapest és a városok lélekszámának növekedését, a határ menti települések elnéptelenedését. A NEAK adatai is erre világítanak rá, a legtöbb üres praxis évek óta Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében van, idén már 104-gyel került ebben a hazai régiók sorában az első helyre.
Mint a szakember rámutatott, ezek a körzetek vonzó feltételek mellett sem lesznek betöltve, mivel az üzemméretük nem optimális. Az aprófalvas térségeknél csak a 2023-as évben 1400 településen nem volt helyben elérhető az alapellátás, ami 503 ezer lakost érintett, a szomszéd körzetek orvosai helyettesítéssel látták el a feladatot – ismertette az Economix.
Relatív az ellátási hátrány
„A helyi önkormányzati vezetőkkel azt kell elfogadtatni, hogy nem az a legjobb megoldás, ha helyettesítés útján van biztosítva az alapellátás, ideálisabb, ha minden körzetnek van egy állandó rendelési idővel rendelkező háziorvosa, ahova a falugondoki hálózat támogatásával vagy egyéb, a betegek szállítását biztosító megoldással eljuthatnak a betegek” – fejtette ki az országos kollegiális vezető, hozzátéve: egy jól felszerelt, megfelelő létszámú asszisztenciával működő rendelőben magasabb minőségű ellátásban részesülhetnek, ellátásszervezés szempontjából ez egy sokkal megfelelőbb modell. Békássy Szabolcs ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezért is szorgalmazzák a mielőbbi körzetátalakítások lebonyolítását, hiszen ez a probléma egy részére megoldást jelenthet.
Nem csak vidéken nehéz a helyzet, a főváros agglomerációjának megduplázódott lélekszáma is indokolja az átszervezést, miközben a NEAK jelentése szerint Pest vármegyében is 67 tartósan üres praxis van. Meglepő módon Budapest az országos listában a második a régiók sorában a maga 80 betöltetlen körzetével. Az országos kollegiális vezető magyarázatként hozzáfűzte, hogy hiába magasabb ezeken a területeken az életszínvonal, többen megengedhetik maguknak akár a magánellátást, viszont az állami ellátás hozzáférhetősége sok esetben nehezebb, mint a konvergenciarégióban, ami a mindennapi családorvosi munkában jelent kihívást, hiszen ezeken a területeken nehezebb a betegutak szervezése.
A realitás, hogy itt tb-finanszírozott laborvizsgálatra például többet kell várni, mint mondjuk egy borsodi zsákfalu lakosainak
– érzékeltette, hozzátéve: relatív tehát, hogy ellátásszervezés szempontjából mi minősül hátrányos helyzetnek.
Átrajzolódó körzethatárok
Ma 5500 háziorvos lát el 6400 körzetet, átlagban 1600 beteg jut egy háziorvosra, de vannak olyanok, akiknél ez a szám 1200 fő alatt, másoknál 3000 fő felett van. A kormányzati célkitűzés szerint 2028-ig megszüntetik a tartósan betöltetlen és az 1200-nál kisebb ellátási területtel rendelkező praxisokat. Azt illetően, hogy az üres praxisok számai a törekvés ellenére miért nőnek, a háziorvos elmondta, hogy az átszervezési folyamat még nagyon az elején tart, ugyan már több szakmai egyeztetés történt a kérdésben.
Úgy véli, azon mindenképp változtatni kell, hogy kedvezőbb legyen az orvosok számára az összevonás, mint a helyettesítés, ezt a finanszírozási rendszeren keresztül kell támogatni. A HAOSZ elnöke szerint a jövőben nagyobb betegszámmal rendelkező praxisok lesznek.
Azt szeretnénk, ha a finanszírozás ezt úgy támogatná, hogy nyugat-európai mintára több és magas képzettségű szakdolgozói gárdával tudjanak működni, a megnövekedett terhek ellátása érdekében
– mondta. A minőségi munkavégzést a 2023-ban bevezetett új indikátorrendszer támogatja. Mint megjegyezte, a hazai praxisokban legkevesebb két asszisztens munkájára lenne szükség a jelenlegi egy helyett. Ugyanakkor rámutatott, hogy tőlünk nyugatabbra ennél is nagyobb ez a létszám.
Az országos kollegiális vezető háziorvos szerint a prevenciós szemlélettel összhangban szakítani kell a hazai egészségügyi ellátás kórházcentrikusságával. Álláspontja szerint, ha továbbra is szűkös marad a humán erőforrás, meg kell nézni, hogy ezek a szakemberek jó helyen vannak-e foglalkoztatva. Békássy Szabolcs példaként hozta fel, hogy több uniós tagállamban egyes krónikus betegségek gondozása – mint például a diabétesz vagy bizonyos szív- és érrendszeri betegségek – teljes egészében az alapellátásban valósul meg. A szakember szerint hatáskörbővítéssel ez nálunk is megvalósítható lenne.
Elöregedőben a szakma
Békássy Szabolcs a kiüresedő praxisok másik okaként a szakma elöregedését nevezte meg. A háziorvosok túlnyomó többsége 50 év feletti, harmaduk 60 éves is elmúlt, sokan még nyugdíjaskorukban is praktizálnak. A gyermekháziorvosok esetében még rosszabb a helyzet: átlagéletkoruk 62 év, Magyarországon 1400-an dolgoznak az alapellátásban, őket csak ilyen szakvizsgával rendelkezők helyettesíthetik. A vegyes praxisokban nagyobb a betöltetlenségi arányuk a háziorvosoknak, a perifériákon 150 szakember hiányzik. A KSH 2023-as adatai szerint húsz év alatt majd 260-nal csökkent a házi gyermekorvosok száma, a háziorvosoké pedig 800-zal.
A szakmai vezető szerint égető problémáról van szó, ezért vonzóvá kell tenni a pályát a fiatalok számára, még hangsúlyosabbá a letelepedési pályázatok lehetőségét, amiben jelentős összeggel támogatják a perifériákon a munkavégzést. „Ezzel összhangban meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy egy háziorvosi praxisban a jelenlegi gyakorlattól eltérő módon ne csak az orvos életkora, hanem az elvégzett munka minősége és mennyisége is meghatározza a megszerezhető jövedelem nagyságát” – tette hozzá, azzal kiegészítve, hogy ez a lépés esszenciális a fiatalok pályakezdése szempontjából. Békássy Szabolcs a következőkkel ösztönözné őket a szakma választására:
A háziorvos végigköveti a családok életét, az egészségügyi ellátórendszeren belül ez jelenti a legszemélyesebb orvos-beteg kapcsolatot, ami a gyógyítás alapja.
A hatáskörök kiszélesítésével, az ehhez társuló finanszírozással úgy véli, a területen nagyobb szakmai kihívások várnák őket. Megemlítette, hogy egyelőre nincs jogosultságuk olyan laborbeutalót adni, mint a 45 év feletti férfiaknál a prosztata szűrésére alkalmas PSA-vizsgálat, vagy a diabéteszesek számára bizonyos készítmények felírása utógondozásban, bár ez utóbbinál még idén előrelépésre lehet számítani. Meglátása szerint a kompetenciabővítéssel a szakellátókat is tehermentesíteni lehetne, mindamellett, hogy néhány éven belül megkérdőjelezhetetlen népegészségügyi előnnyel is járna, számos betegségtípusnál a szövődmények elkerülhetők lennének.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)