A dolmányos gyümölcsrigó által fogyasztott rovarok mérge felhalmozódik a madár tollában. Az elfogyasztott mérgező rovarok a madárra nincsenek negatív hatással, viszont meg tudja magát védeni velük. Egészen elképesztő a természet.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Jack Dumbacher kutatónak különös tapasztalatai vannak a dolmányos gyümölcsrigóval – írja az IFLScience. A szakember egy alkalommal Új-Guineán keresett kollégáival Raggi-paradicsommadarakat, amikor sikerült dolmányos gyümölcsrigókat befogniuk. Miközben megpróbálták szabadon engedni őket, több egyed megcsípte az ujjukat.
Sebtapasz híján a csapat tagjai szopogatással látták el sebeiket, ami igencsak aggasztó eredményre vezetett. A kutatók szája égni, bizseregni, zsibbadni kezdett, a tüneteket pedig még másnap reggel is érezték.
Amikor beszámoltak erről idegenvezetőiknek, azok megerősítették, hogy a madarak mérgezőek, a szakemberek ezért tudományos vizsgálatba kezdtek. Mint bebizonyosodott, a faj tollazatában méreg található, ez a példányokkal való érintkezés révén előbb Dumbacherék kezeire, majd a szájába került.
A tollakat igen erős szteroid alkaloid idegméreg borítja, amely nagyobb dózisban akár bénuláshoz, szívmegálláshoz és halálhoz is vezethet.
Dumbacher szerint ez az egyik legmérgezőbb, a természetben előforduló anyag.
Mitől a világ legmérgezőbb madara ez az ártatlan csiripelő?
A dolmányos gyümölcsrigók mérgező bogarakkal táplálkoznak, amelyeknek anyaga felhalmozódik szöveteikben. A méreg magukra a madarakra nézve nem veszélyesek, ám hüllő ragadozóikra annál inkább. Ugyanazon bogárfaj, a Choresine pulchra fogyasztása tesz mérgezővé egy másik új-guineai madarat, a kékkoronás ifritet.
Új-Guineán egyéb mérges madarak is élnek, de a mérgeket hordozó fajok nem a régió kizárólagos sajátosságai. Bizonyos növények fogyasztása után még a fürj húsa is veszélyessé válhat.
Közel ötvenezer állat- és növényfaj veszélyeztetett a világon
Sarkvidéki madarak bukkantak fel hazánkban: a Kardoskúti-pusztán megleshetőek az aranylilék
(ng.24.hu nyomán Szent Korona Rádió)