Megint a közvélemény-kutatók lőttek bakot, ugyanis egy nem várt jelölt, a kampány során a média és az elemzők által sokszor átnézett, függetlenként induló legionáriusságot hangoztató Calin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját Romániában, míg a második helyért éles küzdelem folyik a választás előtt győztesnek várt regnáló miniszterelnök, Marcel Ciolacu, valamint az egykori tévés bemondó Elena Lasconi között. Georgescu győzelme így is váratlan, ennél azonban még nagyobb fordulat lenne, ha a miniszterelnök nem jutna a második fordulóba. Az RMDSZ-es Kelemen Hunor is jól szerepelt önmagához képest.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Teljesen borult a papírforma Romániában az elnökválasztás első fordulójában. Ugyan keleti szomszédunkban sem megbízhatóak a közvélemény-kutatások, emiatt a választások során gyakoriak a meglepetések, de a kutatások adatai, valamint a román mainstream sajtó egyöntetű véleménye az volt, hogy a választást vélhetően a jelenleg regnáló miniszterelnök, Marcel Ciolacu fogja megnyerni, így a legnagyobb kérdés, hogy ki lesz a kihívója a második fordulóban.
Megbízhatatlan közvélemény-kutatások
Ehhez képest az első fordulót a szinte ismeretlen Calin Georgescu nyerte meg, míg Cioulacu továbbjutása még közel sem annyira biztos.
A szavazóurnák bezárásakor nyilvánosságra hozott exit poll adatok szerint a PSD-s miniszterelnök, Ciolacu magabiztosan, legalább 7 százalékponttal győzhetett a papíron liberális, ám rendkívül vallásos korábbi tévés Elena Lasconival szemben, míg a legtöbb kutatás, valamint mainstream sajtó által negligált Calin Georgescu a CURS exit pollja szerint harmadik, a CIRA–Avangarde szerint ötödik lehetett, miközben a legutolsó kutatás szerint 6,2 százalékponton állhatott.
Azonban az exit pollok közlése után nagyot fordult a verseny:
miközben a választás előtt a legnagyobb kérdésnek az tűnt, hogy ki lesz a második Ciolacu győzelme mellett, még az sem biztos, hogy Ciolacu bejut a második fordulóba, hiszen jelenleg mindössze pár ezer szavazat az előnye a harmadik Lasconival szemben.
Ráadásul az utolsó szavazatokat bukaresti körzetekben számolják, ahol Lasconi jobban szerepel a miniszterelnöknél, így minden egyes frissítésnél Ciolacu előnye folyamatosan csökken.
A legfrissebb, 6 óra 14 perckor közölt adatok szerint 99,79 százalékos feldolgozottságnál így állnak a jelöltek:
- Calin Georgescu (független) – 22,91 százalék
- Marcel Ciolacu (PSD) – 19,19 százalék
- Elena Lasconi (USD) –19,14 százalék
- George Simion (AUR) –13,87 százalék
- Nicolae Ciuca (PNL) – 8,8 százalék
- Dan Geoana (független) – 6,32 százalék
- Kelemen Hunor (RMDSZ) – 4,52 százalék.
Hatalmas pofonba szaladt a román politikai elit
Georgescu győzelme óriási meglepetés, ráadásul nemcsak a hazai, hanem a külföldön leadott szavazatoknál is az első helyre futott be a korábban a szélsőjobboldali AUR-ban, majd 2022-ben onnan kilépve karrierjét függetlenként folytató 62 éves politikus.
Georgescu leginkább éles NATO- és EU-ellenes, valamint oroszbarát nézeteiről ismert, miközben a két világháború között működő szélsőjobboldali legionárius mozgalmat és korábbi vezetőit élteti – 2022-ben amiatt kellett távoznia a George Simion vezette AUR-ból, mert az egyébként még mindig szélsőjobboldali, valamint revizionista Simion eltávolodott a párt korábbi legionárius nézeteitől.
Azonban Georgescura nem kizárólag a szélsőjobboldali szavazók szavazhattak, mivel kommunikációjában jóval visszafogottabb, nem olyan harsány, mint például Simion vagy az Európai Parlamentbe bekerülő Diana Sosoaca, miközben korábbi ENSZ-ben szerzett tapasztalata miatt jóval hitelesebb vezetőnek tűnt náluk – ez mutatja, hogy Simionnál jóval több szavazatot kapott, miközben Simionra is közel 1,3 millióan szavaztak.
Georgescu leginkább a TikTokon futott fel, ahol elitellenes és békepárti üzeneteket közvetített.
Az exit pollok után Georgescu egyébként úgy nyilatkozott, hogy a választáson a román nép a békéért kiáltott, méghozzá rendkívül hangosan, és szerinte, ha a pártok meghallgatták volna őket, akkor nem lett volna ilyen hangos a kiáltás.
A második fordulóba szinte már biztosan bejutott, ahol egykori pártelnöke, a végül negyedik helyet megcsípő Simion már beállt mögé: miközben az AUR elnöke az exit pollok után kifakadt, hogy szerinte toxikusan manipulált közvélemény-kutatásokkal megpróbálták befolyásolni a közvéleményt, később már arról beszélt, örül Georgescu győzelmének, mivel így a második fordulóban mindenképpen lesz egy szuverenista jelölt.
Georgescu váratlan győzelme nem csak szerinte, hanem valóban jelzi a románok elégedetlenségét a jelenlegi PSD–PNL-kormánnyal szemben, amik Ceausescu bukása óta dominálják a román politikát.
A mostani eredmény pedig hatással lehet a december 1-jei parlamenti választásokra is. A PNL-nek pedig nem túl kedvezőek a jelenlegi eredmények, hiszen elnökjelöltjük, az egyébként még maga szerint sem túl jó politikai alkattal rendelkező Niocale Ciuca mindössze az ötödik helyezést érte el és még két számjegyű eredményt sem ért el – sajtóhírek szerint egyébként még hétfőn le fog mondani pártelnöki posztjáról, és amennyiben Ciolacu is alulmarad, akkor vélhetően ő is így fog majd tenni.
Kelemen Hunor jobban szerepelt, mint öt éve
Az RMDSZ elnökének valódi esélye nincs a győzelemre, azonban a pártnak a választás inkább arról szól, hogy valós időben felmérjék, hogyan állnak és miként tudnak mozgósítani a számukra jelentősebb parlamenti választásra.
Ennek ellenére elégedettek lehettek az RMDSZ eredményváróján, hiszen az már biztos, hogy 2019-hez képest jobb eredményt ért el Kelemen – míg 2019-ben 357 ezren szavaztak az erdélyi magyar politikusra, idén már többen mint négyszázezren.
Az RMDSZ eredményváróján a pártelnök arról beszélt az exit poll adatok után, hogy nem tartja kizártnak a 450 ezer szavazat megszerzését se – ettől végül elmaradt, de így is jobban szerepelt, mint öt éve.
Kelemen emellett azt is kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb, hogy erős képviselettel legyen jelen a román parlamentben
és meg tudja akadályozni a rossz döntéseket, például a régiók átszervezését, ami politikailag kiszolgáltatott helyzetbe hozná az erdélyi magyarokat szerinte.
Az elnökválasztásokon 2009 óta folyamatosan jelöltként elinduló Kelemen ezenkívül azt is elárulta, hogy a december 1-jei választások előtt az RMDSZ nem fog egyik elnökjelölt mögé se beállni, de aki megkeresi őket, szóba fog állni vele a párt.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
„Bezzeg Románia” sem jobb, Európában ott a legmagasabb a népességelvándorlás