Az Alkotmánybíróság pénteken folytatja a szuverenitásvédelmi törvény alkotmányossági vizsgálatát. A külföldi ügynök szervezet Transparency International Magyarország alkotmányjogi panasza szerint a törvény túllépi az uniós kereteket, veszélyeztetve a véleménynyilvánítás és a tisztességes eljárás jogát. Brüsszel is aggódik – ki gondolta volna – kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen.
Kövesd Telegram csatornánkat
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Az Alkotmánybíróság a héten kezdte tárgyalni azt az alkotmányjogi panaszt, amelyben a Transparency International Magyarország a szuverenitásvédelmi törvény több rendelkezésének megsemmisítését kérte az alkotmánybíráktól.
A választói akarat befolyásolása
A jogszabályt még tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés. A 2023. évi LXXXVIII. törvény szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata többek között, hogy
- szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz;
- a vizsgálat alá vont szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését;
- javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre;
- évente nemzeti szuverenitásjelentést készít;
- kutatást végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében;
- feltárja és vizsgálja a más állam, valamint külföldi szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket;
- feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére, illetve a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.
A hivatal vizsgálati eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként „a vizsgált szervezet, valamint az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szerv kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet”.
Kötelezettségszegési eljárás, alkotmányjogi panasz
A magyar jogszabály kiütötte a biztosítékot Brüsszelben. Az Európai Bizottság (EB) nem is késlekedett sokat, hiszen idén februárban úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen „az uniós jogot sértő nemzeti szuverenitásvédelmi törvény miatt”. A bizottság úgy értékelte, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését. A magyar kormánynak az uniós aggályokra adott válaszait nem fogadták el Brüsszelben, ezért Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa októberben közölte, hogy a törvény az Európai Unió Bírósága elé kerül.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal „külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolása és támogatása” miatt vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország és a vele szorosan együttműködő Átlátszó ellen. A jogvédő szervezetet június 18-án tájékoztatta a hivatal, hogy „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indít” a tevékenységükkel kapcsolatban.
A jogvédő szervezet a hivatal fellépése miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszában szóvá tette, hogy olyan jogosítványokkal ruházták fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelyekkel élve korlátozás és indokolás nélkül hozzáférést igényelhet az indítványozó és az indítványozóval kapcsolatba kerülő bármely személy vagy szervezet összes adatához.
Az indítvány szerint a törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, mert korlátozza az indítványozó azon jogát, hogy bármely társadalmi vagy politikai témában véleményét független szervezetként kifejthesse.
Emellett sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is, mert a hivatalnak túl általánosan és tágan meghatározott jogosítványaival szemben hiányoznak az ügyfél jogait garantáló rendelkezések, így például a vizsgálati eljárás ellen nem biztosított a jogorvoslati út.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)