A BRICS megkerülhetetlen tényezővé válik. Főhet a Nyugat feje? Egy kooperatív, politikai érdekeket nem erőltető szövetség lesz a BRICS? Leonid Savin elemzése következik a legutóbbi csúcstalálkozóról.
Összegyűlt a fél világ a BRICS-en
A tíz országot tömörítő informális szövetség mostani találkozója több szempontból is áttörést hozott. Oroszország elnökségi éve ebben a szövetségben, a kollektív Nyugat globális dél országainak megnyerésére tett kísérletei és a masszív információs háború ellenére, jelentős érdeklődést mutatkozott a teljes jogú tagság iránt ebben a struktúrában. Már 35 ország kérte, hogy teljes jogú résztvevőként felvételt nyerjen a BRICS-be. Összesen 36 állam képviselői érkeztek a kazanyi BRICS-csúcstalálkozóra, amelyek közül 22 országot közvetlenül a vezetőik képviseltek, valamint ott volt hat nemzetközi szervezet képviselője is, amelyek közül a világmédia különös figyelmet szentelt az ENSZ főtitkárának megjelenésének. Meghallgatták az Új Fejlesztési Bank, az Üzleti Tanács, a Bankközi Együttműködési Mechanizmus, a Női Üzleti Szövetség elnökeinek beszámolóit, kétoldalú találkozókat tartottak az országok vezetői, valamint a BRICS Plusz/Outreach plenáris ülést a FÁK-országok vezetőinek, Ázsia, Afrika, a Közel-Kelet és Latin-Amerika számos országának küldöttségeinek, számos nemzetközi szervezet végrehajtó szerveinek vezetőinek részvételével.
Új partnerországok a BRICS-ben
A BRICS csúcstalálkozón 13 ország már megkapta a BRICS-partnerország státuszt. Ezek Törökország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Algéria, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda és Vietnam. Mint látható, az ország méretétől és gazdaságának állapotától nem függ az ilyen státuszról szóló döntés meghozatala.
Orosz-kínai modell
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping találkozója után (Oroszországot és Kínát ki kell emelni, mint a BRICS-országokon belüli szoros partnereket, akik szintén aktívan ellenzik az Egyesült Államok hegemóniáját) az orosz elnök megjegyezte, hogy az orosz-kínai kapcsolatok modellé váltak arra, hogyan kell az államok közötti kapcsolatokat felépíteni a modern világban; a két ország közötti együttműködés az egyik fő stabilizáló tényező a világ színpadán. „A globális biztonság és az igazságos világrend biztosítása érdekében tovább kívánjuk fokozni a koordinációt valamennyi multilaterális platformon”, és hogy »a közös munkánk évei alatt a BRICS tekintélye és befolyása nőtt«.
Hszi Csin-ping pedig megjegyezte, hogy „az évtizedek során a kínai-orosz kapcsolatok, miután kiállták a változékony nemzetközi helyzet próbáját, hosszú utat tettek meg, és példátlan jelleget öltöttek”, és „az évszázadok óta példátlan tektonikai átalakulás körülményei között a nemzetközi helyzet komoly változásokon és felfordulásokon megy keresztül. Ez azonban nem tudja megingatni a két ország szilárd kölcsönös támogatás melletti stratégiai választásának sérthetetlenségéről alkotott meggyőződésünket”.
Ukrajna és Palesztina is szóba került
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az ukrajnai konfliktus békés rendezésére szólított fel az ENSZ-szervezet alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. „Békére van szükség Ukrajnában. Igazságos békére az ENSZ alapokmányával, a nemzetközi joggal és a Közgyűlés határozataival összhangban” – mondta az október 24-i ülésen. Hozzátette, hogy a világ összes jelenlegi konfliktusát meg kell oldani „az ENSZ Alapokmányának értékei, a jogállamiság, a területi integritás és az összes állam politikai függetlenségének elvei iránti elkötelezettség fenntartása mellett”.
Vlagyimir Putyin azt válaszolta, hogy „mindannyiunknak egy nagy családként kell élnünk. Mi így élünk. Sajnos a családokban gyakran előfordulnak veszekedések, botrányok és vagyonfelosztások. Néha verekedésig fajul a dolog”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a BRICS egyik céljának tekinti a „kedvező légkör megteremtését a közös otthonban”. „Ezt tesszük és ezt fogjuk tenni. Többek között az ENSZ-szel szoros együttműködésben” – zárta Putyin.
Itt fontos megjegyezni, hogy a BRICS-et független szervezetként mutatták be, amely valójában az ENSZ-szel egyenrangúként van pozícionálva.(…)
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédében kitért az ukrajnai különleges katonai műveletre is, emlékeztetve arra, hogy „Ukrajnát arra használják fel, hogy kritikus veszélyeket teremtsenek Oroszország biztonságára”, és „azok, akik stratégiai vereséget akarnak okozni Oroszországnak, nem ismerik az ország történelmét, számításaik illuzórikusak”. Ismét szó esett a szuverén Palesztina megteremtése melletti elkötelezettségről: „a közel-keleti rendezés csak a történelmi igazságtalanságok korrekciójával és a független Palesztina megteremtésével lehetséges”. (Ezen bekezdés az eredeti írásban később szerepel)
A multipolarizmus igénye
Fontos kijelentés volt az, amely magának az ENSZ reformjának szükségességéről szólt. Megjegyezték, hogy az ENSZ struktúráját a modern realitásokhoz kell igazítani, és Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országainak nagyobb képviseletet kell biztosítani az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A Nyugat által erőltetett rend paravánja mögött az e régiók országainak önálló fejlődését próbálják visszaszorítani. Az igazságosabb világrendre való áttérés nem könnyű, illegális egyoldalú szankciókat, a tőzsde- és devizapiacok manipulálását, valamint az országok ügyeibe való beavatkozást alkalmazzák a „demokráciáról való gondoskodás” jelszava alatt.
Ami a BRICS-országok világgazdaságban való részvételét illeti, még nyugati elemzők szerint is a következő öt évben a világgazdaság jobban fog támaszkodni a BRICS-országokra, mint a G7-országokra. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint az elkövetkező időszakban Oroszország, Kína, India és Brazília adja majd a növekedés nagy részét. Ugyanakkor a G7-tagok, például az Egyesült Államok, Németország és Japán világgazdasághoz való várható hozzájárulását lefelé korrigálták. Az olyan országok pedig, mint Egyiptom és Vietnam, a fejlődő gazdaságok nagyobb súlyának köszönhetően, ha vásárlóerő-paritáson értékeljük őket, a gazdasági növekedés tekintetében el fogják érni az olyan országok szintjét, mint Németország és Japán. Az IMF előrejelzése szerint Kína továbbra is a világgazdaság legnagyobb hozzájárulója marad. A második helyen India áll majd, amely szintén jelentősen növeli befolyását a globális növekedésre.
Jelzésértékű, hogy a BRICS-csúcstalálkozón Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország szimmetrikusan fog reagálni arra, hogy a Nyugat felhasználja az Orosz Föderáció befagyasztott vagyonából származó jövedelmeket, és elkezdi felhasználni a nyugati vagyonból származó jövedelmeket az országban. Célzottan új eszközöket is bevezetnek majd, például a BRICS gabonatőzsdét, amely Putyin szerint szintén segít megvédeni a nemzeti piacokat a külső beavatkozástól és a spekulációtól.
Új világ a BRICS?
A külföldi vendégek értékelései közül a BRICS bővülő formátumáról és képességeiről Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy „Törökország hisz a BRICS céljaiban, az igazságos világrend és a kereskedelmi kapcsolatok megteremtésében”. A szerb miniszterelnök-helyettes, Alexander Vulin pedig megjegyezte annak konstruktív szerepét. Azt mondta, hogy „a BRICS-országok közül senki sem követeli, hogy ismerjük el Koszovót, mondjunk le a Szerb Köztársaságról, vagy vezessünk be szankciókat az EU-val vagy bárki mással szemben. A BRICS-ben nem kérnek semmit, hanem egy teljesen új világot kínálnak”.
A BRICS-nyilatkozat, amelyet október 23-án tettek közzé, több mint 40 oldalas, és némileg megismétli a legutóbbi SCO- és FÁK-csúcstalálkozók téziseit. Jó néhány pontot szentel a kérdések széles körének.
De mindegyikük a globális politikai és gazdasági struktúra változásához, valamint a nyugati „szabályokon alapuló rend” helyett a multipolaritás és egy igazságosabb világrend iránti vágyhoz kapcsolódik. Ugyanakkor az EU sietett letagadni az egyoldalú szankciók elfogadhatatlanságáról szóló bekezdésben való szerepvállalását.
A csúcstalálkozó után
A csúcstalálkozót követően az orosz elnök sajtótájékoztatót is tartott, ahol megjegyezte, hogy „az imént említett találkozók és rendezvények kivétel nélkül a hagyományos BRICS üzleti életben és nyíltan, a kölcsönös megértés légkörében zajlottak. A közös munka ezen konstruktív megközelítése lehetővé tette számunkra, hogy három napon keresztül részletesen vitassuk meg a kérdések széles körét.”
Azt is elmondta, hogy „megerősítettük, hogy a BRICS nem egy zárt formátum, hanem nyitott mindenki számára, aki osztja a BRICS értékeit, és tagjai készek arra, hogy közös megoldásokat találjanak, anélkül, hogy külső diktátumokat vagy csak néhány szűk megközelítést próbálnának bárkire is ráerőltetni”. A BRICS nem tehet mást, mint hogy reagál a világban az ilyen együttműködés iránti növekvő igényre. Ennek megfelelően különös figyelmet fordítottunk a BRICS lehetséges bővítésének problémáira egy új kategória – a partnerállamok – létrehozásával”.
Az elnök szavait megerősítendő, hozzátehetjük, hogy a csúcstalálkozón tárgyalt Kína és India vezetője, akik számos kérdésben ellenséges viszonyban állnak egymással, valamint Örményország és Azerbajdzsán elnöke is megbeszélést folytathatott. Ez ismét megerősíti ennek a platformnak a fontosságát és Oroszország konstruktív szerepét, amely segít elsimítani az ellentmondásokat és félreértéseket. De az ilyen ügyekben a Nyugat részvétele és befolyása továbbra is fontos tényező. Ukrajna példája azt mutatja, hogy ahol a Nyugat rákényszeríti politikai akaratát, ott mindig viszály és konfliktus keletkezik.
Alexander Dugin a dollár utáni korról: A BRICS-csúcs három nap alatt megfordította a világot
(Oriental Review nyomán Szent Korona Rádió)