A nyugati közvélemény-kutatók nagy lelkesedéssel tették közzé az EU-pártiaknak kedvező exit poll eredményeket, azonban annál nagyobbat csalódtak, amikor a hivatalos eredmények kijöttek. A Nyugat felé húzó baloldaliak azonnal szavazathamisítást kiáltottak. Alább az október 26-án lezajlott grúz parlamenti választások elemzését olvashatják.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A szavazók nagy számban jelentek meg szombaton ebben az Oroszországgal szomszédos dél-kaukázusi államban. Az ellenzék úgy jellemezte ezt a nagy téttel bíró szavazást, mint az Európai Unió és Oroszország közötti választást, így egy valódi választóvonalra került Grúzia: a liberalizmus felé húzó Nyugat, vagy a konzervativizmus felé húzó Kelet. Sokan a szavazást a legdöntőbbnek tartották az 1991-es, Szovjetuniótól való függetlenedés óta. Bidzina Ivanisvili Grúz Álom pártja végül 54 százalékot ért el a körzetek több, mint 99%-ának összeszámlálása alapján – közölte a központi választási bizottság.
A Grúz Álom máris abszolút többséget szerzett a parlamentben, mivel a kifogásolt előzetes eredmények szerint az egyesített négy ellenzéki tömb csak mintegy 37 százalékot tudott összegyűjteni közöttük. Grúzia új arányos képviseleti rendszere szerint, aki a szavazatok felét megszerzi, az a 150 mandátum felét szerzi meg. A választásokban részt vevő többi párt egyike sem érte el a parlamentbe jutás 5 százalékos küszöbét.
Az elsöprő győzelmet aratott kormánypárt elnöke, Bidzina Ivanisvili azt mondta támogatóinak, hogy
„ritka alkalom volt a világon, hogy ugyanaz a párt ilyen nehéz helyzetben érjen el ekkora sikert”.
A grúzoknak egyszerű választásuk volt – mondta a párt alapítója a szavazás után:
vagy a grúzokat szolgáló kormány, vagy a „külföldi ügynökök ellenzéke, akik csak egy idegen ország parancsait teljesítik”.
A Grúz Álom is baloldaliként deifiniálja magát, azonban politikájukban inkább a Kelet felé húznak, például az LMBTQP-lobbi ellen is komoly lépéseket tettek. Salome Zourabichvili, Grúzia elnöke azonban nem a Grúz Álom tagja, sőt, politikája kifejezetten szembemegy velük, még a normalitáspárti törvényt sem írta alá.
A baloldal nem akarja elfogadni a Grúz Álom győzelmét
A kezdeti eredmények drámaian eltértek a nyugati közvélemény-kutatók által végzett exit polloktól, az egyik ellenzéki párt vezetőjének reakciója pedig rögtön az volt, hogy a szavazatokat „ellopták a grúz néptől”.
„Nem fogadjuk el ezeknek a meghamisított választásoknak az eredményeit”
– mondta Tina Bokuchava, az Egyesült Nemzeti Mozgalom vezetője.
Egy másik ellenzéki vezető, Nika Gvaramia szerint a Georgian Dream „alkotmányos puccsot” hajtott végre. A választási megfigyelők szerint szavazatcsalás és a szavazóhelyiségeken kívül jelen lévő erőszak miatt az eredmény nem feltétlenül tükrözi az állampolgárok akaratát.
Európai Unió vagy Oroszország?
Bár Grúziát tavaly decemberben jelölték az Európai Unióba, ezt a lépést az EU azóta befagyasztotta a „demokratikus visszaesés” – különösen az orosz típusú „külföldi befolyás” – miatt. A Grúz Álom azonban megígérte a választóknak, hogy még mindig az EU-csatlakozás felé tartanak, ellenben azzal vádolta az ellenzéket, hogy segít a Nyugatnak új frontot nyitni Oroszország ukrajnai háborújában. Egy biztos, a közeljövőben eldől, merre fog húzni Grúzia. A nemrég megszavazott LMBTQP-törvény miatt az EP nagyon komolyan támadta a grúz politikát, így biztosan ennek is kihatása lesz az EU-val való viszonyára és a csatlakozási lehetőségekre.
Miért fontos a kormánypárt győzelme?
A Grúz Álom a közelmúltban komoly lépéseket tett az LMBTQP-propaganda visszaszorítására, melyre reagálva a liberálisok támadó kommunikációba kezdtek, és arra számítottak, hogy ez a kormánypárt bukását fogja előidézni, de úgy tűnik, a grúzok nem kérnek a Nyugat politikájából, és az orosz-barátokat támogatják. A Grúz Álom a Fideszhez hasonlatos párt, azonban üdvösnek tartjuk, hogy nem a Nyugat-bábok szereztek többséget, hanem a többé-kevésbé a normalitást képviselő párt.
(BBC News nyomán Szent Korona Rádió)