Új miniszterelnöke lett Japánnak e hónap elsejével. Vajon hogyan hat ez a világpolitikára? A régióra? Leonid Savin leelemezte a helyzetet.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Új miniszterelnök
Október 1-jén Shigeru Ishiba letette az esküt Japán új miniszterelnökeként. A kormány teljes egészében lemondott, és az új vezető azonnal megkezdte kabinetje megalakítását. A változások várhatóak voltak, hiszen Ishibát előző nap megválasztották a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetőjének, amely a Komeito párttal együtt a parlament mindkét házában többséggel rendelkezik.
Shigeru Ishiba korábban négyszer is sikertelenül indult a miniszterelnöki posztért. Ez esetben is nehéz volt a verseny, kilenc jelölt vett részt. De közülük csak ketten, Koizumi Sindzsiro és Ishiba Shigeru voltak egyértelmű favoritok mind a párt támogatói, mind a nyilvánosság körében.
A kéthetes kampány végére megjelent egy harmadik jelölt, Takaichi Sanae, aki mindkettőjüket kihívta. Takaichi valóban első lett a szavazás első fordulójában, Ishiba pedig a második helyen végzett. Hétszázharminchat szavazatra volt szükség, amelynek fele a párttagoktól érkezett országszerte, fele pedig a törvényhozóktól. Takaichi 109 szavazatot kapott az egyszerű állampolgároktól és 72-t a parlamenti képviselőktől, összesen 181 szavazatot. Ishiba, aki a választási verseny során végig megingathatatlan favorit volt a regionális párttagok körében, a törvényhozók körében kevesebb támogatást élvezett, és 154 szavazattal a második helyen végzett.
A második forduló eredménye 215 szavazat volt 194 ellenében, ami a párton belüli nézeteltérésekről árulkodott a jelölt kiválasztása kapcsán. Itt kell egy kicsit szólnunk Japán politikai struktúrájáról. Ha a mi nézetünk szerint minden párton belül fegyelemnek kell lennie, akkor Japánban minden politikai párt klikkek csoportja, amelyek érdekei néha ellentmondhatnak egymásnak.
Mi várható?
A 67 éves bankárból lett politikus, aki régóta a legmagasabb posztra pályázik, 38 éves politikai pályafutása során (1986-ban választották be először a parlamentbe) elsősorban a biztonság és a vidéki közösségek újjáélesztésének kérdéseivel foglalkozott Japánban. Shigeru Ishibát „katonai strébernek” nevezték a védelmi politika iránti érdeklődése miatt, amely – elmondása szerint – az Öböl-háború után alakult ki. Katonai felszerelések makettjeit gyűjti, és rajong az animékért, de érdeklődése a katonai témák iránt (arról nem is beszélve, hogy ő volt az ország védelmi minisztere) nem korlátozódik.
Ishiba a NATO ázsiai megfelelőjének létrehozását és az amerikai nukleáris fegyverek ázsiai-csendes-óceáni térségbe történő telepítését szorgalmazza.
Ezeket a javaslatokat a választási kampány során terjesztette elő. Ugyanakkor az Egyesült Államokban is aktívan népszerűsíti mindezt. A Hudson Intézet elemzőközpontja szeptember 25-én tette közzé Ishiba cikkét a kétoldalú együttműködésről és az ázsiai régió biztonsági rendszeréről alkotott elképzeléseiről.
Elmondható, hogy Ishiba esetében a külpolitika és a védelem hangsúlyozása nagy szerepet játszott. Nem sokkal megválasztása előtt Ishiba Tajvanra látogatott, és találkozott Lai Csing-te elnökkel, hogy megvitassák a japán-tajvani kapcsolatokat és Kína megfékezését. Korábban is voltak már tengeri incidensek, amikor Kína és Japán kölcsönösen megvádolták egymást a felségvizeik megsértésével. Ishiba úgy véli, hogy a japán önvédelmi erőknek engedélyt kellene adni arra, hogy figyelmeztető lövéseket adhassanak le, ha más külföldi hajók belépnek a vizeikre.
A NATO ázsiai megfelelőjének létrehozására vonatkozó elképzelés mellett Ishibának vannak bizonyos javaslatai az amerikai fegyveres erők jogállásáról szóló megállapodás módosításának szükségességéről, amely az amerikai katonai jelenlétet szabályozza Japánban. Ishiba kijelentette, hogy ez lesz kabinetjének egyik prioritása.
A kampány másik külpolitikai fókuszpontja a japán válasz volt egy tízéves japán gyermek halálára, aki szeptember 18-án meghalt, miközben édesanyja iskolába kísérte őt a kínai Sencsenben. A kínai tisztviselők azt állították, hogy véletlen incidensről volt szó, de az eset az 1931-es mukdeni incidens évfordulóján történt, amely a második kínai-japán háborúhoz vezetett.
Meg kell jegyezni, hogy Ishiba határozottan vállalta, hogy teljesíti hatáskörét és választási ígéreteit. Október 1-2. éjszakáján, kabinetjének beiktatása után Ishiba felhívta Joe Biden amerikai elnököt, és a japán-amerikai szövetség megerősítéséről tárgyalt, sürgetve az Egyesült Államokat, hogy továbbra is szorosan működjön együtt Japánnal mint globális partnerrel. Ishiba azt is bejelentette, hogy növelni kívánja Japán védelmi költségvetését és felszereléseit, hogy megerősítse katonai potenciálját.
Gazdasági változások
Az is ismert, hogy Biden és Ishiba egyetértett abban, hogy ki kell alakítani a hasonlóan gondolkodó országok többoldalú hálózatait, például az Ausztráliával és Indiával a négyoldalú partnerség keretében való együttműködést, valamint a Dél-Koreával és a Fülöp-szigetekkel való háromoldalú partnerséget. Emellett szóba került Észak-Korea, Ukrajna és az iráni ballisztikus rakéták Izraelre történt kilövése is.
Bár Ishiba kijelentette, hogy gazdaságilag folytatja Fumio Kishida irányvonalát, hogy kivezesse Japánt a hosszú távú deflációs spirálból, miniszterelnökké választása a jen árfolyamának ingadozásához vezetett – 146 jent adtak a dollárért, mielőtt megválasztották volna az új pártelnöknek. Szeptember 30-án, hétfőn pedig 141 jen volt az árfolyam. Ishiba maga is kijelentette, hogy a pénzügyi jövedelmekre kivetett adókat kívánja emelni, ami a Nikkei-index eséséhez vezetett, mivel a befektetők szerint egy ilyen politika negatívan hathat a japán részvényekre.
A jen közelgő gyengülését más tényezők is jelzik, többek között a spekulatív vásárlások.
Bár nagyon valószínű, hogy a monetáris volatilitás november elejéig fennmarad, amikor mind Japánban, mind az Egyesült Államokban választásokat tartanak, és az eredmények alapján könnyebb lesz meghatározni a monetáris politika irányát Japánban és az Egyesült Államokban.
Jövendő választások
A japán parlament alsóházának feloszlatása október 9-én várható (meg is történt aznap – a szerk.), és október 27-én előrehozott választásokat tartanak. Az új miniszterelnök máris kinyilvánította, hogy készen áll a közelgő képviselőházi választásokra, mondván: „Szemtől szemben akarok állni a választásokkal, teljes szívemből és lélekből, menekülés nélkül”. Bár ezek a választások – kinyilvánított lelkesedése ellenére – nem biztos, hogy könnyűek lesznek számára. Szeptember 23-án a Japán Alkotmányos Demokrata Párt új vezetőjévé választotta Noda Yoshihiko volt miniszterelnököt, ezzel próbálva megnyerni az LDP-vel elégedetlenebb centrista konzervatívokat. A Komeito pártban, amely az LDP partnere, szintén vezetőváltás zajlik.
Nem marad sokáig?
Ráadásul az a vélemény is elterjedt, hogy Ishiba, bár a miniszterelnöki posztra tört, nem sokáig fogja tudni tartani magát. Az „ázsiai NATO”-ra vonatkozó javaslata teljesen irreális, és nem fogja kiállni a parlamenti vitát. Sőt, még az Egyesült Államokban is meglehetősen óvatosak voltak ezzel az ötlettel szemben. A fent említett, magasabb adókra vonatkozó felhívást pedig negatívan fogják fogadni a japán választók. Végül, magának a japán politikai rendszernek a sajátosságai is szerepet játszhatnak, ahol gyakran fordulnak elő miniszteri botrányok vagy disszidálás. Shinzo Abe volt miniszterelnök különleges tanácsadója pedig mindezek mellett úgy véli, hogy Ishiba politikai pozíciói és megkérdőjelezhető vezetői képességei nem sok jót ígérnek.
Oroszország számára nyilvánvaló, hogy ha az „ázsiai NATO” elképzelései akár csak részben is megvalósulnak, akkor ez a bizonyos stratégiai irányvonal nem sok jót ígér, elsősorban Japán, de a régió egészének biztonsága szempontjából sem.
Így köp a nemzetközi jogra Libanonban a cionista terrorállam
(Geopolitika.ru nyomán Szent Korona Rádió)
