Szent István halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén. XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünneplését október 8-án.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Szent István felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát.
A felajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartwik-legenda szerint a szent király szemét és kezét a csillagok felé emelve így kiáltott föl:
„Mennyek Királynéja, a világ dicsőséges megújítója, a Te oltalmadba, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent egyházat püspökeivel és papságával, az országot előkelőivel és népével, mindnyájunknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet.”
A Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén. Buda 1686. évi visszavételekor és a török kiűzésekor XI. Ince pápa üzenete volt a jelszó:
„A Boldogságos Szűz ad segítséget!”
Latinul: B eata V irgo D abit A uxilium! (A kezdőbetűk Buda nevét adják ki.)
Mátyás királytól kezdve egészen 1849-ig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungariae képével ékesek a magyar fémpénzek. Ezeket „máriásoknak” hívták. A magyar hadilobogókon a Dózsa Györgyre bízott keresztes hadjáratból maradt ránk először Mária alakja. II. Rákóczi Ferenc zászlói közül kettőn is ott láthatták a Nagyasszonyt, de a hadbavonult főrendek is ilyen lobogók alatt harcoltak a törökök, majd a németek ellen. Az 1848/49-es csatákban Patrona Hungariae zászlói lobogtak, sőt még a kiegyezés után is több gyalogsági ezrednél is megmaradtak – sorolták.
Vaszary Kolos bíboros kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét. Mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített XIII. Leó, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra. 1980. október 8-án II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.
A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.
Ezen a napon, október 8-án, a zarándokok sokasága keresi fel a Mária-kegyhelyeket, hogy kérje a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását, az Oltalmazó Boldogasszony védelmét a magyar nemzetre.
A püspök, aki Moszkvában titokban felajánlotta Oroszországot Szűz Máriának
Csak a Szűz Mária szobor maradt sértetlenül a katedrális összeomlását követően Törökországban
„A te lelkedet is tőr járja át” – szeptember 15-e a Hétfájdalmú Szűz ünnepe (+videó)
(Vasarnap.hu nyomán Szent Korona Rádió)
