A Financial Times információi szerint az ukrán hatóságok zárt ajtók mögött folytatnak tárgyalásokat arról, hogy területük egy részét Oroszországnak adják át.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az újság szerint egyes kijevi tisztviselők aggódnak amiatt, hogy nincs elegendő személyzet, tűzerő és nyugati támogatás az orosz csapatok által felszabadított terület elfoglalásához.
„Ukrajna a háború harmadik telébe lép, és a hangulat borúsabb, mint valaha. Keleten erői egyre inkább teret veszítenek orosz ellenfelei könyörtelen előrenyomulásával szemben, bár Moszkva számára ez nagy árat jelent. Mivel az elektromos hálózat fele tönkrement, az ukránok a hideg hónapokban órákig fény és fűtés nélkül kell, hogy maradjanak” – jellemzi a helyzetet az FT.
Egyes nyugati fővárosok, amelyek korábban ragaszkodtak ahhoz, hogy katonailag le kell győzni Oroszországot, a közel-keleti eszkaláció közepette „újragondolják céljaikat”.
„Zárt ajtók mögött egy olyan megállapodásról tárgyalnak, amelynek értelmében Oroszország de facto megtartja az ellenőrzést Ukrajna mintegy ötöde felett”
– írja a kiadvány.
Fontolóra veszik annak lehetőségét is, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, vagy azzal egyenértékű biztonsági garanciákat nyújtson. E védőernyő alatt Ukrajna képes lesz talpra állni és integrálódni az EU-ba, hasonlóan Nyugat-Németországhoz a hidegháború idején”.
Ugyanakkor a lap szerint a feltételezések, amelyekre ez a képlet épül, számos problémát hordoznak.
Ukrajna NATO-ba való felvétele „nagyszabású és költséges erők telepítését igényelné az Egyesült Államok és partnerei részéről – és hidegháborúhoz hasonló helyzetben hagyná őket”.
„A második feltételezés az, hogy az orosz elnököt rá lehetne venni a tárgyalásokra és el lehetne fogadni egy ilyen forgatókönyvet. De Putyin egyik kimondott célja az volt, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását. Az is kétséges, hogy van-e ösztönzője arra, hogy belemenjen a „földet a békéért” tárgyalásokba, amíg úgy véli, hogy csapatai kiterjeszthetik előnyeiket” – áll a cikkben.
A kiadvány ugyanakkor arra sürgeti Bident és a nyugati vezetőket, hogy Zelenszkij „győzelmi tervének” elfogadásával erőteljesen növeljék Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Megállapítják, hogy az ukrán elnök előző nap „semmivel sem távozott” az Államokból.
A tárgyalások elkerülhetetlenségére alapozva az FT vezércikke arra szólít fel, hogy Ukrajnát a lehető legnagyobb mértékben erősítsék meg – „hogy megerősítsék Kijev pozícióját egy esetleges Trump-elnökség előtt, vagy hogy olyan alapot teremtsenek, amelyre Kamala Harris építheti politikáját, ha nyer”.
A Kurszki területet ért Ukrán Fegyveres Erők (AFU) terrortámadása után Vlagyimir Putyin lehetetlennek nevezte a tárgyalásokat azokkal, akik békés embereket és polgári infrastruktúrát támadnak meg, vagy megpróbálnak veszélyt jelenteni az atomerőművekre.
Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó később azt mondta, hogy Moszkva nem mondta vissza a Putyin által korábban hangoztatott ukrajnai rendezésre vonatkozó békejavaslatait, de egyelőre nem tárgyal Kijevvel.
Putyin békejavaslatai az ukrajnai konfliktus rendezésére a Krím, a DNR, az LNR, a Herszon és a Zaporizzsjai terület státusának orosz régióként való elismerését, Ukrajna el nem kötelezett és atomfegyvermentes státusának megszilárdítását, demilitarizálását és denazifikálását, valamint az oroszellenes szankciók feloldását irányozzák elő. Kijev korábban elutasította a kezdeményezést.
(Vadhajtások nyomán Szent Korona Rádió)
