A 2024-es árhullám ismét pusztítást okozott a Római-parton, és rámutatott a helyi árvízvédelmi hiányosságokra. Míg a lakók kénytelenek voltak saját erőforrásaikból védekezni, az önkormányzat késlekedett, és minimális támogatást nyújtott. Puskás Péter, aki 2013-ban még koordinálta a kerület védekezését, most keményen bírálta az óbudai önkormányzatot, amely szerinte működésképtelen, és a lakók összefogása nélkül a védekezés teljesen kudarcba fulladt volna.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A 2024-es árhullám ismét komoly károkat okozott a Római-parton, újra fellángolt a vita az elsőrendű védmű helyéről. A Római-partot elöntötte az ár, és csak ott tudták megvédeni a lakók az ingatlanjaikat, ahol összefogtak, és közös erővel homokzsákokból, agyagból védművet építettek. Puskás Péter, óbudai önkormányzati képviselő, aki 2013-ban alpolgármesterként koordinálta a kerület árvízi védekezését, most arról beszélt, hogy a kerületi önkormányzat részéről súlyos hiányosságok tapasztalhatók.
A 2013-as védekezés
Puskás Péter visszaemlékezett a 2013-as védekezésre, amikor Bús Balázs polgármester mellett neki jutott az a feladat, hogy koordinálja a III. kerületi védekezést a Királyok-Nánási út és a Duna közti 70 hektáros területen. 2013-ban, ahogy most is, a fővárosi önkormányzat megbízásából az FCSM erősítette meg a Királyok – Nánási úti úgynevezett nyúlgátat. Így a 70 hektáron élők most sem kaptak védelmet a fővárostól.
2013-ban volt egy önkormányzati telep, ahol a lakosok segítséget kérhettek, és itt jelentkezhettek az ország minden részéről érkező önkéntesek is. Végigjártuk a partot és felmértük, hogy hol védekeznek a lakosok a 70 hektáros területen. Összeírtuk, hogy hány zsákra, mennyi homokra és hány önkéntesre van szükségük. Ezután a védekezéshez szükséges anyagokat odaszállítottuk, és a jelentkező önkénteseket a helyszínekre irányítottuk. Több százezer zsákot osztottunk szét, a védekezés ideje alatt ezres nagyságrendben érkeztek önkéntesek. Most, 2024-ben a kerületi önkormányzat késve kezdte meg a védekezés megszervezését. Személyesen a Losonc és a Kalászi utcákat megvédő védmű építésében vettünk részt a képviselőtársaimmal. A hétfő reggel megkezdett gátépítésnél azt tapasztaltuk, hogy a kerületi önkormányzat csak 20 db zsákot ad lakosonként a védekezéshez, azt is hosszas regisztrációt követően. A közel 20 ingatlan megvédését szolgáló gátba 20.000 zsák került beépítésre hétfőtől szerdáig. Több mint 300 köbméter homokot és ugyanennyi agyagot használtunk fel. A kerületi önkormányzat mindösszesen 80 köbméter homokkal és 3000 zsákkal járult ehhez hozzá. A védekezés tetemes költségét az itt lakók és a helyi képviselők adták össze. Az önkormányzat hozzáállása azért is megdöbbentő, mert a védekezés összes költségét az állam megtéríti a vis maior alapból
– magyarázta Puskás Péter.
A Duna-part védekezése
Évtizedes vita a gát körül Puskás Péter részletesen beszélt a Duna-parti árvízvédelemről, amely évek óta politikai viták központi kérdése. A fő probléma az, hogy a Pók utca és a Pünkösdfürdő utca közötti szakaszon Budapesten egyedülálló módon nincs a jogszabályoknak megfelelő elsőrendű védmű, így minden komolyabb áradáskor a Királyok – Nánási úton fekvő nyúlgátat kell megerősíteni. Tarlós István főpolgármestersége idején a partra terveztek egy mobilgátrendszert, amely végérvényesen megoldotta volna az árvízi védekezést. Karácsony Gergely azonban a parti fák védelme érdekében a nyomvonalat áthelyezte a Királyok – Nánási útra, mely egy drágább, hosszabb ideig tartó építkezést jelent, és védtelenül hagyja a Római-part 70 hektáros részét, ahol több ezer ember él életvitelszerűen. A helyi lakosok azt szeretnék, ha a védmű a parton húzódna, és nem a Királyok útja-Nánási úton, mert így a Duna-partot és az ott található ingatlanokat közvetlenül lehetne védeni – említette Puskás. Puskás Péter egy alternatív megoldásra is felhívta a figyelmet, amelyet egy helyi vállalkozó már sikeresen alkalmazott. „Volt olyan helyi vállalkozó, aki saját forrásból mobilgátrendszert vásárolt, amit gyorsan fel lehet állítani, és ezzel meg tudta védeni a területét” – mondta Puskás. A mobilgátrendszer gyorsan és egyszerűen telepíthető, amikor árvíz fenyeget, és nem igényel alépítményt. Ráadásul jóval kisebb költséggel valósítható meg, mint egy fővédmű, és nem szükséges hozzá a part menti fák kivágása, ami különösen fontos szempont a környezetvédelem szempontjából. A vita tehát továbbra is arról szól, hogy a védmű a parton vagy a lakott területek mentén épüljön meg.
Működésképtelen önkormányzat
A védekezés mellett Puskás az önkormányzat jelenlegi helyzetéről is beszélt. „Óbuda önkormányzata gyakorlatilag működésképtelen” – mondta a politikus, utalva arra, hogy a megválasztott polgármester, Kiss László, jelenleg letartóztatásban van, az egyik alpolgármesterével együtt. „A hivatalban nem mernek döntéseket hozni, egymásnak tologatják az aktákat, és senki nem akarja vállalni a felelősséget” – mondta Puskás, hozzátéve, hogy szerinte ezek a vezetők nem alkalmasak a feladatuk ellátására. A politikus szerint egy új választás lenne a legjobb megoldás a jelenlegi helyzet rendezésére.
Szerintünk a legtisztább az lenne, ha az új képviselő-testület és a polgármester is lemondana, és új választást írnának ki
– zárta gondolatait Puskás Péter.
A Római-part árvízvédelmi kronológiája
- 1954: Az első ideiglenes gát (ideiglenes nyúlgát létesítése a Királyok-Nánási úton) építése a Duna árhullámai ellen. Ez azóta is az egyetlen jelentős védmű, amely a part menti területek biztonságát hivatott szolgálni.
- 1970: Az egyik legnagyobb árvíz, ami ismét megmutatta a védművek elégtelenségét, de komolyabb fejlesztés továbbra sem történt.
- 1991: A fővárosi önkormányzat felülvizsgálta a Római-part védelmi helyzetét, de az új gát vagy mobilgát építésének kérdésében nem született érdemi döntés.
- 2002: Újabb árvíz, amely során a helyi lakosok kénytelenek voltak saját eszközökkel védekezni, homokzsákokkal és agyaggal igyekeztek megmenteni ingatlanjaikat.
- 2013: A nyúlgátat megerősítettek a nagy áradás idején. A védekezés több ezer homokzsákot és számos önkéntest igényelt, de a Duna-part közvetlen védelmét ez a megoldás nem biztosította.
- 2019: A Tarlós István-féle mobilgát tervét, amely a part közvetlen védelmét szolgálta volna, Karácsony Gergely főpolgármester módosította. Az új nyomvonal a Királyok-Nánási útra került, ami több időt és költséget igényel, és a Római-part továbbra is védtelen maradt.
- 2024: Az idei árvíz ismételten igazolta a védművek hiányosságait. A helyiek kénytelenek voltak saját erőforrásokból megoldani a védekezést, mivel a kerületi önkormányzat késve és elégtelen mennyiségű anyagot biztosított a homokzsákokhoz és egyéb védelmi eszközökhöz.
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/09/13/obuda-polgarmesterenek-meghosszabitottak-a-letartoztatasat/
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/09/24/fertozesveszely-az-arviz-utan-hogyan-vedekezhetunk-a-korokozok-ellen/
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/09/26/a-klimaforradalmarok-es-a-sotetzoldek-akadalyoztak-a-vedekezest-a-romai-parton/
(168.hu nyomán Szent Korona Rádió)
