A Római-part áradása komoly kihívás elé állítja a helyi lakosokat és önkénteseket, akik minden erővel próbálják megvédeni otthonaikat a víztől. Azonban a védelmi intézkedések hiányosságai és a szakértők jelenlétének elmaradása miatt egyre nagyobb a bizonytalanság. Miközben a kerület vezetés és Kiss László polgármester felelősségét firtatják, a helyiek továbbra is saját erejükre és az önkéntesek támogatására kénytelenek támaszkodni.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Több szempontból is problémás a III. kerülethez tartozó Római-part és annak árvízvédelme, köszönhetően többek között annak, hogy amíg az ország minden másik pontján az árvízi védekezésért a kormányzat a felelős, addig Budapesten a Fővárosi Önkormányzat felelt ezen feladatok ellátásáért. Az idei év kivétel, ugyanis egy rendelet értelmében a fővárosi védekezést is Pintér Sándor alá rendelték, miközben sok helyi a III. kerületi önkormányzatot hibáztatja, ahol amúgy is komoly belpolitikai problémák vannak. De ne szaladjunk ennyire előre.
Egyébként nemcsak az árvízi védekezés, hanem már a terület neve is problémás, mivel még korábban a Földrajzinév-bizottság az ottani vasútállomásnak a Rómaipart nevet adta, ezzel szemben az önkormányzat Római-partként hivatkozik rá, a térképeken viszont csak egy utcát jelölnek ezzel a kifejezéssel, így ott Római part a helyes írásmód.
Stábunkkal hétfőn jártunk a Római-parton, akkor még valóban ki lehetett sétálni a sokak által kedvelt büfésorhoz, csütörtök délután viszont már állt a víz a partra vezető utcákban. A területen a fővédvonal a Nánási út – Királyok útja vonalon húzódik, ezzel pedig kialakul egy 70 hektáros hullámtér, amelyet a főváros, vagyis idén a kormányzat nem véd meg.
Miután szembesültünk azzal, hogy a Rozgonyi Piroska utcán nem jutunk le a partra, a Losonc utca felé vettük az irányt, ugyanis tudomásunkra jutott, hogy néhány ház tulajdonosa nem hagyta el otthonát annak ellenére sem, hogy a főváros szerint menthetetlen ártérben élnek. Ők a Római-partért Egyesület tagjaival, valamint önkéntesekkel próbálják megvédeni magukat. Az utcát azonban még megközelíteni sem tudtuk, ugyanis a rendőrség lezárta a területet, és senkit sem enged be a karszalaggal rendelkező önkénteseken és helyi lakosokon kívül. Szerencsére a Római-partért Egyesület elnöke, dr. Búzás Antal Győző kijött hozzánk elmondani a helyzetüket a kordon szélére.
Sokkal többről van szó, mint az értékek védelméről
„Szögezzük le, hogy mi 16 családi házat védünk. Ez azért fontos, mert emberek otthonairól van szó, nem csak értékekről” – kezdte Búzás Antal Győző, aki kifejtette, hogy három méter magas homokzsák gátat építettek, de ezt valószínűleg még meg kell majd emelni. A védekezéshez eddig nagyjából 1000 köbméter homokot és agyagot használtak fel „embertelen munka árán”.
Az egyesület elnöke leszögezte, hogy annak ellenére, hogy egyes politikusok próbálják ezt elhitetni a laikusokkal, a Római-part 70 hektárja nem hullámtér. Szerinte azért nem tekinthető hullámtérnek a Nánási–Királyok védvonaltól a folyó felé húzódó szakasz, mert a rendelet szerint az árvízvédelmi fővédvonal és a folyó közötti terület a hullámterület. Azonban a Nánási–Királyok vonalán lévő védvonalat, amely az 1954-es árvízkor került oda, egy 50-60 centiméteres homokzsák fallal erősítettek meg 1965-ben, vagyis egy ideiglenes nyúlgátrendszer került kiépítésre.
Egyébként ezt nevezik fővédvonalnak, amit én jogászként csak a homokdombdíszítés szakszóval tudnék illetni
– mutatott Búzás Antal Győző az utca szélén végigfutó, valóban nem túl impozáns megemelt földszakaszra.
Az egyesület elnöke kifejtette, hogy 2022-ben a vízügyi államtitkár is leírta a kerületi jegyzőnek egy szakmai állásfoglalásban, hogy a Nánási–Királyok vonalon nincs fővédvonal. Buzás Antal Győző azonban rámutatott arra, hogy nagyon fontos, hogy a Római-partot ne öntse el teljesen a víz, mert rengeteg ember élete múlik ezen a védelmi vonalon.
Nem véletlen, hogy a főváros kapar, hogy meg tudja fogni ezt a védekezési vonalat, ugyanis 60 ezer ember élete erre a homokozóra van bízva
– fogalmazott Búzás Antal Győző, aki kifejtette, hogy a közeli panelházak alapját csak úgynevezett lebegő cölöpök alkotják, amelyeknek tartása a víz hatására lazulhat.
„Arató György, a XIII. kerület és a XX. kerület egykori főépítésze szerint ha a két lakótelepet eléri a víz, akkor a panelek felborulnak, mint a büdösbogár” – mondta Búzás Antal Győző.
Önkéntesek vannak, szakértők nincsenek
Ahogy továbbindultunk, sorra haladtunk el az eláradt utcák mellett, legnagyobb meglepetésünkre azonban az Aelia Sabina köz elején nem víz fogadott minket, hanem temérdek önkéntes, akik az ország különböző pontjairól érkeztek, és mint kiderült, egy 30 lakásos társasházat próbálnak megvédeni.
Engem meglepett, hogy ennyien eljöttek segíteni, vannak olyanok is, akik vidékről jöttek. Szerintem nagyon megható, hogy ennyien itt vannak segíteni, kár, hogy egy katasztrófa kell ahhoz, hogy összefogjanak az emberek
– nyilatkozta egy helyi.
A legtöbb helyen, ahol korábban jártunk, az önkénteseket a helyi vízügyi szakemberek, a katasztrófavédelmisek vagy az adott önkormányzat emberei toborozták és irányították, itt viszont láthatóan teljesen más volt a helyzet. Nagyjából az utca felénél húzódott egy kettős gát. A külső vonalon kívül már jóval másfél méter felett lehetett a víz a gát magasságából kiindulva. Viszont a két gát között is már bokáig állt a víz, és folyamatosan eresztett a második védvonal is.
„Amúgy én szívesen segítek a bajban, de nem értem, miért adnak ki engedélyeket egy árterületen, meg miért költöznek ide emberek?” – tette fel a kérdést egy önkéntes, aki szerint az sem lenne korrekt, ha az állami pénzekből felépítenének egy gátrendszert a parton, mert akkor az itteni ingatlantulajdonosok épületeinek értéke jelentősen megugrana, köszönhetően mások befizetett adójának.
Aki önszántából ártérbe költözik, azt meg kell védenie az államnak? Én nem vagyok benne biztos
– tette hozzá egy másik önkéntes, aki elkeseredett volt, mert hiába dolgoztak egész nap, több helyen szivárgott át a gátjuk.
Miközben beszélgettünk az önkéntesekkel, egyre jobban úgy nézett ki, hogy hiába van ember és homok, az önkéntesek szakértő nélkül nem tudják megvédeni a területet. A feladatokért látszólag Dálnoki Áron, a Tisza Párt politikusa, valamint a Tisza Szigetek vízügyi szakértője, Molnár Zsolt feleltek, bár valószínűleg csak a Tisza önkéntesei tekintettek rájuk vezetőként, mivel pont a politikus megérkezése előtt néhány perccel fejtette ki egy önkéntes, hogy jó lenne, ha lenne valaki, aki összefogja az embereket, mert nem működik hibátlanul az önszerveződő csapatuk.
Vízügyes nincs. Az itt dolgozókat semmilyen szervezet nem segíti, tulajdonképpen személyes baráti kapcsolatainkat kihasználva próbálunk meg homokot és zsákot szerezni
– mondta Dálnoki Áron, aki elmesélte, hogy még az éjjel el kellett kezdeniük a munkát, mert a társasház szomszédjától elkezdett szivárogni a víz az általuk védett területre, de szerencsére létszámban jól állnak, és folyamatosan jelentkeznek újabb és újabb emberek.
„Még éjjel is csak egy telefon kellett, és máris itt termett 15 tiszás, valamint 15 másik önkéntes” – mesélte a politikus, aki kifejtette, hogy a rekord az volt, hogy 50 ember dolgozott ebben a kis utcában.
A szakértő, Molnár Zsolt beszámolt arról, hogy eredetileg az utca végében akarták megfogni az áradást, hogy a társasháztól távolabb védekezhessenek, azonban a közterület-felügyelők ezt nem engedték nekik, ezért szorultak vissza az utca feléig.
„Jelenleg egy elég komoly beszivárgásunk van az első védműtől, ezért kellett megépíteni egy második gátfalat, ezzel közrefogjuk a vizet, ami megtámasztja az első védőfalat a Duna nyomásával szemben” – fejtette ki a szakértő.
A kerületnek nem feladata vízügyi szakemberek és operaénekesek foglalkoztatása
A legtöbb riportunk alkalmával szoktunk egyeztetni a helyi városvezetőkkel is, azonban ez Óbudán jelenleg nem kivitelezhető, mivel Kiss Lászlót letartóztatták, így az alpolgármesterrel, Béres Andrással tudtunk csak egyeztetni.
Az alpolgármester elismerte, hogy egy ekkora árvíz elérné a lakótelepeket, ami komoly problémát jelentene, de szerinte pont ezért alakították ki a fővédvonalat a Nánási–Királyi szakaszon, hogy ez ne történhessen meg.
Az, hogy a hullámteret néhány évente elönti a Duna, az törvényszerű. Ezt a területet megvédeni nem lehet, ezért van az, hogy mi nem is támogatjuk, hogy valaki odaköltözzön, és ezért nem adtunk építési engedélyt az elmúlt 5 évben
– fogalmazott az alpolgármester, aki hozzátette: az ilyen árterületen a vagyonvédelem a tulajdonosok feladata, míg a hatóságoknak az élet védelmét kell biztosítaniuk. Kifejtette, hogy az önkormányzatnak csak az a dolga, hogy segítsenek a helyieknek ebben a helyzetben, amit meg is tettek, de az árvízvédelem nem az ő feladatuk, hanem a fővárosé és a kormányé, mindenesetre nagyon köszöni az önkéntesek munkáját.
Béres Andrásnak közvetítettük az önkéntesek kérését, miszerint örülnének annak, ha az önkormányzat tudna szakértőt küldeni a homokzsákok mellé, hogy szakszerűbben folytatódhasson a munka.
„Mivel az önkormányzatnak nem feladata az árvízvédelem, így szakértőkkel sem rendelkezünk, hiszen ha felvennénk egyet, akkor valószínűleg még be is perelnének minket hűtlen kezelésért” – reagálta a kérésre az alpolgármester, hozzátéve, nem is tudnák vállalni annak a felelősségét, hogy valaki az önkormányzattól lemegy irányítani a munkafolyamatokat.
Operaénekeseket sem vehetünk fel, mert nem vagyunk opera, így szerintem érthető, hogy miért nincs szakemberünk
– tette hozzá az alpolgármester.
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/09/18/itt-az-arvizrendelet/
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/09/13/obuda-polgarmesterenek-meghosszabitottak-a-letartoztatasat/
(Index nyomán Szent Korona Rádió)