Folyamatosan csökken a magyar méztermelés, aminek két oka van. Egyrészt a rossz minőségű, külföldi import termékek, másrészről a hatalmas aszály, aminek köszönhetően sok vadvirág elszáradt.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Rohamosan csökken a méztermelés itthon, de legalább tudjuk, hogy mi a felelős érte. A 2024-es nyár akkora aszályt hagyott maga után, hogy komoly veszélybe kerültek a méztermelők. A probléma nem új keletű, már két évvel ezelőtt is hallhattuk, hogy az aszál ia mézteremlsben is igen súlyos gondokat okoz.
Ráadásul a hazai méhészek egyre nehezebben veszik fel a versenyt az olcsó, jellemzően Kínából és Ukrajnából érkező, gyatra minőségű hamisítványokkal. Szakértővel beszéltük át, mi vár idén a méhészekre, drágább lesz-e a méz a boltokban a súlyos aszály miatt, illetve azt is, miért fontos elkerülni az olcsó, külföldi hamisítványokat.
Mennyi méhünk van?
Magyarországon 1,2 millió méhcsaládot tartunk, és csaknem 13 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, ez a szám világviszonylatban is kiemelkedően magasnak számít. Mindezek ellenére az agráriumnak mindössze egy százalékát teszi ki a méztermelés, de nagyon fontos feladat megőrizni a méhcsaládokat – az egész bolygó ökoszisztémájában fontos szerepet töltenek be.
A fenti infografikán is láthatjuk, hogy a méztermelés hazánkban már évek óta csökkenésben, sokkal inkább mondhatjuk, hogy zuhanásban van. Különösen látványos a visszaesés 2018 óta, és bár tavalyelőtt még sikerült jobb évet zárni, a tavalyi termelés ismét csökkenést mutatott.
Az aszály tehet arról, ha idén kevés méz lesz
Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a Pénzcentrumnak elmondta, hogy a tartós hőhullám a virágok termésének visszaesését hozta – ez is felelős azért, hogy várhatóan kevesebb lesz a méz idén, hiszen a méhek nem találtak megfelelő mennyiségű beporoznivalót.
Az aszályos idő kihat a méztermelésre is, így a nyár közepétől lényegében tartóssá váló hőhullám és szárazság miatt a virágok bősége visszaszorult, számos helyen a napraforgó virágzása sem zajlott normálisan és a vadvirágok közül is sok elszáradt. Mindezek miatt nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban lényegesen kisebb mennyiségben tudtak hordani a méhek. Mivel a méheknek maguknak is van tápanyagigényük, ezért a megtermelt mézből fogyasztanak is, vagyis a méhésznek nagyon kevés marad. Egyértelműen kevesebb lesz a megtermelt méz idén, még ha annyira nem is tragikus a helyzet, mint 2022-ben. A kedvezőtlen feltételek miatt a méhcsaládok is gyengülnek, a csökkenő létszám, a gyengülő egyedek miatt fokozottabban ki vannak téve a méhbetegségeknek is
– fogalmazott a főszerkesztő. Azt is hozzátette, hogy egyelőre nem tudni, honnan és milyen imnport még fog érkezni, ha a belföldi igényeket nem fedezi a megtermelt mennyiség.
Az importdömping miatt mézdrágulás nem várható, de a behozatal minősége továbbra is kérdéses. A magyar, illetve az igazoltan európai méz nem olcsó, de ott a vevők a megszokott minőséget kapják
– mondta Braunmüller Lajos.
Súlyos gondban vannak a méhészek
Az Agrárszektor főszerkesztője képet adott arról is, hogy a mézágazat gondjai egyáltalán nem mostanában kezdődtek. A termelők lassan a bekerülési költséget sem hozzák össze a hiperalacsony felvásárlási árak miatt.
Az aszály nem jön jól a méhészeknek, de az ágazat problémái ennél messzebbre nyúlnak. A rendkívül alacsony felvásárlási árak miatt már évek óta nagy gonddal küzd az ágazat, a jelenlegi 600 forint körüli vegyes- és 1200 forintot alig meghaladó akácmézre vonatkozó felvásárlási ajánlatok nem fedezik a termelők költségeit, amelyet az aszály miatti elégtelen hordás tovább súlyosbít
– mondta Braunmüller Lajos. Azt is elmondta még, hogy az alacsony felvásárlási áraknak is súlyos okuk van: a külföldről jövő, szinte ellenőrizhetetlen minőségű mézek dömpingje tehet róla leginkább.
Az alacsony árak a beáramló harmadik országokból érkező import miatt alakult ki, amely elsősorban Ukrajnából, valamint Kínából származik. Ezekkel kapcsolatban, különösen a kínai méz esetében gyakran felmerül a vád, hogy valójában hamisítványokról van szó, vagyis nem valódi mézet vesznek a fogyasztók. A valódi ukrán mézzel kapcsolatban is felmerülnek azok az aggályok, hogy az uniós szabályok nem vonatkoznak a termelésükre, nem nyomonkövethetők teljes mértékben, így minőségük kérdéses lehet
– tette hozzá. Végezetül rávilágított arra is, hogy a szabályozás már évek óta adós lenne egy szigorúbb rendszer bevezetésével, ami nagyban felszámolhatná ezeket a gondokat – ilyen azonban nem látszik, szorosabbra húzva a hurkot az ágazatból élők torkán.
Külön probléma az ágazatnak, hogy a jelenlegi szabályozás lehetőséget ad uniós és nem uniós mézek keverésére, az ágazati szereplők szerint így kérdéses minőségű áru európai mézzel keverve akadálytalanul juthat el a fogyasztókhoz
– zárta gondolatait Braunmüller Lajos.
A nyári hőség hatása a magyar mezőgazdaságra és a GDP-re nézve
A gagyi import méz kiszorítja a piacról a kiváló magyar mézet – Vásároljunk hazait!
(Pénzcentrum nyomán Szent Korona Rádió)
