Az alacsony kibocsátási övezetek bevezetése Európa-szerte növekvő népszerűségnek örvend, ám Magyarországon a gyakorlati megvalósítás elmaradt, szerencsére. Az intézkedés elméletben támogatandó, ám a szükséges infrastruktúra kiépítése nélkül, pusztán szektás klímaintézkedésekkel, autósterrorral, útszűkítésekkel nem érhetünk el valódi javulást a városi levegő minőségében, sőt, éppen az ellenkezője teljesül.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Európában egyre több város dönt az alacsony kibocsátási övezetek (LEZ) bevezetése mellett, amelyek célja, hogy csökkentsék a légszennyezést és javítsák a városi életminőséget. Ezek az intézkedések sok helyen sikerrel jártak, azonban Magyarországon, különösen Budapesten, az ehhez szükséges infrastruktúra hiánya és a forgalomkorlátozások hatástalansága komoly kérdéseket vet fel.
Az alacsony kibocsátási övezetek bevezetése önmagában nem megoldás, ha nem társul hozzá a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Amíg nincs elegendő P+R parkoló, és a tömegközlekedés nem képes megbirkózni a megnövekedett utasforgalommal, addig az ilyen korlátozások inkább rontják a helyzetet, mint javítják. A Metropol cikke rávilágít arra, hogy Budapest levegőminősége az elmúlt időszakban jelentősen romlott, részben a városvezetés forgalomcsökkentő intézkedéseinek következményeként. Az utak és sávok szűkítése, valamint az autós forgalom visszaszorítása helyett a fővárosban egyre gyakoribbá váltak a dugók, amelyek nemcsak lassítják a közlekedést, hanem növelik a légszennyezést is. Ahelyett, hogy a levegő tisztábbá válna, a torlódások miatt az autók több káros anyagot bocsátanak ki, ami súlyosbítja a főváros környezeti problémáit.
Karácsony Gergely főpolgármester klímapolitikája sok szempontból elhibázottnak tűnik. Az autók kiszorítása az utakról és a sávok csökkentése anélkül, hogy alternatív közlekedési lehetőségeket biztosítanának, a város működését bénítja meg, miközben a levegőminőség nem javul. Az alacsony kibocsátási övezeteket csak akkor szabad bevezetni, ha biztosított a megfelelő infrastruktúra, és a lakosok számára valós alternatívát nyújt a tömegközlekedés. Az egyoldalú intézkedések, amelyek nem veszik figyelembe a helyi adottságokat és szükségleteket, több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hoznak.
Megkérdezték a minisztériumot
A kormányzati válasz rámutatott, hogy a 2011-ben hozott határozatot, amely alacsony kibocsátási övezetek kialakítását irányozta elő, már 2020-ban hatályon kívül helyezték. Az Építési és Közlekedési Minisztérium jelenleg is dolgozik az új KRESZ megalkotásán, amely lehetőséget biztosítana ilyen övezetek kijelölésére. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezeknek az övezeteknek a létrehozása elsősorban ott indokolt, ahol a környezet fokozott védelme szükséges, és a megvalósításban elengedhetetlen az önkormányzatok aktív részvétele. Enélkül a tervek nem valósíthatók meg hatékonyan.
A jelenlegi helyzetben a kormányzati és önkormányzati felelősség egyaránt fennáll. Az alacsony kibocsátási övezetek bevezetéséhez és sikeres működtetéséhez olyan átfogó tervre van szükség, amely magában foglalja a tömegközlekedés fejlesztését, a parkolási lehetőségek bővítését, valamint a lakosság széleskörű tájékoztatását az intézkedések előnyeiről. Csak így érhető el valódi és tartós javulás a városi levegő minőségében.
Karácsony autóellenes politikája folytatódik: telerakják trafipaxszal a fővárost
(Szent Korona Rádió)
