Lassan egy hete zajlanak Párizsban az olimpiai játékok, és a nyitóünnepség óta mindenki azon töpreng, hogy vajon lehet-e majd úszni a Szajnában. A folyó tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy száz év után újra fürdeni lehessen benne. Szerdán végül megtartották a triatlonversenyek úszószámát a Szajnában, ám a vízminőség folyamatos ellenőrzése továbbra is kihívást jelent. A múlt és a jelen szennyezései, valamint az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek továbbra is veszélyeztetik a vízminőséget, ami a jövő olimpiai városai számára is komoly feladatot jelent majd.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Lassan egy hete zajlanak Párizsban az olimpiai játékok, és szinte a nyitóünnepség óta foglalkoztat mindenkit, vajon lehet-e majd úszni, versenyezni a Szajnában. Abban a folyóban, amelynek tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy száz év után újra lehessen fürdeni benne. Több halasztás után végül szerdán meg tudták tartani a triatlonversenyek úszószámát a Szajnában.
Nem mai a probléma Párizsban
A XX. század közepén az európai nagyvárosok túlnépesedésüknek köszönhetően nem tudtak mit kezdeni nagy mennyiségű szennyvizükkel. Így azt vagy visszaengedték a városokat átszelő folyókba, vagy elvezették a vízterekbe. Párizsban szintén hasonló helyzet alakult ki, hiszen 1923 óta – néhány kivételtől eltekintve – tilos fürdeni a Szajnában a víz minősége miatt.
Ehhez jött hozzá korunk problémája, az éghajlatváltozás és az ezzel járó időjárás-jelenségek, amelyekkel a múlt század közepén még nem számolhattak
– mondta Vasas Gábor, a BLKI megbízott igazgatója. A szakember szerint ezek nem Párizs egyedi problémái, mert egész Európát, sőt az egész világot érintik. Az elmúlt években az átlaghőmérsékletek emelkedése a jellemző, és tendencia a nagyon kiugró csúcshőmérsékletek előfordulása. De megváltoztak az esőzések jellemzői is, olykor sokkal nagyobb mennyiségű csapadék esik rövid időn belül, mint korábban, és ezek villámárvizeket (flash flood) okozhatnak. Ezek mértéke nagyon eltérő lehet, és néhány esetben nem csupán a víz közvetlen pusztító erejével kell számolni. Akár kisebb villámárvizek is belemoshatják a folyókba (rosszabb esetben az ivóvízbe is) a nem kívánatos szerves anyagokat (pl. fekáliát) a szennyvizekből, a szennyvíztisztítókból, így járt az elmúlt napokban Párizs is.
Így szaporodhat el a vízben vagy kerülhet a vízbe az Escherichia coli nevű baktérium, vagy más Enterococcus-fajok, amelyek hányást, hasmenést okozhatnak
– tette hozzá Vasas Gábor. A kutatóintézet vezetője szerint a nagyvárosoknak nem egyszerű beállítaniuk azt az elfogadható vízminőséget, amely a természetes vizeiken megrendezett versenyekhez szükséges. A hatóságok jóformán óránként vizsgálják, eléri-e a víz azt a minőségi szintet, hogy abba akár sportolókat engedjenek, ahogyan az Párizsban is történik. Megjegezhetjük, hogy a bevándorlók és hajléktalanok is előszeretettel végzik a dolgukat az utcán párizs egyes negyedeiben, ami szintén hozzájárulhat a ,,bemosódáshoz”.
Nem csak az olimpiai városok gondja
Az elmúlt tíz-húsz évben egyre fokozódó civilizációs hatások, a szennyezettség, a globális éghajlatváltozás és az ezzel járó szélsőséges időjárási körülmények egyaránt okozhatnak villámárvíz-jelenséget. Így a következő olimpiák házigazdáinak a korábbiaknál felkészültebbnek kell lenniük, hiszen még komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük.
A szakember hozzáfűzte, a vízminőséget befolyásoló határértékeket rendkívül szigorúan szabályozza a hatóság, és minden vízben tartózkodó emberre egyformán vonatkozik: akár az olimpiai aranyért úszik valaki, akár csak a 40 Celsius-fok miatt vonul a tóba hűsölni. Ugyanakkor a szennyező anyagoknak sokkal kitettebbek a sportolók, mivel tovább tartózkodnak a vízben, és intenzívebb mozgást fejtenek ott ki, mint egy átlagos fürdőző, és a sűrűbb levegővétel közben több vízpára kerül a szervezetükbe.
Jók a magyar vizek, de…
A Szajna esete főleg a Párizshoz hasonló nagyvárosok régóta húzódó gondjára is rávilágít, miközben itthon némiképp kedvezőbb a helyzet. Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa szerint az elmúlt évtizedekben erőteljes vízminőség-javulás következett be – főleg a Duna és a Balaton tekintetében –, ami egy rendkívül tudatos szakmai tevékenységnek köszönhető.
Mindezek ellenére a szakértők megegyeztek abban, hogy a jó vízminőség ellenére sem szabad hátradőlnünk, mert a civilizációs események, az éghajlatváltozás miatti időjárási jelenségek bármikor eredményezhetnek villámárvizeket és előidézhetnek hasonló vízszennyezéses eseteket. Ez pedig a következő időszak komoly kihívása lesz valamennyi természetes víz melletti településnek, amelyek reflektorfénybe kerülhetnek a nemzetközi rendezvények idején a kutatók szerint.
A párizsi olimpia 100 év távlatából, avagy mekkora sebességgel száll alá a világ
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)
