Egyre mélyül a politikai válság, hamarosan új választásokat írhatnak ki.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Hiába győzedelmeskedett a június 9-i előre hozott parlamenti választásokon a jobbközép Bulgária Polgárok Európai Fejlődéséért (GERB) párt, nem kapott elegendő támogatást a kormányalakításhoz. Ezért ma délelőtt Rumen Radev államfő a második politikai erőnek, a Folytatjuk a változást (PP) pártnak adott mandátumot, amit a korábbi miniszterelnök, Nikolaj Denkov azonnal teljesítetlenül visszaadott.
Annak ellenére, hogy a legutóbbi, június 9-i parlamenti voksoláson a bolgár Folytatjuk a változást (PP) csak a harmadik legjobb eredményt érte el, hamar a második legnagyobb politikai erővé vált a képviselőházban – köszönhetően a török liberálisok, a Mozgalom az Igazságért és Szabadságért (DPSZ) párt kettészakadásának. A PP növekedését jelzi az is, hogy miután a jobbközép Bulgária Polgárok Európai Fejlődéséért (GERB) párt – a június 9-i előre hozott választások győztese – nem kapott elegendő támogatást a kormányalakításhoz, a PP-t képviselő Nikolaj Denkov kapta meg a kormányalakítás lehetőségét Rumen Radev államfőtől.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
„Ebben a parlamentben nem lehet stabil többséget kialakítani, ezért teljesítetlenül adjuk vissza a megbízást”
– közölte Denkov az elnökkel a miniszterelnök-jelölti megbízás kézhezvételekor. A bolgár alkotmány rendelkezései szerint azt követően, hogy a második, kormányalakításra vonatkozó felkérést is visszaadják, az államfő a következő parlamenti frakciónak adja a megbízást a kormányalakításra. Amennyiben viszont a kísérlet ismét kudarccal végződik, parlamenti választásokat kell kiírni.
Mint ismeretes Roszen Zseljazkov, a jobbközép GERB párt miniszterelnök-jelöltje július 3-án nem nyerte el a parlamenti képviselők többségének a bizalmát a kormányalakításhoz. A 240 bolgár képviselő közül csupán 98 fő támogatását sikerült megszerezni, de Bojko Boriszovék nem is kerestek újabb partnert a kormányalakításhoz, mintha direkt nem akartak volna kormányozni. Így pártjuk 68 képviselőjenek és a vele szövetségben lévő etnikai DPSZ párt 30 honatyájának szavazata nem volt elegendő a parlamenti többséghez. A török kisebbség, a muzulmán bolgárok és romák által támogatott liberális párt 15 képviselője pedig nem volt hajlandó szavazni az új kormánykoalícióra.
Ahmed Dogan alapító pártelnök és Deljan Peevszki jelenlegi pártelnök vitája vezetett el a pártszakadáshoz: 20 képviselőt kizártak a pártból, néhányan önként távoztak, Peevszki valószínűleg új pártot fog alapítani.
Джевдет Чакъров: Целият актив на ДПС застава зад призива на Ахмед Доган за оставка на Делян Пеевски: https://t.co/LXlrlrur5q pic.twitter.com/C6EKpAgGfU
— Euronews Bulgaria (@euronewsbg) July 19, 2024
@
Politikai elemzők szerint a DPSZ a legutóbbi választásokon túlságosan megerősödött, félő volt, hogy egy esetleges következő voksoláson a várható alacsony választói részvétel miatt a legmagasabb szavazati arányt éri el, ami a többi párt létét veszélyezteti. Ezért a többi politikai szereplő összefogva a Peevszki ellenes érdekcsoportokkal, kihasználva a párt belső ellentéteit, szakadást idéztek elő. A cél az volt, hogy a DPSZ ismét harmadik vagy negyedik helyezett legyen a politikai palettán.
Rumen Radev legközelebb jövő hétfőn adhat kormányalakítási megbízást a széttöredezett parlamentben, ám egyelőre nem tudni, melyik párt mellett dönthet. Kérdés emellett az is, melyik párt lenne hajlandó vállalni a kormányzást, tekintve, hogy többen sodródtak a szakadás szélére, így nem szívesen vállalnak politikai felelősséget. Több politikus arra kéri az államfőt, hogy írjon ki előre hozott választásokat novemberre, akkorra ugyanis már ismertté válik az amerikai elnökválasztás eredménye. Félő azonban, hogy a bolgárok kiábrándultsága a politikai elit iránt még mélyebbre süllyed, egyes becslések nem tartják kizártnak, hogy a legutóbbi 30 százalékos részvételi arány 20 százalék körülire csökkenne, ezáltal pedig az új, 51. parlament legitimitása még kissebbé válna.
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)
