Fejér vármegyében szigorú korlátozásokat vezettek be az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megelőzése érdekében, miután 47 vaddisznóban kimutatták a vírust. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a fertőzött területeken elejtett vaddisznók húsát csak negatív laboratóriumi eredmény után lehet magánfogyasztásra felhasználni, míg házi sertéseket szigorú feltételek mellett szállíthatnak belföldön. Az ASP komoly járványvédelmi intézkedéseket igényel, mivel a vírus rendkívül ellenálló és hosszan fertőzőképes marad.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A sertéspestis vírusát Fejér vármegyében – ahogy egész Magyarország területén – eddig csak vaddisznóban igazolták a laboratóriumi vizsgálatok. Azonban már így is szigorú korlátozásokat vezettek be, hogy elkerüljék a fertőzés terjedését. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint Fejér vármegyében 2021 nyarán állapították meg az első afrikai sertéspestises esetet, azóta összesen 47 elhullott és kilőtt vaddisznóban azonosították a vírust – hívta fel a figyelmet a FEOL.
Az afrikai sertéspestis (ASP) a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. A kórokozó vírus a környezeti hatásokkal szemben nagyon ellenálló, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznótetemben hónapokig fertőzőképes marad. Éppen emiatt a vadászoknak az elhullott vadisznókból mintát kell venni a tetemeket pedig elásni. A vírus nagyon letális, így az európai vaddisznóállománynak komoly problémát fog okozni ez a viszonylag új betegség.
Bevezetett korlátozások
A sertéspestis miatt vadászati korlátozásokat is bevezettek: Fejér vármegye teljes területéről vadon élő vaddisznó nem vihető ki, még a vármegye területén belül sem mozgatható.
A vármegye fertőzött területén elejtett vaddisznó testét csak helyben, negatív laboratóriumi vizsgálati eredmény birtokában hasznosíthatja az elejtő vadász, kizárólag magánfogyasztásra, egyébként a testet ártalmatlanítani kell.
A magas kockázatú területen elejtett vaddisznó húsa egyéb előírások betartásával Magyarországon értékesíthető. A sertéspestissel fertőzött területen házisertést tartó gazdaságokra nagyon szigorú járványvédelmi és igazgatási előírásokat vezetett be a hatóság.
Csak azokból a gazdaságokból lehet az állatokat belföldön szabadon forgalmazni, amelyek megfelelnek a szigorú feltételeknek.
Innen élő sertés külföldre csak az Európai Unió hasonló kockázati besorolású területére szállítható. Azok a telepek, amelyek ezeket a feltételeket nem teljesítik, csak hazai vágóhídra szállíthatnak sertést, valamint saját fogyasztásra háznál levághatják azokat. Azonban a fokozott járványvédelmet ezeken a telepeken is kötelező betartani, és a házi vágásokat előre be kell jelenteni a járási főállatorvosnak.
A sertéspestis tünetei
A sertéspestis vírusára a házisertés és a vaddisznó fogékony hazánkban. Ha a sertéstartó gazda bármilyen megbetegedést, szokatlan viselkedést tapasztal – például ha a sertés hirtelen bágyadttá válik, nem eszik, nem mozog, imbolygó a járása, foltok jelennek meg a bőrén, bármelyik testnyílásából vér szivárog, esetleg minden előzetes tünet nélkül hirtelen elhullik –, köteles haladéktalanul tájékoztatni állatorvosát, valamint a hatóságokat.
A sertéspestisről további információk a Nébih honlapján olvashatók.
Felszámolta a hatóság a telepet, ahol pestises disznókat babusgattak az olasz állatvédők
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)