Az Egyesült Államok és Németország közös nyilatkozatban jelentette be, hogy 2026-ban megkezdik a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek telepítését Németországba.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A tervek szerint olyan fegyverrendszereket telepítenek majd, mint az SM-6 rakéták, Tomahawk cirkálórakéták és hiperszonikus fegyverek.
A földi telepítésű rakéták kérdése nem új keletű probléma. Az 1987-ben aláírt Középtávú Nukleáris Erők Szerződés (INF-szerződés) betiltotta az 500 kilométert meghaladó hatótávolságú rakétákat. Ez volt az első alkalom, hogy a két szuperhatalom – az Egyesült Államok és a Szovjetunió – megállapodott nukleáris arzenáljuk csökkentéséről.
Az INF-szerződéshez később több európai ország is csatlakozott, köztük Németország, Magyarország, Lengyelország és Csehország. Ezek az országok megsemmisítették rakétáikat.
2019-ben azonban az Egyesült Államok kilépett az INF-szerződésből, arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti azt. Az amerikaiak szerint Moszkva kifejlesztette a 9M729-es földi indítású cirkálórakétát (NATO-kódja: SSC-8), amely megszegte a szerződés előírásait. Oroszország tagadta ezt a vádat és moratóriumot rendelt el ezen típusú rakéták fejlesztésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén kijelentette, hogy Moszkvának újra kezdenie kellene közepes közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris célra alkalmas rakéták gyártását.
Bár Oroszország ígéretet tett arra, hogy nem telepít ilyen rakétákat, de mivel az USA újraindította ezek gyártását és gyakorlatozásra Dániába vitte őket – sőt még a Fülöp-szigetekre is -, Moszkvának is lépnie kell.”
– hangsúlyozta Putyin.
(Portfolio.hu)
III. Világháború felé: A NATO “visszafordíthatatlannak tartja” Ukrajna csatlakozását