szombat, május 23, 2026
13 C
Budapest
Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55

Levágták a hős magyar vitéz fejét

Szondi György, Drégely várkapitánya 472 éve, 1552. július 9-én halt hősi halált. Várát 146 katonájával védte Hádim Ali budai pasa 12 ezer fős seregével szemben, az óriási túlerő ellenére három napon keresztül ellenállt az ostromnak – írja a Rubicon.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Vékony falak, maroknyi sereg

Szondi születési helyét és idejét nem ismerjük pontosan, azt viszont tudjuk, hogy már fiatalon katonai szolgálatba állt, részt vett a végzetes mohácsi csatában, majd a végvári harcokban tűnt ki vitézségével, ezzel érdemelte ki a drégelyi kapitány címét. Miután a törökök 1541-ben elfoglalták Budát, majd Nógrád vármegye legfontosabb erődjeit is, Drégely maradt az egyetlen erősség, amely a gazdag bányavárosokat védelmezte. Szondi vára azonban magas tornyaival és vékony falaival alkalmatlan volt erre a szerepre.

Kilátástalan helyzetével Szondi is tisztában volt, mégsem adta meg magát a 12 ezer emberrel és faltörő ágyúkkal érkező Alinak, amikor az  megpróbálta erre rábeszélni. A pasa így egy teljes napon keresztül lövette tüzérségével a vékony falakat, majd rohamot indított a sérült vár ellen. Meglepetésére Szondi és maroknyi csapata visszaverte a támadók túlerejét, és jelentős veszteségeket okozott az oszmán seregnek.

Megsemmisítő támadás

Ekkor újabb bombázás következett, amely gyakorlatilag romhalmazt hagyott a vár helyén. Szondi azonban még ekkor sem volt hajlandó megadni magát, ehelyett minden értéket megsemmisített a várban, lovait megölte, és várta a támadást.

A törökök elözönlötték az erődöt, és minden egyes védőt megöltek, köztük magát Szondi Györgyöt is, akinek levágott fejét Ali díszszemlére tette. Ezután azonban tisztességes temetést adott neki, hiszen hősiességével az oszmánok megbecsülését is elnyerte.

(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)

Bódi Mária Magdolna – a szovjet megszállás vértanúja

Máig megoldatlan a világtörténelem egyik legnagyobb rejtélye

Legfrissebb

Bántalmazták, kínozták és megerőszakolták a gázai flottilla aktivistáit a zsidók

A Gázába humanitárius segélyt szállító aktivisták beszámolói szerint az...

Gigaper az USA-ban: hamis reklámozás és csalások miatt perlik a Metát

Ahogy korábban már portálunk is beszámolt róla, a Meta...

Kiszabadult a börtönből az ukrán kémbotrány főszereplője

Kiengedték a börtönből a kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánt. A...

Lannert Judittal egyeztetett az álcivil Amnesty International

Éppen csak felállt a Tisza-kormány, Lannert Judit már az...

Az úzvölgyi katonatemető mindig szúrja a románok szemét, ismét felvonultak a soviniszták

Ismét az úzvölgyi katonatemető területén  vonult fel a magyarellenes...

Kategóriák

Bántalmazták, kínozták és megerőszakolták a gázai flottilla aktivistáit a zsidók

A Gázába humanitárius segélyt szállító aktivisták beszámolói szerint az...

Gigaper az USA-ban: hamis reklámozás és csalások miatt perlik a Metát

Ahogy korábban már portálunk is beszámolt róla, a Meta...

Kiszabadult a börtönből az ukrán kémbotrány főszereplője

Kiengedték a börtönből a kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánt. A...

Lannert Judittal egyeztetett az álcivil Amnesty International

Éppen csak felállt a Tisza-kormány, Lannert Judit már az...

Az úzvölgyi katonatemető mindig szúrja a románok szemét, ismét felvonultak a soviniszták

Ismét az úzvölgyi katonatemető területén  vonult fel a magyarellenes...

Kimutatható volt a lengyel beavatkozás a választási kampányban

Annak ellenére, hogy a választások előtt mindenki az orosz...

Gaudi jogi elégtételt vesz Magyar Péteren Schiffer Andrással összefogva

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd közleményt adott ki 2026. május...

Nagy Sándorhoz köthető sírt találtak Görögországban

Óriási régészeti szenzáció tartja lázban Görögországot. Először mutatták meg...

Kapcsolódó cikkek

Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55