A román államfő cáfolta, hogy a NATO Bukaresti Kilencek (B9) munkacsoportja Magyarország kizárását fontolgatná, amiért a magyar kormány állítólag „rendszeresen szembehelyezkedik a partnerek döntéseivel”. Klaus Iohannis azzal kapcsolatban is nyilatkozott, hogy Magyarország csak nagyköveti szinten képviseltette magát a csoport rigai találkozóján.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A NATO és az EU keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai fontolgatják, hogy kizárják megbeszéléseikről Magyarországot
– értesült több diplomáciai forrásból is a Financial Times. A neves brit üzleti lap keddi hírlevelében emlékeztet arra, hogy a B9-et 2015-ben alapította Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – azaz azok a NATO- és EU-tagállamok, melyek 1991 előtt a szovjet blokkba tartoztak. A szervezet nem rendelkezik önálló intézményrendszerrel, inkább egy olyan fórum, melyen a tagok állam- és kormányfői, védelmi miniszterei és külügyminiszterei összehangolhatják biztonságpolitikai elképzeléseiket – különös tekintettel a 2014 óta akut problémának számító orosz fenyegetésre.
A B9 elmúlt ülésein azonban Magyarország rendre megvétózta az Ukrajna támogatásáról és esetleges NATO-csatlakozási folyamat felgyorsításáról szóló állásfoglalásokat; és mivel az Orbán-kormány az EU-ban is rendszeresen blokkolja-hátráltatja az ukrán háborús erőfeszítések támogatását, ezért „sok országnak elfogyott a türelme”. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a B9-ek kedden, Rigában kezdődő tanácskozásán a magyar fél megint megvétózott egy állásfoglalás-tervezetet, ami amúgy élvezte a többi nyolc tagállam támogatását. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik diplomata szerint
valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ebben a felállásban találkoztunk.
Ezt a szándékot azonban még nem tárták a nyilvánosság elé; a litván elnöki hivatal a lappal azt közölte, hogy „a NATO és az EU érdekében fontosnak tartjuk, hogy Magyarországot a szervezetben tartsuk”.
Kérdésünkre Paczolay Máté külügyi szóvivő az ügyben ezt válaszolta:
„A Bukaresti Kilencek regionális konzultációja 2015-ben kezdődött, a formátum maga pedig azóta is informális, tehát a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok. A vétó intézménye ennélfogva nem is értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében. A magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is.”
A román elnök tagad
Nem, semmiféle kizárásról nem esett szó, és nem is lesz szó. Ez álhír
– húzta alá a román elnök.
Szerinte az sem példátlan, hogy Magyarország és Szlovákia csak nagyköveti szinten képviseltette magát a mostani, Rigában rendezett csúcstalálkozón, és a zárónyilatkozatot csak a B9-ek két társelnöke – Románia, Lengyelország – illetve a fogadó ország elnöke írta alá.
„Nem először fordul elő, hogy egy államot nem az elnök képviseli, azzal együtt, hogy kívánatos lenne a lehető legmagasabb szintű képviselet. Az említett két államot intézményesen a nagykövetek képviselték, így diplomáciai szempontból nincs gond. Ami a csúcstalálkozó következtetéseit illeti: ezekkel valóban nem tudott az egyik tagállam egyetérteni” – mondta Klaus Iohannis az MTI szerint.
„De van erre egy elfogadott eljárás, amit az Európai Unióban is alkalmazunk, hogy amikor nem sikerül a közös nyelvet megtalálni, akkor a találkozó vezetői nyilatkozatot adhatnak ki az összegyűltek nevében. Ez történt most is” – folytatta, majd hozzátette, hogy ez már csak azért sem jelent gondot, mert a B9-ek egy konzultációs fórum, nem hoz döntéseket.
Zelenszkij újabb ötlettel állt elő, hogy miként tudná belerángatni a háborúba a NATO-t
(Index és Telex nyomán Szent Korona Rádió)
