A mannheimi késelés után megint felmerült, hogy az afgán és a szír származású bűnelkövetőket hazatoloncolják. Afganisztán nyitott is lenne a dologra, de a német külügyminiszter félti a szegény bűnözők jogait és nem akar együttműködni a tálibokkal. Ezért inkább megtartják azokat az emberalatti bűnözőket, mert mégis csak fontosabbak az ő jogaik, mint a német lakosság békéje.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A német külügyminisztérium pénteken óva intett attól, hogy együttműködjön az afganisztáni tálib vezetőkkel az afgán bűnelkövetők kitoloncolásában, mondván, hogy a tálib kormány egy ilyen lépéssel nemzetközi elismerésre törekszik.
„A tálibok azt akarják majd, hogy minden hazatoloncolást legalább nemzetközi elismeréssel fizessenek meg” – mondta Berlinben Annalena Baerbock külügyminiszter szóvivője.
„És tény, hogy a német kormány nem ismeri el a de facto tálib kormányt Afganisztánban, mint ahogyan a világ bármely más országa sem, és nem működik együtt vele”. Csak szórványosan, „technikai szinten”, egyedi esetekben van kapcsolat.
A mannheimi halálos késtámadás után, amelyben egy afgán állampolgár halálra késelt egy rendőrt, Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy ismét engedélyezni kívánja a súlyos bűnözők kitoloncolását Afganisztánba és Szíriába. Nancy Faeser belügyminiszter jelenleg vizsgálja ezt.
A tálibok korábban nyitottnak mutatkoztak az afgán bűnözők és veszélyes személyek befogadásával kapcsolatos együttműködésre.
„Az Afganisztáni Iszlám Emirátus felszólítja a német hatóságokat, hogy a normális konzuli kapcsolatok és egy kétoldalú megállapodáson alapuló megfelelő mechanizmus keretében rendezzék az ügyet” – írta pénteken Abdul Kahar Balchi tálib külügyminisztériumi szóvivő az X-en.
Mióta a tálibok 2021 augusztusában visszatértek a kabuli hatalomba, Németországban kitoloncolási tilalom van érvényben az afgánok számára.
A belügyminisztérium szóvivője szerint a kitoloncolások nem jelentenek büntetlenséget a bűnözők számára Németországban.
„Gyilkossági ügyekben ez legalább 10 év börtönbüntetést jelent Németországban, mint minimumot, mielőtt e börtönbüntetés után a kitoloncolás megfontolásra kerülhet”.
Németország a tálibok 2021 augusztusi hatalomátvétele óta senkit sem küldött vissza Afganisztánba. Már azelőtt is az volt a megállapodás, hogy a nehéz biztonsági helyzet miatt csak a férfiakat – különösen a bűnözőket és a terrorveszélyesnek ítélt személyeket – küldik vissza erőszakkal.
A kritikusok óva intenek a tárgyalásoktól a tálibokkal, akik jelenleg nemzetközileg elszigeteltek.
A szélsőbaloldali Zöld Párt képviselői ellenzik mind az afgánok visszatoloncolását Afganisztánba, mind a tálibokkal való együttműködést.
„Minden kiutasítás és minden Afganisztánba való kitoloncolás együttműködést követel meg ezzel az iszlamista terrorista rezsimmel, és ezzel gyakorlatilag elismeri a tálibokat” – mondta Luise Amtsberg, Németország emberi jogi biztosa és zöldpárti képviselője a taz című lapnak egy pénteken online megjelent interjúban.
Julian Pahlke zöldpárti parlamenti képviselő „irreálisnak” és jogilag megvalósíthatatlannak nevezte Scholz bejelentését.
Thomas Ruttig Afganisztán-szakértő, az Afghanistan Analysts Network társalapítója szerint a tálibok hasznot húzhatnak a deportálásokból, ha egy nyugati állammal való együttműködés lehetőségeként használják fel azokat, ami a hírnevük javulását jelentheti.
A Pro Asyl német menekültügyi érdekvédelmi csoport elítélte Scholz kezdeményezését.
„A nemzetközi jog egyértelműen tiltja az Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolásokat” – mondta Karl Kopp, a Pro Asyl ügyvezető igazgatója az Augsburger Allgemeine című újságnak pénteken közzétett megjegyzéseiben.
Kopp törvénytelennek minősítette Scholz tervezett terveit, mivel „mindkét ország a kínzások és embertelen büntetések alkalmazásáról ismert”.
Az Afganisztánnal szomszédos országokon, például Pakisztánon keresztül történő átirányítást jelenleg is fontolgatja a német kormány.
A tálibok azonban elutasítják ezt a lehetőséget. A más országoknak történő kiadatás a hatályos egyezmények megsértését jelentené – hangsúlyozta a külügyminisztérium szóvivője közleményében.
Eddig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a tálib kormányt. A nyugati államok az elismerés előtt azt követelik, hogy az országban tartsák tiszteletben az emberi és különösen a nők jogait.
(Yahoo! newsnyomán Szent Korona Rádió)