Michelangelo Naddeo szerint a magyarok nem hont foglaltak, csak visszatértek őshazájukba.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„A magyarok Európa őshonos nemzete, és valójában nem is volt honfoglalás, csak visszatértünk őseink földjére”
– ezt állítja könyvében az olasz kutató, Michelangelo Naddeo, aki új nézőpontból közelíti meg a magyar őstörténet és ősgenetika kutatást. Nem csoda, hogy a kutató könyvei – például A 10 000 éves magyar kontinuitás című kötet – annyira keresettek nemcsak itthon, hanem a világ számos részén, hiszen az említett műve is az ősi európai és magyar történelem, művészet, vallás és régészet, a magyar rovásírás, honfoglalás területére kalauzolja az olvasókat igen rendhagyó módon, hiszen a benne olvasottak nemcsak a laikusok, hanem a témában szakavatott és nagy tudással rendelkező kutatók számára is fontos vitaalap és új nézőpont kiindulása lehet.
Michelangelo könyvével nemcsak bővíteni tudjuk a magyar történelemről és az ősmagyarokról, de olyan információkhoz juthatunk, amik merőben ellentmondanak korábbi ismereteinknek. Hozzá kell tenni, hogy ritkaságnak számít manapság ez a kötet, mikor 2012-ben kiadták, elég gyorsan elkapkodták, de azért olykor-olykor felbukkan egy antikváriumban, vagy az interneten, hogy valaki el akarja adni.
Érdekes egyébként, hogy egy olasz származású kutató éppen a magyar történelemmel foglalkozik ilyen sokat. Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy bár Olaszországban született, szokatlan családneve és kinézete miatt már fiatalkora óta kételkedett benne, hogy valóban minden felmenője olasz lenne. Ekkor határozta el, hogy megpróbál az élete során minél több kultúrát és népet megismerni, hogy megérthesse, kik voltak az európaiak ősei és hogy ő honnan jött. Kutatásai során az ókor felé fordította az érdeklődését; mindig is vonzotta a bronzkori Európa története – főképp azért, mert úgy gondolta, hogy a földrész az indoeurópaiak előtt sem volt lakatlan, és ahogy tovább vezette ezt a gondolatot, eljutott az egykori Pannóniáig és annak lakóiig.
Michelangelo Naddeo már egy korábbi könyvében is merész kijelentést tett, ugyanis A Honfoglalás… a magyarok visszatérése európai hazájukba című könyvében mintegy 50 olyan kulturális markert sorolt fel, melyek Közép-Európából Közép-Ázsiába vándoroltak, majd visszatértek a magyarokkal a honfoglalás idején.
Ezek közül csak kettőt választott ki – a művészetet és a vallást -, majd további kutatásokat végzett régészeti leletek tanulmányozásával.
Több olyan képet gyűjtött össze, amik azt bizonyítják, hogy számos, indoeurópaiak előtti motívum és szakrális szimbólum a kalkolitkumi-bronzkori Kárpát-medencéből és környékéről származott, majd a korai bronzkorban az általa Agglutiniának elnevezett területen is elterjedt. A bronzkor közepén ezek a szimbólumok végig fennmaradtak Pannóniában, a korszak végén pedig ismét elterjedtek Magna Pannonia területén. Ugyanezeket a motívumokat és szakrális szimbólumokat találták meg az Altaj hegységi Pazyrikben, melyek az időszámításunk előtti első évezred elejéről származnak. Később a Tarim-medencébe „vándoroltak”, végül pedig a honfoglalás idején visszatértek a Kárpát-medencébe.
Más szóval a Kárpát-medencében talált bronzkori régészeti leletek azonosak vagy nagyon hasonlóak a Tarim-medencében Stein Aurél által talált leletekkel, illetve a Kárpát-medencében feltárt későbbi, honfoglalás kori leletekkel.
ÉRDEKESSÉG, HOGY MÉG A SZENT KORONÁN IS TALÁLHATÓ 18 OLYAN, POGÁNYNAK TARTOTT SZIMBÓLUM, AMIK A BRONZKORI PANNÓNIÁTÓL A TARIMMEDENCÉN ÁT A HONFOGLALÁS KORI MAGYARORSZÁGIG NYOMON KÖVETHETŐK.
A honfoglalás idején a magyarok ugyanazzal a szimbolikus művészettel és ugyanazzal az anyaistennővel tértek vissza a Kárpát-medencébe, mint amilyet korábban, a bronzkori Európában használtak, az anyaistennőt szülés közben ábrázolva. Ezek azok az úgynevezett híres magyar „tulipánok”, melyek Magyarországon mindenhol megtalálhatók.
AZ ALÁBBI VIDEÓBAN BELENÉZHETTEK MICHELANGELO NADDEO A MAGYAROK EURÓPA ŐSLAKOSAI CÍMŰ ELŐADÁSÁBA:
(Promotion.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Ez a festői falucska volt egykor Nagy-Magyarország legészakibb települése
