Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve a görög pentekosztész ‘ötvenedik’ szóból ered. Ezen a napon a Szent Szellem leszállt a tanítványokra, megalakultak az első keresztény gyülekezetek.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Eredete
Jézus Krisztus negyven nappal a feltámadását követően tanítványai szeme láttára az Olajfák hegyéről a maga isteni erejével fölment a mennybe az Atyához. Ez volt megdicsőülésének utolsó földi állomása. Ezt megelőzően azonban megismételte ígéretét a Szentlélek eljöveteléről, az Apostolok cselekedeteiben ezt olvassuk: “megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig”.
Krisztus követői számára ezzel eljött a készülődés és a várakozás időszaka, akik pünkösd napjára aztán mind összegyűltek, mire az égből zúgás támadt, egészen betöltötte a házat, ahol ültek, majd: lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.
“Az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!” – magyarázta Péter az egyre gyűlő tömegnek. Felszólította őket, keresztelkedjenek meg Jézus Krisztus nevében bűneik bocsánatára, és megkapják a Szentlélek ajándékát. Sokan megfogadták a szavát, aznap mintegy háromezer lélek tért meg. A Szentlélek szétáradásával megköttetett az új szövetség, amit ezúttal nem kőtáblára, hanem a szívekbe írtak.
Az ünnep érdekessége, hogy eredetileg csak egynapos volt, a hétfői napot a hívek karácsony és húsvét mintájára ülték meg, az nem parancsolt ünnep volt. Itt az időhatározó hangsúlyos, hiszen 1969-ben a II. Vatikáni Zsinat az egyházi naptárban már egyszerű hétköznapként deklarálta, mely az évközi időhöz tartozik. Ennek ellenére számos keresztény országban, így Magyarországon is, munkaszüneti nap. Ferenc pápa 2018-as döntése értelmében pedig a katolikus egyház a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli.
Minden tradicionális vallás támadás alatt
A szélsőliberális kapitalizmus, csak úgy, mint édestestvére, a marxizmus, háborút hirdetett Isten, a hagyományok és a tradicionális vallások ellen, hiszen az ember, akinek ideái vannak, aki hisz magasabbrendű eszmékben és értékekben, sohasem süllyeszthető le egyszerű, arctalan, irányítható fogyasztóvá. Nem véletlen, hogy ezen a jeles napon Donáth Annának sem volt jobb mondanivalója, mint élet- és természetellenes, beteg eszméinek hangoztatása.
Pünkösd napján egészen másképp emlékezett meg Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke. Ő arról írt, fontos észrevennie mindenkinek, hogy a globalizmus nem csak a kereszténységet tekinti ellenségnek, hanem az összes tradicionális vallást, a nemzeteket, a családokat, de még az organikus társadalmi struktúrákat is.
A materialista, önző, magányos, gyökértelen tömeget akar, amely már nem hisz semmiben, nem tartozik sehova, nem tudja kik voltak az ősei. Ez a tömegember csak többet akar fogyasztani a materiális javakból. Az ilyen arctalan tömegember ugyanis könnyen irányítható rabszolga, aki elvesztette a tartását. Feladja hagyományait, vallását, nemzetét, és végül a férfiak a férfiasságukat, a nők a nőiességüket
– írja Toroczkai. A politikus szerint a világ összes nemzetének, vallásának össze kell fogni a zászlóján “a szélsőséges liberalizmust hirdető, valójában a legsötétebb diktatúrára készülő globalizmus, mint politikai eszme ellen”.
A globalizmus, mint politikai-gazdasági eszme lényege, hogy el akarja pusztítani az Isten-közeli embert, így a tradicionális vallásokat (az összeset), a nemzeteket, a családokat, az organikus társadalmi struktúrákat, az emberiség emlékezetét és hagyományait, helyette… pic.twitter.com/6hYo94WAY4
— Toroczkai László (@ToroczkaiLaszlo) May 19, 2024
Ezen harc keretében pedig valamennyi embernek ápolnia kell hagyományait hiszen, nem az számít igazán, hogy valaki keresztény vagy sem, hogy az Egyház, vagy ősei útját követi, hanem az, hogy kötődik-e magasabbrendű erőkhöz, értékekhez, ideákhoz, vagy sem, mert ez határozza meg, hogy képes lesz-e szembeszállni a globalizmus sötét erőivel.
Krisztus követése: Pünkösd és a szentmise kapcsolata (videó)
A világ tüze emészt, az Isten tüze kiégeti a salakot – Pünkösdi gondolatok
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)
