A háborús pszichózis folytatódik Európában. Az európai uniós tagállam vezetői keresik a módját, hogy az ukránokhoz csatlakozzanak katonáik.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az elmúlt napokban több cikk is megjelent a nemzetközi sajtóban arra vonatkozóan, hogy Észtország katonákat küldhet Ukrajnába. Az EU-tagország, s vele együtt a NATO ezáltal belekeveredhet az orosz–ukrán háborúba. Tallinn tervei között szerepel, hogy nem harci tevékenységet átvéve kiváltsanak ukrán erőket, akik így a frontra mehetnek — írja a Magyar Nemzet.
Észtország vezetése arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Az észt hadsereg már hónapokkal ezelőtt belső megbeszéléseket folytatott arról, hogy csapatait Nyugat-Ukrajnába küldheti, távol a frontvonalaktól, hogy átvegyenek néhány nem harci küldetést, hogy felszabadítsák az ukrán csapatokat.
Martin Herem vezérkari főnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a témával kapcsolatban azóta nem zajlott komolyabb egyeztetés. Kiemelte, hogy a külföldi csapatok ukrajnai jelenléte a köztudatban a „semmit sem csinálni” és a „harcolni” között polarizálódott. Hozzátette, számos más módon is tudnának segíteni. Megemlítette az egészségügyi vagy a logisztikai feladatokat, de a légvédelmet is.
Herem megjegyzései azután hangzottak el, hogy Litvánia miniszterelnöke, Ingrida Šimonytė a Financial Timesnak azt mondta, kész litván csapatokat küldeni Ukrajnába, hogy ott képezzék ki Kijev erőit.
Az FT azt írta, Šimonytė azt jósolta, hogy Oroszország eszkalációnak tekintheti a lépést, de hozzátette:
Ha csak az orosz válaszra gondolnánk, akkor nem küldhetnénk semmit.
Egy észt törvényhozó, Marko Mihkelson (Reformpárt, Renew Europe), aki egyben az észt parlament külügyi bizottságának elnöke, az orosz nukleáris „zsarolásról” beszélt, s azt szorgalmazta, hogy külföldi csapatok menjenek Ukrajnába. Szerinte az európai nemzeteknek „el kell kezdeniük gondolkodni a hajlandók koalícióján”.
Mihkelson szerint az egész kezdődhetne a légvédelemmel, s példaként az Izraelt az iráni drón- és rakétatámadástól megvédő nemzetközi koalíciót hozta fel. Reményét fejezte ki, hogy országa egy ilyen koalíció tagja lenne. Mint fogalmazott: „tudják a kötelességüket”. Hangsúlyozta, ha nem küldenek csapatokat, akkor Észtország is frontvonallá válhat.
Jelenleg Oroszország összes katonai képessége Ukrajnában van
– mondta, hozzátéve, hogy „döntő fontosságú”, hogy ott semmisítsék meg azokat. Hozzáfűzte, ha meglesz a „hajlandók koalíciója”, és ha Észtország a csatlakozás mellett dönt, Tallinnnak nem lesz semmilyen kifogása. – Mindannyian benne vagyunk – mondta Mihkelson, aki más szövetségeseiktől is elvárja, hogy „ugyanezt tegyék”.
Madis Roll, az észt köztársasági elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a téma kapcsán nem lehet rövid távon döntésre számítani. A végrehajtó hatalom jelenleg elemzi a lehetőségeket, és bár azt mondta, hogy Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy teljes NATO-misszió részeként – „hogy megmutassa az erőt és az elszántságot szélesebb körben” –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.
A megbeszélések folyamatban vannak
– mondta, s hozzátette:
Minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk. Nem szabad, hogy korlátozzuk a gondolatainkat azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk.
Hangsúlyozta azt is, hogy nem tartja azt sem elképzelhetetlennek, hogy az ilyen lépést ellenző NATO-országok „az idő előrehaladtával” meggondolják magukat.
Fegyvert, lőszert küldenének Ukrajnába
Az észt kormány számára ugyanakkor jelenleg a legsürgetőbb kérdés továbbra is Ukrajna nemzetközi támogatásának fenntartása és bővítése. A cél, hogy az ukránokat fegyverekkel, lőszerrel lássák el, s kiképzésüket biztosítsák. Oroszországot pedig továbbra is politikai és gazdasági elszigeteltségben kell tartani szerintük.
Hanno Pevkur reformpárti védelmi miniszter viszont azt mondta, hogy az ötlet, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, egyelőre még nem vezettet sehova sem Észtországban, sem az Európai Unióban. A tárcavezető szerint a legfontosabb feladat a lőszer Ukrajnába küldése és a katonák kiképzése más országokban, például Lengyelországban.
(Origo.hu nyomán Szent Korona Rádió)