Az orosz-ukrán háború közvetlenül nem érinti a magyar nemzetet, és nekünk nincs sok közünk hozzá, mégis sok kárpátaljai magyar kénytelen részt venni a harcokban. A Magyar Jelen cikke éppen ezen probléma jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Dupka Görgy kárpátaljai magyar történész és kisebbségpolitikus, a Magyar Értelmiségek Kárpátaljai Közösségének elnöke, valamint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet egyik alapítója. Az általa adott interjúban rávilágít arra, hogy mennyire fontos lenne mielőbb lezárni a konfliktust, és a békére törekedni. Emellett betekintést nyerhetünk abba is, hogyan élik meg a kárpátaljai magyarok a háborús mindennapokat.
– Az orosz-ukrán háború milyen mértékben befolyásolja a Kárpátaljai magyarság mindennapjait?
– Habár a háború két éve tart, alapvetően 2014 óta beszélhetünk róla. Teljesen beárnyékolja nem csak a kárpátaljai magyarság, hanem egész Ukrajna életét. Hiába mondjuk azt, hogy Kárpátaljától 2000 km-re zajlik a háború, mert a mindennapokban, az emberek szívében és lelkében ott van, és nyomot hagy.
Eleinte villámháborúnak hitték az emberek, de sajnos már közel 70 ezer magyar hiányzik Kárpátaljáról. Ez a fogyás nemcsak a magyarságra jellemző, hanem ugyanúgy az ukránokra is. A 2014-es évek óta az 52 milliós ukrán lakosság száma 20-25 millióra csökkent. Részben a gazdaság csődje okozta az elvándorlást, mert nem tudja eltartani a saját polgárait.
Zelenszkij a közelmúltban kiadott egy újabb rendeletet, amivel tovább szélesítette a sorozásra alkalmas férfiak körét. Mindemellett azt is megtiltották az ukrán állampolgárok számára, hogy az európai tagállamok ukrán konzulátusain szolgálatot teljesítsenek. Ezzel kényszerítve ki hazamenetelüket. Már az ukrán menekültek hazadeportálásáról is szó esett.
Kárpátalja egyébként furcsa helyzetben van, mondhatni a „Béke szigete”. Azok az ukrán állampolgárok, akik nem akarnak nyugatra menni, mind ide menekülnek. Ungváron az elmúlt egy évben megduplázódott a lakosság száma, és növekednek a házépítési projektek. Mesterségesen duzzasztják Ungvár lakosságát, a magyarság kárára, ugyanis ennek következtében a magyarság százaléka egyre jobban eltörpül.
A kivándorlás és fogyás ellenére a magyarlakta települések iskoláiban közel tizenötezer gyerek van, akiknek a sorsukkal törődni kell. Újabbnál újabb veszélyek leselkednek rájuk. Össze akarják vonni az iskolákat a háborús költségekre hivatkozva. Ahol nem lesz 40 magyar gyerek, ott megszüntetik az iskolát.
– Igaz, hogy minden alkalmasnak látszó férfit levadásznak, és elvisznek akár buszról, piacról úgy, hogy el sem tudnak búcsúzni a családjuktól?
– Éjszakai rajtaütés során a szállódákban még az ágyból is kirángatják őket.
Hadiállapotban te az állam tulajdona vagy, és azt csinálnak veled, amit csak akarnak. Egyre több koporsó érkezik Kárpátaljára, és egyre több férfit visznek ki a frontra.
Például, Ungvártól Viskig legalább hét ellenőrző állomáson kell átmenni. A fiatalabb és rátermett embereket elviszik. Összességében nézve legalább 30-40 százalékos emberhiány van. szinte senkit nem látni a közterületeken. A férfiak még az utcára sem mernek kimenni. A nők a nap hősei, hiszen ők végeznek minden munkát a traktor vezetéstől kezdve a gyereknevelésig, és ők tartják fenn a családot.
Közel 600 kárpátaljai magyar fiatal harcol a fronton.
– A kivándorlás miatt mennyire csökkenhet a kárpátaljai magyarok száma?
– A rendszerváltás előtt körülbelül 200 ezer magyar élt Kárpátalján, 2014 óta pedig rohamosan fogynak. A fiús szülők családjai megérezve a veszélyt, csomagoltak és elköltöztek. Az iskolákban szinte mindenhol lány többség van.
A nagy ukránság részéről nem olyan nagy mértékben lehet észrevenni a fogyást, mint a helyi magyarságon. A magyar településeken egyre több a begazosodott udvarú ház, mert nincsenek otthon a gazdáik. Szívszorító látvány a határátkelőkön a csomagokkal felhalmozott asszonyokat látni, akik gyerekükkel mennek át a határon, hogy együtt lehessenek az elmenekült apukával. Sírógörccsel vállnak el újra és újra, ezért egyre többen viszik ki családjaikat magukkal. Azután, hogy megtalálták a helyüket a másik országban, nem nagy esély van rá, hogy visszaköltözzenek Kárpátaljára.
Az ukrán férfiak többsége sem akar már harcolni, és egyre többen kísérlik meg az átszökést. Az egyik szlovák határmenti átkelőn a múlt évben 100 embert fogtak el összesen, most egy héten belül fognak el ennyit azon a szakaszon. Nem túlzás azt állítani, hogy hetente minden határszakaszon ezrek próbálnak átszökni a jobb élet reményében.
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/04/15/az-ukran-hadvezetes-nem-erti-hogy-miert-nem-akarnak-meghalni-a-karpataljaiak/
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)
