Szilágyi Erzsébet kétségtelenül a késő középkori magyar történelem legismertebb édesanyja, de pontos életrajzi adatokkal nem rendelkezik a történetkutatás. Születési idejéről is csupán feltételezések vannak, 1405–1410 között láthatta meg a napvilágot, és valamikor 1427-31 között mehetett feleségül Hunyadi Jánoshoz – írja a Múlt-kor.hu-n megjelent cikkében Horváth Richárd történész.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Vezette a birtokot és védte a fiait
Férje karrierjének gyors emelkedése okán alig tartózkodott családjával, így a fiúkról való gondoskodás (nevelőiken túl) és az ország egyik legnagyobb birtokának kormányzása mind Erzsébetre hárult. Hunyadi 1456-os halála után pedig váratlanul méginkább megnőtt a szerepe:
Ahogy ma látjuk, a feladatot férfiúi határozottsággal és sikerrel oldotta meg: a vagyon egyben maradt, és 1456-ban Cillei Ulrik nándorfehérvári meggyilkolását követően László fiát – legalábbis egy időre – megvédte a királyi bosszútól. László 1457-es kivégzése után minden lépésével azon volt, hogy Mátyást (aki ekkor V. László király fogságában volt előbb Budán, majd Bécsben, végül Prágában) mihamarabb biztonságban tudhassa, hiszen ekkor még senki nem tudhatta, Mátyás élete nem a vérpadon fog-e véget érni.
Az anya, a „családfő” és a taktikus „politikus” lépései aligha bonthatók szét: a király halála utáni polgárháború végeredménye az lett, hogy 1458 januárjában az országgyűlés távollétében választotta királlyá Hunyadi Mátyást. A koronázás után új fejezet kezdődött Szilágyi Erzsébet életében. A Hunyadi-klán feje Mátyás lett, de a családi birtokvagyon kezelését anyjára hagyta, ezt ráadásul kiegészítette a királynéi birtokok sokasága, mivel Podjebrád Katalin röviddel Budára kerültét követően, 1464 elején meghalt. Innentől kezdve 1476 végéig nem volt hivatalos királynéja az országnak.
Konfliktus és visszavonulás
Szilágyi Erzsébet a fia közelében maradt, alighanem ő látta el „hivatalból” Mátyás törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak a felügyeletét, mai, csekély tudásunk szerint unokája nevelése és felügyelete volt a legfőbb feladata. Az új királyné, Aragóniai Beatrix érkezése 1476-ban felborította az addigi állapotokat. Főképp azért, mert az uralkodói pár a trónörökös mihamarabbi érkezésében reménykedtek, illetve az ara értelemszerűen igényt tartott az addig Erzsébet kezelésében álló királynéi uradalmakra. Ez utóbbi
Erzsébet végül kompromisszumra kényszerült: Mátyás beleegyezésével számos elfekvőséget megtarthatott, köztük Óbudát is, de 1477 után vissza kellett oda vonulnia. Ezt követően ritkább vendég lett a királyi palotában, és feltételezhetően Corvin János is vele élt az óbudai várban. Szilágyi Erzsébet 1483 legvégén vagy 1484 januárjában hunyt el bizonyosan 70 évesnél idősebb korában.
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Egyik legsikeresebb éve élete végét is jelentette Bocskai Istvánnak