Donald Trump kiszivárgott tervei nem éppen a háborús hangulat lecsillapodását hoznák el Európában.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Donald Trump, ha újra elnök lesz, a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe – számolt be a Telegraph.
Donald Trump, a novemberi amerikai elnökválasztáson elinduló republikánus jelölt fontolóra vette, hogy amennyiben újra bekerül a Fehér Házba, akkor arra ösztönzi a NATO-tagországokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termék 3 százalékára. A The Telegraph információi szerint Trump ezt a lépést az Oroszország és Kína által jelentett fenyegetések miatt tartja indokoltnak, hangsúlyozva, hogy ezáltal a tagállamok nagyobb mértékben járulnának hozzá a szövetség kollektív védelméhez.
Trump azt is javasolta, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítség ne számítson bele ebbe a 3 százalékos célba, mivel ennek hiányában több ország nem érné el még a jelenlegi 2 százalékos célt sem. Egy olyan forrás állította ezt a lapnak, aki közel áll Trumphoz, a volt amerikai elnök Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott találkozója után vált még határozottabbá ezen álláspontja mellett.
A beszámolók szerint Trump és Duda találkozói hatással voltak arra is, hogy Trump felülvizsgálja korábbi álláspontját egy rég halogatott 60 milliárd dolláros segélycsomaggal kapcsolatban Kijev számára. Korábban Trump fenyegetőzött az amerikai támogatás megvonásával azon NATO-szövetségesek esetén, amelyek nem hajlandók növelni védelmi kiadásaikat.
A jelentés szerint tavaly a NATO 32 tagországa közül csak 11 – köztük az Egyesült Királyság – érte el vagy haladta meg a GDP-nek legalább 2 százalékát kitevő védelmi kiadásokat. Ezek között volt az Egyesült Államok is, amely jelentős részesedést vállalt ebben. Luxemburg, Belgium és Spanyolország viszont jóval kevesebbet, GDP-jüknek csupán 1 illetve 1,2 százalékát fordították védelemre.
Érdemes megemlíteni, hogy Magyarország tavaly érhette el a 2%-os GDP-arányos célkitűzést, de legalábbis annak a közelében lehetett, a 2023-as első GDP-becslést figyelembevéve.
Duda már korábban is érvelt amellett, hogy bizonyos országoknak – mint például Lengyelországnak, az Egyesült Államoknak és Görögországnak -, amelyek már elérték vagy meghaladták ezt a küszöböt, tovább kellene növelniük kiadásaikat az Oroszországgal szembeni potenciális konfrontáció miatt. Timo Pesonen, az EU egy magas rangú védelmi tisztviselője szerint néhány tagállam már zárt ajtók mögött tárgyal erről a lehetőségről.
Az Egyesült Királyság esetében Rishi Sunak miniszterelnök bejelentette: országuk védelmi kiadásai az évtized végére elérhetik a GDP 2,5 százalékát. Ez összesen mintegy 75 milliárd fontos növekedést jelentene.
Törökország, Izraellel szembeni stratégiai lépése megváltoztatja a Közel-Keletet
Törökország, Izraellel szembeni stratégiai lépése megváltoztatja a Közel-Keletet
(Portfolio nyomán Szent Korona Rádió)